Mindenkit kiborít Mészáros Lőrinc cégének budai építkezése

2021. február 25. – 07:13

frissítve

Mindenkit kiborít Mészáros Lőrinc cégének budai építkezése
A Testnevelési Egyetem Csörsz utcai építkezése – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Még hajnali egykor se hagyták abba a munkát február elején a Testnevelési Egyetem Csörsz utcai építkezésén. A szomszédos ház lakói a rendőrséget hívták csendháborítás miatt, míg van, aki az ablakából videózta a betonozási munkát. Ez csak a legújabb fejezete a sportkomplexum körül kialakult többéves konfliktusnak. Egy építkezés persze mindig sok kellemetlenséggel jár, de ez az eset azért is érdekes, mert világosan megmutatja, hogy egy nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnál mennyire eszköztelenek az önkormányzatok. A helyi rendeletek megszegése miatt bírságoltak Pokorniék, de azt nem tudták megakadályozni, hogy a BAH-csomópontnál épüljön az aréna.

Grandiózus fejlesztésbe kezdett a kormány 2015-ben, amikor eldöntötték, hogy felújítják a Testnevelési Egyetemet (TE), és új csarnokot, sportpályákat húznak fel a XII. kerületben. Lassan öt éve jelentek meg az első tervek a Csörsz utcai sporttelepről, amelyet már akkor komoly felháborodás fogadott egy lakossági fórumon, és az ott felmerült aggályokat csak részben sikerült azóta rendezni. A TE építkezésével szomszédos épületekben nagyjából 350 lakás van, az itt élők közvetlen környezetét alapjaiban változtatja meg az új komplexum.

Atlétikai pálya, műfüves focipálya és sportcsarnok épül lelátókkal, a mélyben pedig egy 200 férőhelyes teremgarázst alakítanak ki. De a tervek szerint lesz két teniszpálya, edzőterem, konditerem és egy előcsarnok is, összesen 18 ezer négyzetméteren kezdték meg a munkát tavaly szeptemberben. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházás külön kormánybiztost is kapott, a közbeszerzést pedig az egyetemfejlesztés első üteméhez hasonlóan Mészáros Lőrinc cége, a ZÁÉV Zrt. nyerte. A szerződés szerint 18 milliárd forintba kerül a teljes sportkomplexum, de ez az összeg még a tervezett 2023-as átadásig jócskán növekedhet.

Engedély nélkül vágtak ki fákat

A kivitelezőről csak a sajtóból értesülhettek a Csörsz utcaiak. Azt mesélik, nem volt kint tábla, de levélben sem tájékoztatták őket arról, hogy kihez fordulhatnak, ha például hajnal ötkor nyitott ablaknál a teherautók dudálására és tolatására ébrednek. Amikor ezt több helyen is jelezték, kitettek egy nagy táblát, csak épp ehhez kivágtak egy fát, hogy legyen helye.

A szomszédos házban élőknek a kezdetektől fogva az a fő gondjuk az egész beruházással, hogy a látványterveken túl nem tudják pontosan, mi épül mellettük. Az pedig a Duna Arénánál pár éve már kiderült, hogy a látványterv és a valóság között néha egészen meredek különbség van. Ezen túl a környék hosszú távú átalakításába se vonták be őket. Így nem látják például, hogy mennyivel nő meg a forgalom az utcájukban, hol lehet majd parkolni, mennyit vesz el a sportcsarnok a kilátásból, és milyen hatással lesz a sportkomplexum működése a mindennapjaikra.

Mindezeket Falaky Zsolt sorolja, aki az egyik Csörsz utcai épület lakójaként ősz óta próbál minden létező fórumon információkhoz jutni, de állítása szerint csak elvétve kap választ kérdéseire. „Meglepő módon akkor szokott történni valami, ha rárakom a címzettek közé Pokorni Zoltánt és Gulyás Gergelyt is” – meséli. Előbbi a XII. kerület fideszes polgármestere, utóbbi pedig a választókerület fideszes országgyűlési képviselője.

