Miért rúgta ki a Hertha Petry Zsolt kapusedzőt?

A Hertha BSC német fociklub még az eleve teljesen multikulti nemzetközi focivilágban is különösen „színes”. Tele van fekete játékosokkal, „vendégmunkásokkal”, kettős állampolgárokkal. Ők bevándorlók gyermekei, amúgy ma már jellemzően holland, német, belga, francia állampolgárok és válogatott focisták. Ez a berlini klub az utóbbi időben folyamatosan élenjáró volt a rasszizmus elleni akciókban is, a csapat többször is letérdelt az egyesült államokbeli feketéket ért rendőri túlkapásokkal szemben, illetve aláírt egy olyan német sokszínűségi chartát, amelyet a Bundesliga csapatai közül is kevesen szignáltak.

Petry Zsolt nyilatkozata

Ilyen háttérrel érthető, hogy a klubnál alkalmazásban levő Petry Zsolt Magyar Nemzetnek tett nyilatkozata alaposan felkavarta a magyar és a német közvéleményt.

Valójában az itt olvasható beszélgetés nagyobb részben focival foglalkozott, de az interjú végén Petry Zsolt politikaibb témákra is kitért, hitet tett a hazai nemzeti oldal mellett, véleményezte Gulácsi Péter állásfoglalását a szivárványcsaládokról, illetve az európai bevándorláspolitikára is degradáló megjegyzéseket tett.

Utólag úgy tűnik, hogy totónyelven ez a három téma jött ki 1, x, 2-re, vagyis a német klubnál és a német sajtóban a pozitív politikai elköteleződés nem volt zavaró, a szivárványos témával sem nagyon foglalkoztak, ám a bevándorlásra vonatkozó részek nagy hangsúlyt és elítélő véleményt kaptak.

Moderáltan kioktató

Petry Zsolt véleménye itthon talán nem számít különösebben szélsőségesnek. A kapuskolléga például elismerte Gulácsi Péter jogát, hogy kiálljon az elvei mellett, miközben Petry azt is deklarálta, hogy a szivárványcsaládok ügyében nem ért egyet azzal.

Kicsit kellemetlenebb elem volt az, ahogy Petry Gulácsit arra ösztönzi, hogy ne kavarja fel a közvéleményt, foglalkozzon csak a sporttal, ne alkosson politikai véleményt (ami egy részben politikai témákkal foglalkozó interjúban különösen visszás ellentmondás volt a sporttárstól).

De a későbbi történések szempontjából a lényeg hangsúlyozottan az utolsó kérdés volt, ahol az is kiderült, hogy Petry Zsolt félti a keresztény Európát a bevándorláspolitikától, mert az szerinte teljes morális leépülés, és Európát bűnözők lepik el.

Reakciók

Az interjú után előbb híre kelt a német sajtóban, hogy a Hertha vezetése szeretne „elbeszélgetni” a kapusedzővel, aztán Petry Zsolt ugyan egy kissé megpróbálta korrigálni a mondandóját, de a Hertha végül mégis elbocsátotta az edzőt.

A történetnek nagyon sok, valójában egymás mellett is megélő értelmezése van. Az biztosan kitűnik belőle, hogy

• míg ma Magyarországon a „liberális” véleménnyel vállal valaki a munkahelyét is érintő kockázatot,
• addig Németországban az antiliberális, bevándorlásellenes álláspontjával.

Az eset értelmezésének egyik véglete az, hogy a toleranciát, a sokszínűséget alapértéknek elfogadó klub nem volt képes semmilyen mértékben sem tolerálni az ellenvéleményt. Gyakori vád ez a liberalizmussal szemben, vagyis a liberálisok minden szexuális orientációval, mindenféle kisebbséggel, vallási meggyőződéssel vagy szexuális orientációval toleránsak, de nem azok

• az antiliberalizmussal,
• a túlzott nemzeti öntudattal,
• a bigott vallásossággal.

Abban pedig mi az érték, ha elfogadjuk a „mieinket”?

A másik véglet pedig az, hogy Petry, aki évtizedek óta magyarként dolgozik Németországban, ráadásul a rendkívül sokszínű, a faji megkülönböztetés legkisebb jelére ugró nemzetközi futballközegben él, hogyan hihette, hogy a bevándorlással kapcsolatos nyilatkozata következmények nélkül marad.

