Lakásvásárlással és -építéssel enyhítené a lakhatási válságot az idén induló budapesti lakásügynökség

2021. február 24. – 10:28

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Még az idén elindulhat a budapesti szociális lakásügynökség, írja közleményében a lakhatási modellprogramok kidolgozásával és működtetésével foglalkozó Utcáról Lakásba Egyesület. A fővárosi önkormányzattal és a Városkutató Kft.-vel közösen valósítanák meg a projektet, amelynek célja, hogy minél több ember juthasson megfizethető lakhatáshoz, enyhítve ezzel a lakhatási válságot. A közlemény szerint többek között ingatlanvásárlással, megüresedett önkormányzati bérlakások hasznosításával, önkormányzati telken történő építkezéssel és a magánlakás-állomány bevonásával bővítenék a megfizethető lakások számát.

Közel 3700 fővárosi és kerületi önkormányzati lakás áll üresen, és sok magántulajdonú lakással is ez a helyzet, mert például a tulajdonos külföldön él, esetleg nincs pénze a lakás felújítására, vagy túl kockázatosnak tartja a bérbeadást. Összességében nem kevés lakásról van szó: a 2016-os mikrocenzus adatai alapján országos átlagban 12,5 százalékos az üres ingatlanok aránya, Budapesten ugyanez a szám 11,8 százalék, ami csak a fővárosban 100 ezer környéki lakást jelent. Magyarországon körülbelül 3 millió embert érint a lakhatási válság valamilyen formában: ennyien vannak, akiknek komoly gondot okoz a hiteltörlesztés, a közüzemi számlák vagy az albérlet kifizetése.

Nyugat-Európában sok városban működik szociális lakásügynökség, ami tulajdonképpen egy nagy házkezelő, amely kezelhet saját, önkormányzati vagy más intézményi ingatlanokat és magántulajdonosok ingatlanjait is. A koncepció fontos eleme, hogy pozitív ösztönzőkkel tegye érdekeltté a magáningatlanok gazdáit abban, hogy valamivel a piaci ár alatt, de kockázatmentesen kiadják a lakásaikat olyan bérlőknek, akiknek nehézséget okoz a normál lakbér kifizetése.

A szociális lakásügynökség azokra a problémákra is választ ad, amikor valaki nem tudja vagy nem akarja kiadni üresen álló lakását: közvetítőként belép a tulajdonos és a bérlő közé, így átvállalva az ingatlan gazdájától a kezdeti költségeket, feladatokat és a kockázatokat azért cserébe, hogy hosszabb távra (minimum egy, de inkább minimum két évre) kezelésébe veheti az ingatlant, és saját szempontrendszere szerint bérbe adhatja.

Nem előzmény nélküli a fővárosi szintű lakásügynökség létrehozása: az Utcáról Lakásba Egyesület az I. kerületben is próbálkozik hasonló projekttel a kerületi önkormányzattal együttműködve. Erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Az Utcáról Lakásba Egyesületet korábban a kispesti önkormányzat kérte fel a szociális lakásügynökség-modell kidolgozására, de az MSZP-s Gajda Péter vezette kerületben végül semmi nem valósult meg a tervből.