Ezzel a módszerrel sikerült például azt elérni, hogy ne vágják ki a Csörsz utcai jegenyefákat, amihez az önkormányzat Telexnek küldött válasza szerint a tervező és a beruházó is sokáig ragaszkodott. Aztán Gulyás Gergely decemberi közbenjárásával módosították a tervet, így „a fák többsége megmaradhat”. Hogy ez pontosan hány fát jelent, nem tudni.

A látványterveket mutatja Falaky Zsolt, Csörsz utcai lakos erkélyén – Fotó: Huszti István / Telex
Az építkezés Avar utcai park felőli oldala – Fotó: Huszti István / Telex

Az Avar utcai park felőli oldalon ősszel olyan gyorsan vágtak ki engedély nélkül hét jegenyefát, hogy az önkormányzat is csak utólag tudott eszmélni. A szabálytalanság miatt eljárást indítottak, és 250 ezer forint közigazgatási bírsággal sújtották az egyetemet. A kivágott jegenyefák helyén egyébként ma egy hosszú, szürke betonfal magasodik. Mint az egyik szomszéd nő némi iróniával megjegyezte, nyáron majd kellemesen melegíti az előtte elhelyezett padokon ülők hátát a tűző napon.

Falaky és több szomszéd a fák kivágását azért is kifogásolja, mert a főváros egyik legforgalmasabb kereszteződésénél (a BAH-csomóponton keresztül halad át a forgalom az M1/M7-es autópályáról a belvárosba) alig lesznek zöldfelületek, amelyek valamelyest enyhítenék a légszennyezettséget, és amelyek kicsit is egészségesebbé tennék a sportolást a szmogban. Falaky nem érti például, hogy miért nem zöldkerítést alakítanak ki LED-es fénykolonád helyett a BAH-csomópont felőli oldalon, míg több helyen fű helyett térkő borítja majd a földet.

Ahogy megmutatta a beruházótól kapott látványterveket, kis túlzással nagyítóval kell keresni a zöldfelületeket, pedig egy hatalmas molinón azt hirdetik, hogy zöld és gyalogosbarát újításokkal változik a BAH-csomópont környezete. Az egyetem ugyanakkor azt írta az ezzel kapcsolatos kérdésünkre, hogy betartják a kerületi építési szabályzatban előírt zöldfelületi arányt. „Az új sportközpont tervezett zöldfelületi mutatója 27,6 százalék lesz, jelentősen több, mint a szabályzatban előírt 22 százalék.” Falaky szerint csak az atlétikai pálya füve billenti át a zöldfelületi mutatót.

Hol hajnalban, hol éjjel dolgoznak

A hosszú távú környezeti hatások mellett a szomszédok mindennapjait megkeserítő problémákra is próbálnak a Csörsz utcaiak megoldást keresni. Legutóbb a zajos munkavégzés miatt indított vizsgálatot a kerület. Mint fentebb is írtuk, volt, hogy hajnali öt órakor a teherautók dudálására és zajára keltek az utcában lakók, pár alkalommal pedig hajnali kettőig tartott a hangos munka.

Miután február 1-jén két bejelentés is érkezett 23 óra környékén a rendőrségre, kimentek a helyszínre, azonban nem tapasztaltak hangos munkavégzést. A BRFK sajtóosztálya ugyanakkor válaszában hozzátette, visszatérően ellenőrzik ezt a területet. Decemberben volt olyan, hogy hajnali kettő óra előtt nem sokkal tett az egyik lakó bejelentést, de a rendőrség akkor sem tapasztalt csendháborítást.

A februári éjszakai munkavégzésről videót is készített az egyik lakó:

„A betonozási technológia sajátossága miatt kerülhetett sor esetenként a késői munkavégzésre – válaszolta a Testnevelési Egyetem Beruházási Programirodája az ide vonatkozó kérdésünkre. – A hideg időjárás miatt a nagy mennyiségű beton jóval lassabban köt meg, így csak néhány órával később lehet megkezdeni a simítási munkafolyamatot, amit viszont a szigorú előírások miatt néhány órán belül be kell fejezni, különben a beton minősége nem lesz megfelelő.”

