Az elsőfokú tárgyalás jegyzőkönyvének „kvázi meghamisításáról” beszélt Renner Erika ügyvédje az Élet és Irodalomnak adott interjúban. Gál András az elsőfokú ítélet után kapcsolódott be a büntetőügybe, onnantól egészen a jogerős ítéletig képviselte a lúgos támadásként elhíresült bűncselekmény áldozatát.
„Az elsőfokú ítélet után szálltam be, ami a jegyzőkönyvek alapján megalapozottnak látszott. Aztán megszereztem a tárgyalás eredeti hanganyagát. Behívták a szakértőket, az ügyész feltette a kérdést, hogy ha bizonyítható, hogy a tettes lemosta a sértettet, miután lelúgozta, akkor ezzel csökkenthette-e a sérüléseinek a súlyosságát?”
„De ezt a kérdést nem írták le, a válasz pedig úgy hangzott, hogy ha lemosta volna, akkor csökkenthette volna, de ilyen itt nem történt. Ez úgy került be a jegyzőkönyvbe, hogy ‘a lemosás csökkenthette a sérülés súlyosságát’. Az ítéletben meg az szerepelt, hogy ő követte el, de mivel lemosta, és megpróbálta csökkenteni a sérülés súlyosságát, ezért az eredményért, az életveszélyért nem felel, csak a maradandóságért, mert igyekezett elkerülni az életveszélyt”
– mondta Gál András.
Az ügyvéd szerint ennek azért van nagy jelentősége, mert a bíró végül az önkéntes eredményelhárításra futtatta ki az ügyet, vagyis arra, hogy a támadó kamillateával lemosta áldozatáról a maró lúgot. „Ezt írta bele az ítéletbe, miközben erről szó nem volt. Sőt pontosan tudta, hogy amit csinál, attól Renner Erika meghalhat”, tette hozzá Gál.
Több mint négy éve, 2016. május 5-én Mikó Gergely tanácselnök a vádtól eltérően ugyanis nem életveszélyt okozó, hanem csak maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okozó testi sértésben találta bűnösnek a Budai Irgalmasrendi Kórház volt igazgatóját, és kimondta azt is, hogy tettét aljas indokból követte el. A volt kórházigazgató akkor
4 év börtönt kapott, és 5 évre eltiltották az orvosi hivatástól.
A bírósági tárgyalásokról mindig készül jegyzőkönyv; a büntetőpereken pedig a jegyzőkönyvvezetőnek is részt kell vennie. „A főszabály az, hogy a jegyzőkönyv az eljárási cselekménnyel egy időben, írásban készüljön”, mondta Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője. Képet és hangot viszont csak akkor rögzítenek, ha ezt valamelyik fél indítványozza, vagy törvény előírja, és a feltételek egyáltalán megteremthetők. Ha azok megteremtésének anyagi vonzata is van, azt a feleknek kell állniuk, teszi hozzá a szóvivő.
Bene Krisztián elsőfokú tárgyalásán nem rögzítették a hangot, vagyis csak az került be a jegyzőkönyvbe, amit a jegyzőkönyvvezető rögzített és a bíró lediktált. Pedig, „ha szó szerint leírták volna a kérdéseket és a válaszokat, akkor később sokkal jobban rá lehetett volna mutatni a vádlott vallomásaiban fellelhető valótlanságokra” – véli Gál András ügyvéd.
Az viszont nem főszabály, hogy a jegyzőkönyvvezető szó szerint rögzítse a vallomásokat. Sokkal fontosabb, hogy „az eljárási cselekmény”, azaz a tárgyalás menete, és az eljárási szabályok megtartása követhető legyen (például szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy figyelmeztették a vádlottat arra, hogy a vallomást megtagadhatja). Ha ugyanis ezeknek nem felel meg, akkor a jegyzőkönyvet bizonyítékként sem lehet később felhasználni.
