Sokkal több magolnivaló, plusz a Horthy-korszak kedvenc írója – íme az új magyarérettségi tervezete

2021. február 23. – 20:56

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Tíz szerző életműve lenne kötelező tétel az átalakuló magyarérettségin, az új nevek között ott van a Horthy-korszak népszerű írója, Herczeg Ferenc is, akit így tulajdonképpen Petőfi vagy József Attila szintjére emelnének. Az érettségi átalakítására nagy hatással lévő irodalomtörténészt még a Magyar Nemzetben is bírálták.

Először a Népszava írt arról, hogy a magyarérettségi megváltozó, – a tervek szerint – a 2023/24-es tanévtől életbe lépő vizsgakövetelményeit kidolgozták, és jelenleg egyeztetésre, véleményezésre küldték néhány szervezetnek.

A Telex birtokába került részletes vizsgakövetelményeket megkapta például a kormány által 2010 után felülről létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is, a Magyartanárok Egyesületének viszont nem küldték el. A szervezet tagjai csak nem hivatalos úton nézhettek bele a dokumentumba. Az egyesület elnöke, Arató László szerint az ebben lévő érettségi vizsgakövetelmények egyértelműen a tavaly elfogadott, heves szakmai vitákat kiváltó új Nemzeti alaptanterv (NAT) bebetonozását jelentik.

Konzervatív körökben is tiltakoztak ellene

Arról az új NAT-ról van szó, melynek tervezetét tavaly „mind az állami egyetemek oktatói, mind a Magyar Tudományos Akadémia illetékes osztályai, mind a Magyartanárok Egyesülete a magyartanítás számára kártékony, bevezetésre nem alkalmas dokumentumként ítélte meg” – írta tegnap esti állásfoglalásában a Magyartanárok Egyesülete.

A szervezet tiltakozó petícióját tavaly több mint 26 ezren írták alá, többtucatnyi középiskola mellett

majdnem kétezer egyházi iskolában tanító tanár is kifejezte, hogy „a
Nemzeti alaptanterv szakmai szempontból elfogadhatatlan, és csak árthat a magyartanításnak”.

A szakmai tiltakozásokat azonban az oktatási kormányzat politikai hangulatkeltésnek minősítette, a járványhelyzet pedig gyakorlatilag elfeledtette a NAT körüli problémákat.

A középszintű írásbeli magyarérettségi vizsgakövetelményeinek megváltozásáról már múlt héten írtunk, akkor Arató László annak a félelmének adott hangot, hogy az újfajta számonkérés a magolás érettségije lesz, háttérbe szorulnak a modern kompetenciafejlesztés elvei. Már akkor is hangsúlyozta, hogy „az új NAT-ban elképesztően sok mű van és nagyon sok szerző, valójában neveket és címeket, tulajdonképpen listákat kell majd tanítanunk a gyerekeknek. Tartok tőle, hogy nem tudunk majd elidőzni a szövegeknél, nem tudunk majd elmélyülni, mert egy borzasztóan hosszú listán kell végigmenni.”

Szerinte „kevesebb tananyagra lenne szükség, amit alaposabban meg lehet tanítani”, mert a rengeteg tananyag elidegenítő hatású, és sokkal kisebb eséllyel lehet megszerettetni a diákokkal az olvasást, márpedig Arató szerint ez lenne a magyaroktatás legfontosabb célja.

Nincs Ottlik és Kertész, Herczeg Ferenc viszont Petőfi és József Attila szintjére kerülne

A szóbeli érettséginél pedig az eddigi hat helyett tíz szerzőt tennének – minden
magyar középiskolában – kötelező tétellé. Most Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi és József Attila kötelező. Új ebben a csoportban Jókai, Mikszáth, Vörösmarty – és Herczeg Ferenc. A legmeglepőbb talán Herczeg Ferenc, aki a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója volt. A Magyartanárok Egyesülete szerint az, hogy beemelték az érettségibe, ideológiai gesztus. „Az iskolai tananyagban eddig egyáltalán nem szereplő Herczeg »fölfedezését«️, Babitscsal, Petőfivel vagy József Attilával egy szintre emelését semmiféle komoly irodalomtudományi vizsgálat, egyetlenegy mértékadó irodalomtörténeti összefoglalás sem alapozza meg, vagyis pusztán ideológiai gesztus” – írják.

De Arató László szerint nem az a fő probléma, hogy az újonnan bekerülő szerzők ne lennének jó írók, hanem, hogy már a hat életmű is túlságosan nagy anyag megtanítására kényszerítette a tanárokat.

Egy szerzőnél, ha életműről van szó, értelemszerűen több műre kell hivatkozni a vizsgán, de nyilvánvaló, hogy ezek jelentős részét nem olvassák el a diákok. „Egy életmű ismerete Jókai vagy Mikszáth estében például azt jelentené, hogy az ember ismer legalább három-négy regényt, de ez nyilván nem reális, ehelyett az életmű csak néhány üres címet fog jelenteni a diákoknak” – érvelt Arató.

A tervezett érettségi követelmények között viszont választhatóként sem szerepel a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalansága, vagy a modern magyar epikába bevezetést jelentő Ottlik Géza-mű, az Iskola a határon. A Fidesz kultúrpolitikáját ismerve az pedig szinte elképzelhetetlen, hogy Petri György vagy Esterházy Péter szerepeljen a választható tételek valamelyikében, és hát nincs is ott a nevük.

Nincs felvidéki szerző

Új tételként megjelennének a 20. századi határon túli magyar irodalom szerzői, köztük Wass Albert is. Itt erdélyi, délvidéki és kárpátaljai írók, költők lennének, de furcsamód felvidéki szerző nincs a felsorolásban, és a témakör megjelölésénél sem tesznek említést erről a régióról.

A Magyartanárok Egyesülete szerint ideológiai természetű az a változtatás is, „hogy a tervezet a nyelvtörténet ismeretköreiben nem beszél a magyar nyelv finnugor eredetéről – ami pedig szaktudományos evidencia –, hanem ehelyett »a magyar nyelv rokonságának hipotézisei«️-t jelöli meg”.

A Magyartanárok Egyesülete hibásnak és károsnak tartja a tervezett változtatásokat. Széles körű szakmai vitát, majd ennek alapján kialakított, szakmai konszenzusra épülő szabályozást követel.

Ebben a kérdésben nem egységes a nemzeti oldal

Szakmai berkekben köztudott, hogy az új NAT-ra és az új érettségi követelmények kidolgozására nagy hatása volt Takaró Mihálynak. Az író, irodalomtörténész, akit nemcsak Kásler Miklós barátjaként tartanak számon, feltehetően megfelelő kapcsolatokkal rendelkezik a miniszteri szintnél magasabb körökben is. A nemzeti, konzervatív körökben, a kormány értelmiségi hátországában azonban nem mindenki lelkesedik Takaróért.

A kormány által kiemelten támogatott, köztestületté nyilvánított Magyar Művészeti Akadémia lapjának, a Magyar Művészetnek akkori főszerkesztője, Kulin Ferenc például a szintén kormánypárti Magyar Nemzetben kritizálta Takarót. Kulin akkor azt írta: Takaró értékrendjét „nemcsak »a liberális fejtágításokon nevelkedett szakértői gárda«️ tekinti súlyosan problematikusnak, hanem a keresztény-konzervatív, nemzeti érdekű politikai törekvésekkel azonosuló szakmai értelmiség is”.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!