Az önkormányzat tavaly megvizsgáltatta egy független zaj- és rezgésvédelmi szakértővel az építkezés nappali zajhatását. Azt írták, „a mérésekről készült zajvizsgálati jegyzőkönyv alapján a nappali zajterhelési határértéket a kivitelező a munkavégzés során jelentősen túllépte, így decemberben bírság kiszabásáról és az eljárási költség megtérítéséről intézkedtünk”.

Emiatt az egyetemnek 800 ezer forintos bírságot és 114 ezer forintos eljárási költséget kellett befizetnie.

Mindez persze eltörpül a 18 milliárdos építési költség mellett, de nagy valószínűséggel nem is ez lesz az utolsó bírság, amit valamilyen szabálytalanság miatt ki kell fizetniük. A januári bejelentések után ismét eljárást indított az önkormányzat az éjszakai munkavégzés miatt, a helyi zajrendelet szerint ugyanis munkanapokon csak 7 és 20 óra óra között lehet hangosan dolgozni. Ez az eljárás az önkormányzat tájékoztatása szerint még folyamatban van, de ha megállapítják a szabályszegést, egymillió forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhatnak ki.

Pokorni más helyszíneket javasolt

Nem túl gyakori eset, hogy egy fideszes vezetésű önkormányzat sorra bírságoljon egy állami beruházást, és egyúttal jól mutatja Pokorniék hozzáállását a beruházáshoz. A polgármester nem örült, hogy a BAH-csomópontnál húzzák fel a hatalmas sporttelepet, több másik helyszínt is javasolt az egyetem vezetésének, így például felajánlotta a csillebérci úttörőtábort. Mocsai Lajosék azonban ragaszkodtak a Csörsz utcai ingatlanhoz, amit azzal indokoltak, hogy már az 1960-as évek óta TF-sportközpont működik itt, és az átépítési munkák után változatlanul ez lesz az egyetemi sportoktatás egyik központja.

A bírságok kiszabásán és a lakossági fórumok szervezésén túl azonban nem sok mozgásterük van Pokorniéknak, mivel az építési engedélyeket a kormányhivatalok adják, és a terület is a Testnevelési Egyetem tulajdona. Azt írták, folyamatosan egyeztetnek a döntéshozókkal, és „minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy mindenki számára megnyugtató döntések születhessenek”.

A Csörsz utcában a Testnevelési Egyetemhez tartozó sportpályák és multicsarnok a TSPC Kft. látványtervén

Több kérdésben már sikerült eredményt elérni az elmúlt években. A 2016-os lakossági fórum hatására például változtattak az új tömb maximális magasságán és a lakóházaktól való minimális távolságán is. Az önkormányzat ezen túl arról is megállapodott az egyetemmel, hogy ne a Csörsz utca felől lehessen megközelíteni a mélygarázst, hanem a Hegyalja út felől. A Testnevelési Egyetem válasza alapján is úgy tűnik, hogy törekednek az együttműködésre. Létrehoztak például egy emailcímet, ahova a lakók megírhatják az észrevételeiket a beruházással kapcsolatban, és a környező utakat is rendszeresen tisztítják.

Az új sportkomplexumot 2023 márciusában adják át, de közben már elkezdik az építkezést az Alkotás úton és a Győri úton is. Decemberben hozták nyilvánosságra az Alkotás utcai épület látványterveit. Ott uszoda, fedett atlétikai csarnok, tornacsarnok, lőtér és egy 400 férőhelyes kollégium épül. A harmadik ütemben pedig a Déli pályaudvar egyes részeit alakítják át sportpályának. Mocsai Lajos rektor szerint legkésőbb 2025-re világszínvonalú sportkomplexum áll majd az egyetem rendelkezésére.