Legfőbb Ügyészség: A csengeri örökösnő maga cáfolta, hogy pénzt továbbított volna Kósa Lajosnak

2021. március 01. – 15:10

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az ügyészség visszautasítja azokat a politikailag motivált feltételezéseket, hogy törvénysértően vagy szakszerűtlenül járt volna vagy járna el a csengeri örökösnő és Kósa Lajos ügyében – mondta Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese az Országgyűlésben Bősz Anett, a Demokratikus Koalíció képviselőjének kérdésére. Lajtár azt mondta: Kósa Lajost tanúként hallgatták meg a nyomozás során, és azt a kft.-t is vizsgálták, amelyről később maga a vádlott cáfolta, hogy onnan pénzeket továbbítottak volna egy „miniszteri rangban lévő barátnak”.

A Hvg.hu írt arról, hogy a csengeri örökösnő egy kézzel írt vallomásában korábban összefüggésbe hozta Kósát az egyik olyan ügylettel, ami a vádiratban is szerepelt. A nő ebben a vallomásában azt állította: egy Kiskun Tender Kft. nevű cég az ő bankszámlájára utalt pénzt, de azt valójában a család egy „miniszteri pozícióban lévő barátjának” szánták. Az állítólagos örökösnő ezt azzal indokolta, hogy barátja kérte meg erre a szívességre, mondván, neki tartoznak, és hadd jöjjön a pénz a nő bankszámlájára, mert az övére nem mehet a munkája miatt. Állítása szerint abban is megállapodtak, hogy az embere majd alkalmanként a pénzért jön vagy személyesen veszi át.

A vallomásról készült hatósági összefoglaló az LMP-s Csárdi Antal birtokába került. Ebben az szerepel, hogy a csengeri örökösnőhöz tíz tételben érkezhetett 68 millió forintnyi utalás a Kiskun Tender Kft.-től, amelyet Csárdi szerint „Kósa Lajos vagy a sofőrje vitt el készpénzben”. A Hvg.hu szerint mindez magyarázatot ad arra, hogy a csengeri örökösnő miért ragaszkodik Kósa Lajos meghallgatásához.

Kósa vasárnap este közleményben tagadta a róla megjelent állításokat. A fideszes politikus azt írta:

„Semmiféle jogcímen, semmilyen összeget, vagyoni értéket soha nem fogadtam el, nem vettem át, sem a bíróság előtt álló személytől, sem mástól. Minden egyéb állítás alaptalan.”

Bősz Anett az Országgyűlésben azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, hogyan lehet, hogy minderről még csak tanúként sem hajlandó meghallgatni a nyomozó hatóság Kósa Lajost.

Lajtár István az Országgyűlésben azt mondta: az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozást. A nyomozás közben a történeti tényállás egészét vizsgálták. Mivel arra derült fényt, hogy a nő Kósa Lajost is megtévesztette, őt Bősz Anett állításával szemben tanúként meghallgatták, mondta Lajtár.

A vádirat tartalmazza az átutalás körülményeit és annak a pénznek a sorsát is, amely a csengeri örökösnő bankszámlájára érkezett. Mindez teljességgel beleillik a vád tárgyát képező csalássorozatba, folytatta a legfőbb ügyész helyettese. Lajtár azt mondta: a csengeri örökösnő későbbi vallomásaiban, így a saját kezűleg írt vallomásaiban maga is cáfolta azt, hogy a kft.-től kapott pénzt más személynek vagy más személy megbízottjának adta tovább, és csupán ezen személy kérésére ismerte el utólag a tartozást. A nő arra hivatkozott, hogy ezeket a valótlan állításokat külső befolyásra tette.

A nyomozást befejezése után az ügyben a Mátészalkai Járási Ügyészség nyújtott be vádiratot a Mátészalkai Járásbírósághoz. Az ügy bírósági szakaszban van. A bizonyítási cselekményekről és büntetőjogi felelősség kérdéséről a bíróság fog dönteni – mondta Lajtár István.