Attól függően, hogy kit kérdezünk, két teljesen eltérő története van annak a nagyot futott Tolna megyei videófelvételnek, amelyen egy vadőr puskájával a levegőbe lő, lelövéssel fenyegetve zavar el egy férfit a szántóföldről a kutyájával együtt, kölcsönös káromkodások közepette: az egyik szerint egy agarát békésen sétáltató férfira ront rá egy nem létező hatóságra hivatkozó vadász, a másik szerint egy orvvadászt zavar el indulatosan és nem először egy hivatásos vadász, aki riasztó tölténnyel lőtt a levegőbe, tartva az agarával rapsickodó, késsel felfegyverzett férfitól.
Ami biztos: a kutyás férfi a felvétel elkészítése után feljelentést tett, a rendőrség nyomoz, a hivatásos vadásznál házkutatást tartottak, fegyverét, töltényét elkobozták, bizonyíték pedig az orvvadászatra nincs.
Rapsicok márpedig vannak?
A 2600 fős Iregszemcsén mindenki hallott a helyi vadász és a szomszédban lévő Medgyespusztán élő, agarakat is tenyésztő szobafestő-mázoló látványos csörtéjéről a szántóföldön. „Rapsic az, tudja mindenki, de nem lehet megfogni az ilyeneket” – mondta egy férfi a főúton. Szerinte póráz helyett kötélszáron tartott agárral a szántóföld mélyébe csak az megy, aki nyulat, őzet fogatna a kutyájával. „A húst meg eladják. De összedolgoznak, nincs ember rá, hogy megfogják őket” – mondta a férfi, aki legálisan maga is vadászott egy időben. A felvételre viszont széttárja a karját: bizony, azon nem néz ki jól, ahogyan a hivatásos vadász beszél. Egy nő szerint viszont a felvétel csak egy része a valóságnak, épp annyi, amennyi Bachmann Józsefet igazolja, a vadőrt meg besározza, pedig rapsicok vannak, akik ellen fel kell lépnie a vadőrnek.
„Olyan normális napnak indult” – mondta jó pár utcával arrébb Németh Gábor. A 46 éves férfi hosszú ideig hivatásos vadász volt, néhány évet külföldön dolgozott, másfél éve pedig újra az Iregi Barátság Vadásztársaság 3800 hektárért felelős hivatásos vadásza, azaz vadőre. A normális nap úgy indult, hogy hajnalban az éves előírásnak megfelelően kilövendő kilenc őzet keresve útnak indult. „Jobb a vad élve, a természet élet nélkül nem természet” – mondta egy vadásztól egy kívülálló számára meglepő módon. Az állományt viszont megfelelő számon kell tartani, a beteg állatot kilőni. Elmondása szerint viszont olyan is volt, hogy nem látta indokoltnak a megadott kvótát teljesíteni, ezért inkább vállalta azt is, hogy fizetnie kellett.
Nap közben aztán kapott egy fülest, többektől is, hogy rapsic van a határban. Nagy lendülettel ment végig a szántóföld mentén, a távolból meglátta Bachmannt az agarával. „Akkor kötötte meg, egy ideig a távcsővel figyeltem, ahogy elindult a bokros rész felé” – mutatott a vadőr a szántó túlsó felére. A kocsival utolérte, innen indul Bachmann felvétele. „Ő tudja ki vagyok, csak idén legalább négyszer volt hasonló esetem vele” – mondta Németh, aki szerint ezért készülhetett a felvételre Bachmann, akit 15 éve állítólag fel is jelentett, amikor tőrt, fogót, hurkoláshoz – vadakat megfogó csapdákhoz – eszközöket talált nála. Ha indult is eljárás, bírósági ügy nem lett belőle, Bachmannt ugyanis orvvadászatért nem ítélték el. Korábban más, kisebb ügyei voltak, köztük lopás, ám ennek nincs köze a vadgazdálkodáshoz.
