Orbán: Nem oldjuk fel a korlátozásokat addig, amíg nem oltottunk be elég embert

Egy magyarnak furcsa az uniós csúcstalálkozó, pedig több mint tíz éve „nyomom az ipart, részt vettem már több találkozón”, mondta Orbán Viktor – nem meglepően – elégedetlenül a csütörtök esti uniós találkozóról a szokásos péntek reggeli interjújában a Kossuth rádióban.

Ezután nyelvészkedett egy kicsit. Orbán szerint ugyanis a magyar nyelv rögtön a lényegre tér, és a „szívébe megy a problémának”, de Brüsszelben a francia királyi udvar kultúráját követik, azaz ott az unió csak arról beszél hosszan és pozitívan, mi a szép az unióban, és csak utána beszél a problémáról, ez pedig „a magyar embernek egy kicsit frusztráló”.

Orbán szerint a találkozón nem lehetett feltenni azt a kérdést, hogy „nem lehet, hogy valamit elrontottunk?”, hiszen a britek valamiért több millió embert oltottak már be, az uniós országok pedig még nem. A miniszterelnök szerint az egyetlen ország, amelyik fel merte tenni a kérdést, az Lengyelország volt.

„Én nem vagyok udvariatlan ember, nem gondoltam, hogy fel kell borítani az asztalt” – mondta Orbán, de ha nem jön Brüsszelből a vakcina, akkor máshonnan kell szerezni, mert „nem lehet, hogy ezért haljanak meg magyarok”. Orbán szerint bizonyos cégek raktáraiban milliószámra állnak a vakcinák, Brüsszel meg nem adja ki az engedélyt.

Az Európai Bizottság ugyanakkor a találkozó utáni sajtótájékoztatón azt mondta, tartják, hogy nyárig az uniós lakosság hetven százalékát be tudják oltatni, sőt, hónapokon belül jóval több vakcinája lesz az uniónak, mint amennyit fel tudnak használni.

„Mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, csak fogja meg az egeret” – fogalmazott Orbán arról, hogy a magyar kormány orosz és kínai vakcinát is be akar szerezni. „Ügyes, mozgékony, határozott, gyors külügyminiszterünk” most épp kint van Moszkvában, tárgyal a Szputnyik V-ről, Kína pedig majd akkor ad vakcinát, ha megvan a vészhelyzeti engedélyezés.

A miniszterelnök szerint egy olyan komoly ország, mint Magyarország, nem engedheti meg magának, hogy kilincselni kelljen a vakcinákért, mint ahogy korábban az is kiszolgáltatott helyzet volt, hogy portyázókat kellett kiküldeni a szélrózsa minden irányába lélegeztetőgépekért. Épp ezért kezdték el tervezni az oltógyárat Debrecenben, ahol vakcinát gyárthatnak majd.

Az idős krónikus betegek után jönnek a kormánytagok

Orbán szerint azt mindenki belátja, hogy addig nem lehet feloldani a korlátozásokat, amíg nincs átoltottság az országban. A miniszterelnök szerint az oltási sorrend így néz ki:

• egészségügyi dolgozók;
• idősotthonok lakói;
• 60 év feletti krónikus betegek (akik 1,5 millióan vannak);
• a védekezés egyéb szereplői, az operatív törzs tagjai, és „itt jönnek a kormánytagok is, én is”;
• azok az idősek, akik nem szenvednek krónikus betegségben.

Ha őket mind beoltják, akkor jöhet „új időszámítás”, akkor elő lehet venni az enyhítés kérdését.

A jövő heti kormányülésen döntenek majd az érettségizőkről, a kormány azon gondolkozik, hogy őket visszaengedjék-e órai felkészülésre.

Ezután a reggeli operatív törzsi adatokat sorolta: 1311 új fertőzött lett péntek reggelre, 98 halott, 3959 ember van kórházban, 274 lélegeztetőgépen. 138 983 ember be van oltva.

A rendkívüli jogrend meghosszabbításáról azt mondta, azt előbb két hétre saját hatáskörben meghosszabbítják, utána a parlament elé viszik a kérdést.

A védettségi igazolványokról csütörtökön hosszas megbeszélést tartottak a csúcstalálkozón, de Orbán szerint Magyarországon egyelőre erről nincs érdemi vita, mert nincs elég védett ember, majd ha lesz egymillió ember, akkor megkezdik a vitát erről. „Felbukkant a horizonton”, hogy majd egyszer lehet valamilyen adatbázis, ahova majd lehet regisztrálni, amire majd valamilyen igazolványt kiadnak, ami majd valamire jó lesz, ennél több részletet a miniszterelnök még nem tudott mondani. Ugyanakkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, hogy február közepére jöhetnek a plasztikkártyák.

Orbán arra biztatja a háziorvosokat, álljanak össze, működjenek együtt, így fedjék le az egész országot az alapellátással. Aki összeáll, az a kórházi orvosok bérének 80-100 százalékát megkapja, de majd az is kap valamennyit, aki ebbe nem megy bele (az ő bérük és a kórházi orvosok bére közti különbség 30 százalékát). A praxisközösségekhez a fogorvosok is csatlakozhatnak.