„A jegyzőkönyvvezetőnek csupán a vallomások lényegét kell rögzítenie. Az viszont, ami az ügy szempontjából perdöntő lehet, vagy ha a felek valamely mondat szó szerinti rögzítését kérik, az így is kerül be a jegyzőkönyvbe. Az ügy szempontjából fontos és lényeges információkat pedig a bíró is jegyzeteli”
– mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője. Szabó József azt is hozzáteszi, hogy a hibás jegyzőkönyv javítását lehet kérni, de csak addig, ameddig az adott eljárási szakasz tart. Tehát ha az elsőfokú tárgyalás alatt találunk elírást a jegyzőkönyvben, azt az elsőfokú eljárás végéig kell jelezni.
Bene ügyében a hiányos jegyzőkönyv jóval enyhébb ítéletet eredményezett. Az ügyvéd szerint „ha a jegyzőkönyvezés a valóságnak megfelelő lett volna, akkor az ítéletben nem lehetett volna – kifejezetten a szakértő véleményére alapozva – megállapítani, hogy a vádlott enyhébb minősítésű bűncselekményt követett el, hiszen a szakértő mind írásban, mind szóban konzekvensen kitartott a szakvéleménye mellett, amire a vád alapult”.
A hibás jegyzőkönyvre Gál András egyébként már a másodfokú tárgyalásra készített írásbeli beadványában felhívta a figyelmet, ezt a Fővárosi Ítélőtábla akkor ismertette is. A szakértőket újra beidézték, a bűncselekmény minősítése pedig újra arra változott, amit a szakértők kimondtak, a félrecsúszott jegyzőkönyvezésnek akkor mégsem lett semmilyen következménye. A Fővárosi Főügyészség a mostani interjúra úgy reagált, hogy interjúkban tett kijelentések alapján, az általánosan követett ügyészségi gyakorlat szerint, hivatalból nem indít eljárást. „Amennyiben azt a konkrét esetben a jogi képviselő indokoltnak látja, feljelentéssel élhet, amelynek elbírálására elsődlegesen a nyomozó hatóság jogosult”, válaszolták.
Bene Krisztiánt másodfokon egyébként már életveszélyt okozó testi sértésért és más bűncselekményekért ítélték el, összesen 9 évet kapott és örökre eltiltották az orvosi hivatás gyakorlásától.
Az ügy még ezzel sem zárult le, a Kúria 2018-ban életveszélyt okozó testi sértésért jogerősen 11 év börtönbüntetésre ítélte a volt kórházigazgatót. 2018 októberében alkotmányjogi panaszt nyújtott be az ítélettel szemben, ám a Kúria azt végül elutasította. Tavaly szeptemberben a férfi ügyvédje újabb panaszt nyújtott be. Ebben Kúria döntésének megsemmisítését és alaptörvény-ellenességének megállapítását követelik.
Megint zárt tárgyalás lesz a kártérítési ügyben
Időközben Renner Erika kártérítési pert indított támadója ellen, de a büntetőügy 2018-as lezárásáig pihentették a polgári pert. Csaknem négy év pereskedés után a Fővárosi Törvényszék tavaly november 25-én első fokon hirdetett ítéletet a kártérítési ügyében.
Bene Krisztiánnak 25 millió forint kártérítést kell fizetnie Renner Erikának, amiért megsértette a nő testi épségéhez és egészséghez fűződő jogát.
Az ítélet ellen Bene és ügyvédje is fellebbezett. A jogerős büntetését töltő orvos szerint a bíróság azért sem állapíthatta volna meg ezt az ítéletét, mert a bűncselekményt nem ő követte el, a jogerős ítéletet pedig továbbra sem fogadja el. Bene a 25 millió forintot is túlzásnak tartja, szerinte Renner Erikát legfeljebb 2-2,5 millió forint illetné meg, hiszen az „összegészségkárosodás mértéke” 11-20 százalékra tehető. „A megítélt 25 millió forint pedig mintegy tízszerese az állandó bírói gyakorlat által kialakított kártérítés mértékének”, írják a fellebbezésben.
A kártérítési ügyet másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán, zárt ajtók mögött tárgyalják április elején. A tárgyalásról a nyilvánosságot ugyanis még az elsőfokú bíróság kizárta Bene személyiségi jogainak védelme érdekében.