Véleménycikkünkben a magyar és a német, valamint általában a nyugat-európai politikai és futballközegben igyekszünk elhelyezni a történéseket. Ha már előbb a totót idéztük, legyen 13+1 pontunk a kérdésről!

1. Zéró tolerancia

Say no to racism! Aki szereti a nemzetközi focit, megnéz olykor egy-egy közvetítést, vagy akár kijár magyar meccsekre, rengetegszer találkozott ezzel az üzenettel. A törekvés vélhetően minden jóérzésű ember számára üdvözlendő. Számomra biztosan, csodálatos, ha a szekunder szégyent okozó korábbi szurkolói magatartások, huhogások, rosszabb esetben banándobálás helyett általánossá válik egyfajta tolerancia.

2. Már a középosztály közege

Sok tényező segíthetett, de ebben a kérdésben tényleg van változás az európai fociéletben.

• A szurkolói huliganizmus megfékezésére tett intézkedések (nincsenek már a stadionokban állóhelyek, csak beazonosítható ülőhelyek, névre szólóak a belépők, azonosító rendszerek dolgoznak, vénaszkennerek, a közönséget pásztázó videókamerák), kockázatosabb lett a rendbontás, nagyobb a kitiltás veszélye.
• A nyugat-európai foci mint szórakozás feljebb pozicionálódott, drágábbak lettek a jegyek, sok a sky box, gazdagabb és visszafogottabb lett a szurkolói csapat, üzleti és családi program lett a meccsre járás.
• Úgy nehezebb rasszista megjegyzésekkel szidalmazni az ellenfél játékosát, hogy jó eséllyel a te csapatodban is van egy fekete focista.
• A legkisebb rasszista vagy homofób kilengésnek is óriási a kockázata, nemzetközi megbélyegzése.

3. A Hertha kultúrája

Ich bin ein Berliner, ich bin ein Herthaner. A Hertha kultúrájában sok minden keveredik. A nyugat-berliniség, a kelettel történő egyesülés öröme, a tolerancia iránti vágy. A Hertha valamennyi német klub között élenjáró a toleranciában, és ebben a szemléletben Dárdai Pál magyar vezetőedzőt is nagyon elfogadta a klub szurkolócsapata – írta az Origo.

A Hertha több ízben kiállt a rasszista megnyilvánulások ellen, itt a BBC cikke olvasható, például amerikai ügyekben, Donald Trump kirekesztő nyilatkozatai ellen vagy a Black Lives Matter mozgalom mellett is állást foglalt. Teljesen függetlenül attól, hogy erről a mozgalomról mit gondolunk, a Hertha hozzáállását jól mutatják ezek az esetek.

Ráadásul Petry Zsolt éppen az emblematikus Union Berlin – Hertha BSC, vagyis a kelet-berlini és a nyugat-berlini klub meccsének napján nyilatkozott, ilyenkor még élesebben előjönnek a Hertha-értékek. Amit mondott, azzal nem bántott közvetlenül embereket, népeket, de érezzük, hogy abban a sportközegben és abban a Hertha-kultúrában, ahol dolgozott, mégis nagyon idegenül csengtek.

4. A jelenlegi csapat

Ráadásul a Hertha mai csapata másról sem szól, mint a keveredésről és a bevándorlásról. A Transfermarkt.de összeállítása alapján nézzük meg a mai erősségeket!

Láthatjuk, hogy a keret tele van kettős állampolgár, fekete bőrű, illetve arab labdarúgókkal. Mattéo Guendouzi marokkói származású francia, Dedryck Boyata fekete belga, Dodi Lukebakio kongói válogatott volt még ifistaként, ma már belga felnőtt válogatott, Javairo Dilrosun, illetve Daishawn Redan holland állampolgárok, de mindketten sötét bőrűek, suriname-i származásúak, Jordan Torunarigha édesapja még nigériai labdarúgó volt, ő már német, ahogy a német korosztályos válogatott nagy ígérete, Jessic Ngamkan kameruni, Sami Khedira sokszoros válogatott német focista pedig félig tunéziai.

