Három bv.-s koronavírus miatt meghalt, a Gyorskocsi utcai bv.-ben zárkákat zártak le két hétre

Volt, aki a lepedőjét vagy a saját ruháit tépkedte szét, hogy ki tudja törölni a fenekét, mert még vécépapírt sem adtak be az alatt a két hét alatt, amikor a rabokat egyáltalán nem engedték ki a zárkáikból – ezt állítja a Telexnek egy olyan középkorú férfi, aki kilenc hónapot töltött letartóztatásban a Gyorskocsi utcai büntetésvégrehajtási-intézetben (bv.). Ő ma már bűnügyi felügyeletben van, de az otthonát nem hagyhatja el, nyomkövetőt is kapott. Azt, hogy mivel gyanúsítják, és miért tartóztatták le, a beazonosíthatósága miatt szándékosan nem írjuk le.

A férfi letartóztatása után két hétre először a Markó utcába került karanténba, és csak ezután szállították át a Gyorskocsi utcai bv.-be, ahol végül egy nyolcszemélyes zárkában helyezték el. A Telexnek azt mondta, hogy január 22. és február 5. között őt és társait egyáltalán nem engedték ki a zárkából, így aztán sétálni és fürdeni sem vitték őket, a tisztálkodást mindenkinek a zárka vécéjében, „egy csappal” kellett megoldani.

„Mi csak azt vettük észre, hogy egyik nap már úgy jöttek az őrök, hogy teljesen be voltak öltözve. Ők osztották a kaját, ők szedték ki a szemetet, bezártak mindent, és aztán se ki, se be, sehova” – állítja.

Szkafanderes börtönőrökről és teljes lezárásról beszélt védőjének január végén – vagyis ugyanabban az időszakban, amikor az első forrásunk szerint is zárás volt – egy másik rab is, aki még most is a Gyorskocsi utcai bv.-ben ül. „Fürdeni nem visznek ki, spájzba is csak úgy, hogy kiadjuk a spájzkártyát meg a listát, és felhozzák”.

„Nem is mozognak a rabok, még fürdeni sem megyünk ki. Séta sincs, semmi”

– hallható a Telex birtokába került hangfelvételen.

Január végén az ügyvédek egyik zárt Facebook-csoportjában pedig arról írtak, hogy a „Gyorskocsi utcai bv.-be határozatlan ideig egyáltalán nem lehet ügyvédi beszélőre menni. Rossz a Covid-helyzet az állományban (is)”. A Skype-beszélő viszont működött, de forrásunk állítja, abban a két hétben ő Skype-on sem beszélhetett senkivel. „Ebben a két hétben se fürdés, se séta, se Skype” – mondta.

Az elmúlt egy évben a Magyar Helsinki Bizottsághoz (MHB) is bőven érkeztek olyan panaszok, hogy egész zárkák vagy szintek kerültek úgynevezett „járványügyi megfigyelés alá”, mondja Tarnai Dóra az MHB munkatársa.

„A járványügyi megfigyelés alatt állók egyes helyeken nem hagyhatták el a zárkájukat, nem járhattak a kiétkezési boltba. Ez egyes esetekben azt jelentette, hogy nem jutottak hozzá alapvető élelmiszerekhez és tisztálkodási szerekhez. Volt, ahol nem volt vécépapír, és olyan extrém esetről is beszámoltak hozzátartozók, amikor egy napig enni sem kaptak a fogvatartottak a járványügyi megfigyelés idején”

– sorolta Tarnai Dóra.

Az MHB 18 évig monitorozhatta a börtönökben a rabok jogainak érvényesülését. Miután 2017-ben a Büntetés-végrehajtási Intézet Országos Parancsnoksága (BvOP) úgy döntött, felszámolja az együttműködést a civil szervezettel, teljesen kiszorultak a hazai bv. intézetekből. „Nagyon kevés információnk van arról, hogy a csoportos járványügyi megfigyelés végrehajtására – tehát arra a helyzetre, amikor egy vagy több zárkát helyzenek járványügyi megfigyelés alá – pontosan milyen szabályok vonatkoznak” – teszi hozzá az MHB munkatársa.

A BvOP szerint a fogvatartottak jogai nem sérültek, „fürdésük és szabadlevegőn tartózkodásuk is biztosítva volt, a fogvatartotti kapcsolattartás korlátozására sem került sor”, válaszolták megkeresésünkre még február 25-én.

Akkor a hazai bv. intézetekben összesen 17 518 embert tartottak fogva, közülük 71-en voltak aktív fertőzöttek, ők a tököli rabkórház speciális részlegén, elkülönítve gyógyultak. „A személyi állomány tagjai közül összesen 1580 főnél igazoltak koronavírus-fertőzést, az aktív fertőzöttek száma 160.” A személyi állomány tagjai közül hárman, a fogvatartottak közül pedig eddig öten haltak meg koronavírus miatt, mindannyiuknak krónikus alapbetegsége is volt, válaszolták.