„Lehetetlen megfogni. Akkor lenne esélyem, ha volna felvétel arról, hogy elengedi az agarat, az megfogja a vadat, ő meg hazaviszi” – mondta Németh, aki szerint a vadőröknek így nem sok esélyük van a tettenérésre sem. Ha egy megölt vaddal kap el valakit, az is legfeljebb lopás, mert az akkor sem bizonyítható, hogy az állatot ő ejtette el.
„Így annyit tehetünk, hogy elzavarjuk azokat, akikről már sokat tudunk. Bachmann is tudja, ki vagyok” – mondta Németh, aki az „Állami Vadőrszolgálat” képviselőjeként szállt ki a kocsiból felindultan. Ilyen hatóság azonban nem létezik. Németh szerint azért mondta ezt, mert ez közérthető. Valójában hivatásos vadászként – amit hétköznapi szóhasználatban vadőrnek neveznek – a kormányhivatal alá tartozó vadászati hatóságtól kapja a megbízást, ennek alapján jelvényét és az engedélyét a rendőrség adja ki, munkáltatója pedig az adott területen működő vadásztársaság.
„Kést láttam nála, nem tudtam, a kutyája hogyan van tanítva, fenyegetve éreztem magam” – mondta a kiszállás után nem sokkal inkább a vadászpuskáját is magához vevő Németh. Miután úgy látta, hogy a felszólításra Bauchmann nem reagál, „a puskát elpukkantotta”. A levegőbe lőtt egy riasztótölténnyel, és azt kiáltotta:
„Vagy kikötöd, vagy agyonlőlek.”
A nyomozásnak része lesz a fenyegető szavaknak és a lövésnek a megítélése, bár a vadászati törvény szerint a levegőbe leadott figyelmeztető lövés „nem minősül fegyverhasználatnak.”
„Abban a helyzetben nem feltétlenül a jogszabályok felmondása jut az ember eszébe. A káromkodások tényleg elhangzottak” – ismerte el a protokolltól eltérően kezelt helyzetet, amely után nem sokkal már jöttek a rendőrök.
„Nem voltak rosszindulatúak, ez az eljárás rendje. A munkám ezzel megszűnt, jó ideig fegyverem sem lehet. Megyek munkanélkülire, nem is tudom, hogyan kell intézni” – mondta Németh, akinél a házkutatás során lefoglalták az engedéllyel tartott golyós és egy sörétes lőfegyvert, valamint a hozzájuk tartozó lőszereket és bevonták a fegyvertartási engedélyét is. Kényszerítés bűntett megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A büntetőeljárást jelenleg a Tamási Rendőrkapitányság folytatja.
Sétáltatás volt
A történet Bachmann szemszögéből nagyon másképp néz ki. A 47 éves férfi a kutyáját sétáltatta a szántóföldön, ahogyan szokta. Agarakat tenyészt is, ebből van 80-100 ezer forintos jövedelme a szobafestés mellett.
„Mindig voltam agaraim, lesznek is, míg élek, meg többféle kutyám is van, és szoktam vinni őket sétálni. Ha nem hordom őket sétálni, akkor az agárnak összeszakad az izma, és egy görcsös kutyát mutat, úgy néz ki, mintha nem volna etetve” – mondta a Telexnek.
Állítja, illegális vadászatra a kutyákat sohasem használta, konfliktusa sosem volt a vadászokkal, pedig a többségük „nem nézi jó szemmel a kutyákat a határban”, de szerinte eddig egyikük sem reagált úgy, mint a felvételen látható férfi.
Eleinte nem volt elképzelése arról, miért volt ennyire felindult a vadász. „Volt bennem halálfélelem, láttam, hogy teljesen kikelt magából”. Elmondása szerint sosem beszéltek, csak látta őt néhányszor a faluban. Végül felötlött benne, hogy családi sértődés lehet a háttérben: Bachmann 30 évvel ezelőtt megütötte az őrszobán Németh rendőrtestvérét, amiért hivatali személy elleni erőszak elkövetésében bűnösnek találták. Fiatalkorú volt, így egy rövid időt töltött javítóintézetben Budapesten és Aszódon.