Ha ezt figyelembe vesszük, tényleg nem csengenek jól Petry Zsolt következő szavai:

„Nem is értem, hogy Európa hogyan képes morálisan ilyen mélyre süllyedni, mint ahol most van. A bevándorláspolitika nálam az erkölcsi leépülés megnyilvánulása. Olyan nemzeti értékek mentén folytassuk az életünket Európában, amelyeket hosszú évek alatt megtanultunk. Európa keresztény földrész, én nem szívesen nézem végig azt az erkölcsi leépülést, ami végigsöpör a kontinensen. A liberálisok felnagyítják az ellenvéleményeket: ha te nem tartod jónak a migrációt, mert rettentő sok bűnöző lepte el Európát, akkor máris rád sütik, hogy rasszista vagy. Ez nem engedhető meg, a másik ember véleményét ritkábban tolerálják, főleg akkor, ha az illető konzervatív álláspontot képvisel.”

5. Mit lehet, és mit nem?

A Hertha azzal érvelt, hogy Petry Zsolt nem egyeztetett a klubbal, és az alapértékekkel került összetűzésbe. Az első inkább ürügy, ha csak a magyar csapat és a Hertha esélyeiről szólt volna a beszélgetés, biztosan a helyén lenne még a kapus, az utóbbi lehetett problematikus.

• Ha valaki herthás, akkor egyet kell érteni a BLM-mozgalommal? Vélhetően nem.
• Ha például Petry Zsolt anno nem térdelt volna le a meccsen a meggyőződése miatt, kirúgták volna? Nem tudjuk.
• Hitet kell tenni a szivárványcsaládok mellett? Aligha.

Az ideológiát, vagyis azt, hogy a fekete életek számítanak, sőt ugyanannyit számítanak, az európai fociban illik vallani, Petry Zsolt is biztosan így gondolja, a Hertha – okkal kritizálható – döntése a klub többi tagjának, edzőknek, játékosoknak, szurkolóknak a komfortérzete, a sziklaszilárd sokszínűség melletti elkötelezettségnek tudható be.

Az egész BLM-mozgalomnak amúgy biztosan nem egyértelmű a megítélése nálunk sem, kint sem. Zavaró lehet, hogy a BLM kriminalizálja kicsit a feketéket, mert mindig olyan esetekről szól, ahol a törvénynek ellenszegülő, „bűnös” feketét lövi le jogtalanul a rendőr, ez erősítheti a társadalomban azt a képet, hogy a rendőr, vagyis a törvény embere fehér, aki a fekete törvényszegővel küzd. Sokan kritizálják onnan a mozgalmat, hogy miért nem lehet a fekete egyenlőség jogos mozgalmának a fekete tanárt, orvost, munkást a közepébe állítani, miért a pórul járt, de mégiscsak autótolvaj vagy drogdíler képe rögzül. Wilfred Zaha, a Crystal Palace angol–elefántcsontparti kiválósága is attól fél, hogy devalválódik a túl sok „térdelés”.

6. A foci még a NER-ben sincs a bevándorlók ellen

Fontos azt is megérteni, hogy a bevándorlással kapcsolatos hazai hangulat, vagyis a plakátokon visszaköszönő kormányzati álláspont Németországban bántóan szélsőséges, ott az AfD, vagyis a jobbszél megközelítése hasonló. Disszonáns lehet az is, hogy egy 17 éve Németországban dolgozó külföldi futballszakember lép fel kritikusan a befogadóbb európai politika, a keveredés ellen, ráadásul a „bevándorlás” az NER által agyontámogatott hazai focinak is sajátja.

Nemrég ennek eklatáns példáját láttuk, március 9-én az Újpest a Mezőkövesd ellen lépett pályára a Magyar Kupában. A fővárosi lila-fehérek német szakvezetője négy szerb, egy grúz, egy francia, egy koszovói, egy görög, egy macedón, egy elefántcsontparti és egy nigériai légióssal állt fel. Sem az edző, sem a játékosok között nem volt egyetlen magyar sem. És mi erre a focira költjük az adófizetői milliárdokat, taóval, állami hirdetőkkel, a közszolgálati tévé drága közvetítési jogaival, illetve stadionokkal. Ma már ebben a közegben sem illik „bevándorlózni”,

• örültünk Loic Nego egyenlítő góljának Izland ellen;
• de Sowunmi Thomasnak
• vagy Paulo Viniciusnak is magyar fiúként szurkoltunk, és nem a bevándorlót láttuk bennük.

