Az intenzív osztály 28 orvosából 7, az 54 ápoló közül 17 távozik a Szent Imre Kórházból

2021. március 02. – 10:34

frissítve

Az intenzív osztály 28 orvosából 7, az 54 ápoló közül 17 távozik a Szent Imre Kórházból
Ápolók dolgoznak egy koronavírussal fertőzött beteg mellett a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház COVID részlegén, az intenzív osztályon 2020. április 24-én – Fotó: MTI/Kovács Tamás

Másolás

Vágólapra másolva

A budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórház orvosainak és ápolóinak döntő többsége már aláírta az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályról a 28 orvos közül 5 orvos és két rezidens nem marad az intézményben, az 54 szakdolgozóból pedig 17-en döntöttek a távozás mellett – írja a Népszava a kórháztól kapott tájékoztatás alapján. Az érsebészetről is távoznak dolgozók.

A kórházban átcsoportosításokkal oldják meg az ellátást. Az intenzív terápiás részleg vezetését az eddigi osztályvezető-helyettes főorvos vette át, az ápolásszakmai irányítást pedig a korábbi helyettes főnővér végzi. Zajlik az üres álláshelyek betöltése.

A intenzív osztály távozó dolgozói tegnap tettek közzé egy Facebook-posztot azzal, hogy „lekapcsolták a villanyt”, azaz nem írták alá a közalkalmazotti státuszt felváltó új szerződésüket.

Bedros J. Róbert főigazgató az Origónak adott interjúban azt mondta: tömeges felmondásokról nincs szó, a kórházban az orvosok és a szakdolgozók 90 százaléka aláírta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést.

A főigazgató elmondása szerint az előírásoknak megfelelően úgy módosították a munkahelyi pótlékok rendszerét, hogy senkinek ne csökkenjen a keresete – az több lehet, de kevesebb nem. Azt a főigazgató is elismerte, hogy más egészségügyi intézményekhez hasonlóan a Szent Imre Kórházban is szinte csak a legjobban leterhelt ellátási területen jelentkeztek problémák.

Mint az interjúból kiderül, az érsebészeti osztályról is távoznak emberek. Őket az ügyeleti ellátásban a zömmel érsebészeti szakvizsgával is rendelkező sebész kollégák helyettesítik – mondta Bedros J. Róbert. A főigazgató szerint így szakmai szempontból is zavartalan az osztály működése.

A távozók végkielégítést kapnak és nagyrészt a magánegészségügyben dolgoznak tovább, vagy másik állami intézményben, egy részük pedig pályaelhagyóvá válik.

A 444.hu-nak az intenzív osztály egyik távozó dolgozója azt mondta: ők látták el eddig a Covid-intenzívet, a nem covidos intenzívet és az úgynevezett szürke zónát is, ahol a Covid-gyanús, de még nem igazolt betegek vannak. A dolgozó azt mondta: már tavaly jelezték problémáikat a vezetésnek, hogy milyen nehéz körülmények között dolgoznak, „nincs elég eszköz, nincs ember, nincs pénz.” Túlterheltek is voltak, előfordult, hogy egy ápolónak hat intenzíves betegre kellett figyelnie, jó esetben ketten voltak 6 betegre (a szakmai szabályok szerint egy nővér maximum két-három beteget felügyelhetne). A dolgozó azt mondta: „Az volt fájdalmas, hogy meg sem próbáltak minket marasztalni, voltak, akik már 20-30 éve itt dolgoztak”.

Mint tegnap megírtuk, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház II. számú belgyógyászata működésképtelenné vált, mert a 15 orvosból csak 3-an maradtak. A szegedi klinikák orvosainak többsége végül csak azzal a feltétellel volt hajlandó aláírni a szerződését, hogy a feltételeket május 31-ig felülvizsgálják, ellenkező esetben felmondanak.

Az egészségügyi szolgálati jogviszony az orvosok döntő többségének jelentős, adott esetben 100-200 ezer forintos nettó alapbéremelést jelent, az ügyeleti díjak és az egyes szakmáknak korábban külön adott bérkiegészítések ügye azonban sok helyen kérdésessé vált. Az új jogviszony az ápolók bérén nem változtat (esetükben zajlik egy korábban indult béremelési program), de az ügyeleti díjak mértéke őket is érzékenyen érinti. Egyes kórházak tudtak magasabb pótlékokat adni a dolgozóiknak, mások – például a Szegedi Tudományegyetem klinikái – csak a törvény által meghatározott minimális díjakat képesek kigazdálkodni, ami nem mindenkinek felel meg.