Attól félnek a rabok és a hozzátartozóik, hogy a koronavírus berobbanhat a börtönökben
2021. április 3. – 11:04
Zárt intézményekben, így a börtönökben is nagyon gyorsan terjedhet a járvány, a rabok és a hozzátartozók több információt szeretnének az oltási rendről – írja a 444.hu.
A zárt intézményekben nagyon gyorsan el tud terjedni a koronavírus, ezt több idősotthoni eset is bizonyította. A 444.hu részletes cikke szerint a büntetés-végrehajtási intézményekben is több ezer ember él, és bár a börtönökben és fogházakban látogatási tilalom van érvényben, de az összezártság miatt a személyzet révén az óvintézkedések ellenére is van esély rá, hogy a vírus bejusson, és gyorsan fertőzzön.
Korábban a Telex.hu is foglalkozott a kérdéssel.
A fogvatartottak egészségi állapota eleve rosszabb, immunrendszere pedig gyengébb a társadalom egészéhez képest. Köztük ugyanúgy vannak 60 év fölöttiek és/vagy krónikus betegek is, ezért érthető, hogy a rabok, a hozzátartozóik, és a jogvédő szervezetek is szeretnék tudni, mikor kerül sor a fogvatartottak és a személyzet oltására.
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a börtön dolgozóinak és a fogvatartottak oltásának meg kellene előznie a lakosság egészséges, krónikus betegségben nem szenvedő, 60 évnél fiatalabb csoportját (hozzátehetjük egy ilyen lépésnek egészségügyi szempontból lehet indoka, de szimbolikája miatt aligha lenne társadalmi elfogadottsága). Így elkerülhető lenne, hogy a börtönök gócponttá váljanak. Hazánkban egyébként 17–18 ezer fogvatartottat és 8–9 ezer főnyi személyzetet kellene beoltani.
A lap bemutatja, hogy van néhány hely a világban (például Oregon állam Amerikában, Svájc több kantonja, számos spanyol tartomány, Franciaország és Portugália), ahol a fogvatartottakat kiemelt kockázati csoportként kezelték, a szociális otthonban és más zárt intézetekben élőkhöz hasonlóan, és az oltási kampány korai szakaszában megkezdték a rabok oltását. Más országokban (például Dél-Koreában) a fogvatartottakat az egészségi állapotuknak és koruknak megfelelően, a lakossággal párhuzamosan oltják be.
Magyarországon azonban eddig nincs igazán információ a várható oltásokról.
A cikk szerint
azt persze nehéz elképzelni, hogy a magyar kormány, amelyik arra is nehezen vette rá magát, hogy a pedagógusokat beoltsa, és amelyik korábban az elítélteknek a rossz börtönkörülmények miatt jogosan megítélt kártalanítást is elvitatja, nyíltan felvállaljon egy ilyen lépést.
A rabok eleve nagyon nehezen informálódnak a koronavírusról és a járványhelyzetről miközben az, hogy már több mint egy éve nem volt látogatás, lelkileg rendkívüli módon megviseli nemcsak a hozzátartozókat, hanem a rabokat is, a rabok között több a konfliktus, a verekedés, az emberek egymáson vezetik le a frusztrációjukat.
A börtönpszichológusok nagyon le vannak terhelve, ahogy nehezebb a lekészekkel is beszélni. A cikk szerint a rabok video-beszélgetésekkel tölthető időt is növelni kéne.