7. Petry Zsolt, a toleráns

Ugyanakkor, azt is meg kell hagyni, hogy amennyiben Petry Zsolt gondolatait olvassuk, abban van olyan elem is, ahol előjön a nyugati gondolkodás, amely pozitívan befogadó és nyitott:

„Mi, a nemzeti oldal képviselői elvárjuk a másik oldaltól, hogy meghallgassa a mi álláspontunkat. Gulácsi Péternek a szivárványcsaládokról alkotott liberális véleményével a magyar társadalom többsége nem ért egyet. Ezért sokan elkezdték őt kritizálni, pedig a véleménynyilvánítás morálisan nem támadható. Péter ugyanis nem tett mást, mint kiállt az elvei mellett. Elvi alapon nem lehet és nem is szabad őt elítélni csak azért, mert elmondta a véleményét.”

Ha Petry Zsolt szavaival mindenki egyetértene, irigylésre méltó lenne a hazai futballközeg, eltérő vélemények, tisztelet az elveknek. Külön adjuk meg egy pontnak, hogy amikor a kapusedző érzékelte, hogy kicsit óvatlanul fogalmazott, tudott korrigálni, önkritikával élni, bocsánatot kérni.

8. Hallgass, futballista!

Erősebb kérdéseket vet fel, hogy a kapusedző miért utasítja rendre a nála a nemzetközi porondon már magasabbra jutott kapustársát.

Idézzük ismét:

„Én sportolóként az ő helyében a futballra koncentrálnék, és nem fogalmaznék meg semmilyen álláspontot közéleti, társadalompolitikai kérdésekben. Elvégezném azt a munkát, amit a klubom és a magyar válogatott elvár tőlem. A közvéleményt megosztja a társadalmi kérdésekben kinyilvánított vélemény.”

Igaz, a társadalmat megosztják a közéleti kérdések. A futballszövetségek üldözik a politikai véleményalkotást, de utólag mégis nem akkor érezzük a bizsergést, amikor egy válogatott kiáll a katari stadionépítők mellett, kevés nagyszerűbb dolog van, mint a gyengébb, az üldözött melletti kiállás. Senki nem várta volna el Gulácsi Pétertől, hogy kiálljon a szivárványcsaládok mellett, sok kellemetlenséget húzott magára, nem kell egyetérteni vele, de az elvei és a bátor kiállása miatt tisztelet illeti. És pont.

9. Túlkapások

Az európai futballban egyáltalán nincsen helye a vallások, a fajok megkülönböztetésének. Ezt vélhetően Petry Zsolt is így gondolta a munkája során, a klubja is megemlékezett arról, hogy soha semmi ezzel ellentéteset nem tapasztaltak nála. De a fociban most zajlik egy folyamat, amelynek a végcélja rendkívül pozitív, elfogadás, tisztelet, egyenlőség, és ez az út tele van furcsa túlkapásokkal. Nem Petry Zsolt az, aki vélhetően rasszizmus nélkül kerül ilyen optika alá.

Már több olyan embert hurcolnak meg, akikről érezzük, hogy nem rasszisták,

• Greg Clarke brit futballvezető coloured playersről (színes játékosokról) beszélt, amiért elítélték.
• Edinson Cavani uruguayi focista „negrito”-nak szólított egy neki gratuláló szurkolót, aligha gyűlöletből tette.
• Sebastian Colţescu román futballbíró pedig szintén „negrunak” (románul feketének) nevezett egy kameruni másodedzőt, mire a török Başakşehir 2020. december 8-án a francia Paris Saint Germain Bajnokok Ligája-focimérkőzésén levonult.

A román bíró szóhasználata nem volt szerencsés, de nem is volt rasszista. Ha a bírói négyes magyar lett volna, senki nem érti, és senki nem akad fenn a „fekete” szó hallatán, ráadásul az afroamerikaikkal szembeni egyenlő bánásmódért harcoló, már említett Black Lives Matter mozgalom is a „fekete” életekért küzd, ezért a szóhasználatért miért kellett kikezdeni a játékvezetőt?

10. Tabu

A rasszizmus olyan (amúgy teljesen jogos) tiltószó, ami kicsit olykor aránytalan lett a fociban. Legutóbb a Valencia állt le a focival, mert a csapat francia hátvédje, Mouctar Diakhaby azzal vádolta meg a cádizi Juan Calát, hogy „fekete szarnak” nevezte. Ebből óriási botrány támadt.

