Orbán Viktor több hazai finanszírozást adna az agrárberuházásoknak

Rövid, de annál ütősebb kormányhatározat jelent meg január 11-én, hétfőn a Magyar Közlönyben. A vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről szóló határozat célja

• a vidék gazdasági és népességmegtartó erejének növelése,
• a magyar élelmiszer-önrendelkezés és exportpotenciál erősítése,
• a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének fejlesztése
• és a gazdálkodók számára kiszámítható agrártámogatások rendszere.

A készülő agrárreformról egy hete közölt cikkünkben számoltunk be részletesen.

Orbán Viktor mostani bejelentései alapján a 2021–2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben a 2023–2027-es időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretből 25 százalékos forrás kerül átcsoportosításra az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap keretbe. A 2021–2027-es évek tekintetében 80%-os nemzeti társfinanszírozást kap a Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kerete.

A 2021. és 2022. években az érintett mezőgazdasági termelők esetében az egységes területalapú támogatás összegéhez kötött támogatás kifizetése 150 000 euró éves egységes területalapú támogatás felett 5 százalék, 1200 hektárnak megfelelő összeg felett 100 százalék támogatáscsökkentéssel kerül végrehajtásra.

Hogy ezek az intézkedések hogyan biztosítanak forrást a hazai agráriumnak, azt a Portfolio.hu elemezte a legrészletesebben. A különböző intézkedések leglényegesebb pontja az lenne, amit Lázár János korábban úgy fogalmazott meg mezőgazdasággal kapcsolatos javaslataiban, hogy „csukott szemmel kellene önteni a támogatást a mezőgazdasági beruházásokba”. Vagyis az, hogy a hazai társfinanszírozásban nem a minimumra kellene törekedni, hanem minél inkább meg kellene toldani magyar pénzekkel az uniós forrásokat.

Emlékeztetőül: Lázár koncepciója szerint az elmúlt 16 évben az Európai Unióban sem tudtuk jól kihasználni az adottságainkat.

A termőföld magyar kézben van ugyan, de a 2,7 millió földtulajdonosból csak 180 ezren igényelnek támogatást, azaz ilyen kevesen vannak azok, akik valóban gazdálkodnak. A magyar agrárium az alapvető élelmiszereket exportálja, majd azokat feldolgozott termékekként hozza vissza (importálja), így a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban elérhető összes hozzáadott érték nagy része nem Magyarországon csapódik le (ezért kellene ide a sok államilag támogatott beruházás).

A politikus végül arra is rendre kitér, hogy az élelmiszerkereskedelem döntően külföldi kézben van, akkor eleve esélytelen a vertikumban a nagyobb hazai hozzáadott érték termelése, ezért a külföldieket fokozatosan ki kell szorítani. Az első két felsorolt pontban a most bejelentett forrásátcsoportosítások lényeges változásokat okozhatnak, az utóbbival nem foglalkoznak, ott vélhetően a kormány hivatalos álláspontja lényegesen óvatosabb, mint Lázár Jánosé.