Már a kilencvenes évektől voltak rendőrségi ügyei, 2007-ben pedig lőfegyverrel való visszaélésért – a korábbi felfüggesztett büntetésekkel együtt 2 év 8 hónapot kapott. „Szinte játékpisztoly volt az a flóbert, korábban nem is kellett hozzá engedély, aztán változott a szabályozás, de nem tudtam. A volt élettársam meg bosszúból elvitte, megmutatta a rendőröknek” – idézte fel Bachmann, akinek azóta nem volt ügye bíróságon. Egy tíz éves és egy tíz hónapos fia van, a családjával él, velük akar foglalkozni. Állítása szerint kés nem volt nála, a vadőr szerinte nem mond igazat.
Az agáron lévő kötélről pedig azt mondta: 320 kilogramm a szakítószilárdsága, ez indokolt lehet egy agárnál, amelyik nagy erővel tudna nekiiramodni, ezért nem egy egyszerű póráz volt nála. Ha vadat lát a távolban, akkor a kutyát nem is engedi el, mondta, megjegyezve, hogy az agarak képesek ugyan nyulat és őzet is leteríteni, de inkább csak hajnalban és este használták erre az emberek, mert a hőséget rosszul viseli. Délben tehát – amikor a vadőr odahajtott – már csak ezért sem orvvadászkodhatott a kutyával.
„A Lidlben is adnak húst, vadászbarátaim is adnak, nem vagyok rászorulva egy-két kiló vadhúsra”
– mondta. A felvételt azért kezdte el, mert gyanús volt neki a vadász gyors közeledése. „Még ott helyben elkezdtem feltölteni a netre, tartva attól, hogy lelő” – mondta Bachmann, aki a felvétel szerint nem ijedt meg annyira a figyelmeztető lövéstől, de emlékei szerint csak azért, mert annyira gyorsan történt minden, hogy megijedni sem volt ideje.
„Dehogy akartam én bántani, fenyegetve éreztem magam” – mondta ezzel szemben a vadőr, aki szerint akármiért is volt ott agarával a férfi, egy biztos: a rapsicok most kiiktatták 3800 hektáron az egyetlen vadőrt.
Virágzik az agárpiac
Hogy valójában mi történt a szántóföldeken, azt nem tudni. A felvétel szerint az agár nagyon lihegett, és Nagy Henriett, a Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány Agár Fajtamentésének vezetője szerint „egy puszta pórázas sétától nem tör ki ilyen lihegésben egyetlen állat sem. Ha lihegnek, ki kell őket vizsgálni, szívférgesek-e”.
Nagy szerint „volt idő, amikor az agarat a test jobb oldalán kellett vezetni, mert éles fegyvernek számított”. Míg egy vizsla mondjuk kihajtja a fácánt a bozótból, hogy a vadász maga lője le, addig az agár elkapja saját maga.
Ha pedig a mezőőr illegális vadászaton kap valakit, akkor az agarat legtöbbször befogják. Ha viszont épp vadat űz az agár, akkor kilőheti, más választása nem igazán van.
Nagy szerint Magyarországon rengeteg illegális rapsic létezik, akik abból tartják fenn magukat, hogy agarásznak, de nincs engedélyük a vadászatra, és „Tolna és Somogy megye magasan veri a listát a sok rapsic agárral”, mondja Nagy. Ezért aztán ezen a környéken „nem félek, hogy kiszalad elém egy őz vagy nyúl, mert nincsenek, olyan szinten le van vadászva ez a rész” – mondja.
Ebben a bizonyos fenti esetben pedig Nagy szerint „nincs igaza senkinek, csak az agaraknak”.