Aki jár a pályákra, hétről hétre rengeteg „sziszegő” focistát lát pályára lépni, ezek azok a játékosok, akik egész meccsen hergelik az őrzőjüket, így az anyádat, úgy a húgodat, satöbbi. Ezt tűrni kell, de ha felmerül, hogy a borzalmas trágárságok nemcsak alpári suttyóságok, hanem rasszhoz kapcsolódó elem is van benne, akkor aránytalanul súlyosabb a szankció, a megítélés.

Marco Materazzi, az olaszok kőkemény védője például szinte nemzeti hős lett, önéletrajzot jelentetett meg magáról azzal, hogy a 2006-os vébédöntőben úgy fel tudta hergelni a francia Zinedine Zidane-t, hogy utóbbi lefejelte és kiállították. Materazzi később három brit lap ellen nyert pert, azért perelte be őket, mert ő nem „terroristázta” Zidane-t, csak a nővérére mondta, hogy „felpróbálná azt a szajhát”. Engem lehet, hogy a terrorista kevésbé bántana.

11. Sérülések

Hasonló anomália, hogy a nemzetközi világ örökre megbélyegez, ha felmerül, hogy valaki a mérkőzés hevében rasszista megjegyzést tesz. Nem szép dolog, nem is ezt szeretnénk védeni. Ám ha valaki egy szándékos szabálytalansággal súlyos sérülést okoz, akár olyat, amivel a másik a pályafutását is befejezni kényszerül, de legalábbis fél évre, egy évre kiesik, különösebb büntetés és morális megbélyegzés nélkül marad a szakmában.

Gondolhatunk Harald Schumacher emlékezetes 1982-es esetére, amikor letaglózta Patrick Battistont, de az idei évadban is éles vita támadt a Premier League-ben, amikor Jordan Pickford kapus borzalmas belépője Virgil van Dijk szezonjába került az Everton–Liverpool városi derbin. Ennek kapcsán megint felmerült az, hogy a sérülést okozó játékost is ugyanolyan hosszú időre el kellene tiltani, mint ameddig a játékos felépül, ez még nem történt meg.

12. Nem előzmény nélküli

Magyarország és Németország hozzáállása más a bevándorlás kérdésében. Jól látszott ez 2017 júliusában. Boczkó Gábor magyar vívóvezető arról nyilatkozott, hogy Lipcsében olyan súlyos a bevándorlási helyzet, hogy a magyar sportolók nem tudtak a világbajnokságra koncentrálni. Bozótvágóval hadonászó emberről is beszélt, a küldöttség többi tagja, a lipcsei magyarok nem igazán értették mindezt.

Egy másik egykori vívó, Thomas Bach, a NOB német elnöke ekkor Budapestre utazott, hogy megtekintse a vizes vb-n a német színekben úszó Juszra Mardini szíriai menekültlányt.

13. Párba állítások

Petry Zsolt eltávolítása kapcsán ki-ki politikai nézetei alapján összehasonlíthat kirúgásokat. A jobboldaliak azt mondhatják, hogy lám, a libernyákok most nem sírnak, Hrutka János eltávolítása idején pedig hogy hangoskodtak.

Maga Hrutka János is írt az esetről, neki nem tetszett, hogy a gondolatai miatt távoznia kellett Petrynek.

Más azzal érvel, hogy Hrutka valaki mellett és nem ellenében szólalt fel, vagyis megvéd és nem megbélyegez, és a Spíler 1-nek aligha volt olyan chartája, amellyel ütközött az ő állásfoglalása.

Amiben biztosan nagy különbség volt a két eset között, hogy a Hertha nyíltan megmagyarázta a döntés hátterét, a klubnál nem csak „régóta tervezett vérfrissítés” történt.

13+1 Petry Zsolt jövője

Petry Zsolt nem volt kiszolgáltatott a magyar politikai és futballközegnek. Elismert és sikeres volt külföldön. Nem behízelgett, aligha kérdés, hogy valóban azt gondolta, amit nyilatkozott.

Ám könnyen lehet, hogy ezzel a rövid, talán nem is túl hangsúlyos interjúval a jövőben az európai futball helyett hazaszorul, itthon folytatódik a karrierje.

Az egyik politikai oldalon, amit Petry nemzetinek nevezett, mi nevezzük mondjuk kormánypártinak, biztosan hős lesz.

De a liberálisok sincsenek könnyű helyzetben, hiszen bár Petry Zsolt helyzetértékelésével aligha értenek egyet, de azért azt sem könnyű megsüvegelni, ha valaki a véleménye miatt elveszíti az állását.