Bontási engedélyt kértek a legendás Wichmann-kocsma épületére

2021. január 06. – 12:19

frissítve

Bontási engedélyt kértek a legendás Wichmann-kocsma épületére
Emléktábla a Wichmann falán – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Ötemeletés gigaszálloda épülhet a legendás Wichmann-kocsma, a szomszéd épületek és játszótér helyére a VII. kerületi Király utcában. A gazdag történelmű épület – ahol megszületett 1836-ban a magyar kártya is -, nem áll egyedi védettség alatt, az önkormányzat nem tudja megvédeni, az ügyben a kormányhivatal dönt.

Lebontják Wichmann Tamás legendás kocsmáját és a környékbeli épületeket a Király utcában. A Falanszter blog szerint a ház bontása után, illetve a Király utca 23, 25, 27 és 29 számon elterülő műemléknek számító bérházak helyére, azaz egy játszótér, a Dirnbacher-Fluck-bérház, a korábban Magyarország első mozijaként funkcionáló Hugmayer-Michalovits-bérház, és a Puphka-Hohlfeld-bérház helyére egy építészetileg nem éppen tetszetős, ötemeletes, tetőtérbeépítéssel megspékelt gigaszállodát építenek.

Az ÉTDR, azaz az E-építés oldalon már 2019 december 23-án kérvényezte a beruházó, hogy a hivatal engedélyezze neki a 34160 helyrajzi számon álló, 15001/217 műemléki jelentőségűnek számító ingatlan bontását és beruházásának elindítását, áll a posztban.

A Wichmann most – Fotó: Bődey János / Telex

A kormányhivatal dönthet az egykori Wichmann-kocsma sorsáról, Erzsébetváros önkormányzatának nincs lehetősége megvédeni az Kazinczy u. 55 szám alatti házat, amely nem áll egyedi műemléki védelem alatt, áll a kerületi önkormányzat közleményében. Mint hozzátették, az épület magántulajdonban van, így további sorsát alapvetően a beruházói szándék határozza meg. A tulajdonos ezen a helyen egy új épületet kíván létesíteni, így bontási és építési engedélyezési tervet készíttetett, melyre még az önkormányzat előző vezetése adata ki a településképi hozzájárulást.

A bontási-engedélyezési dokumentáció ügyében az érdemi döntés 2020. március 1-én átkerült Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályához, így nekik áll módjukban az épület bontását megakadályozni. Hogy az ehhez szükséges engedélyt megadták-e már, arról nem tudnak – szögezte le az önkormányzat.

Egy másik, a bontásban érintett Király utcai épület – Fotó: Bődey János / Telex

A kenus világbajnok 1986-tól 2019-ig működtette itt a legendás Wichmann-kocsmát, aminek felső emeletén a szocializmus utolsó éveiben szamizdat-szerkesztőség működött. A ház korábban volt bordélyház és okkult teozófiai központ is, de – mint a falára a kétezres évek elején elhelyezett emléktábla írja -, arról a legnevezetesebb, hogy

E helyen állt Schneider József kártyafestő műhelye. Itt készült a magyar kártya 1836-ban, amely Teli Vilmos szabadságharcának felidézésével a játékos kedvű honpolgárok nemzeti öntudatát élesztgetve azóta is kézről kézre jár.

A Pató Pál Párt tagjai, a hazai kártyajátékosokat tömörítő Magyar Tálon Alapítvány, valamint a Magyar Royal Tárokk Egyesület évekig a Wichmannban itt ünnepelte hajnalig tartó ultizással december 29-én, a Magyar Kártya Napját, ugyanis kiderült, hogy a kocsma épülete volt a hely, ahol a magyar kártya megszületett.

Az érintett játszótér – Fotó: Bődey János / Telex

Mint az 2001-ben, a Népszabadság egyik decemberi számában megjelent, a kártyanapot ünneplők Zsoldos Béla kártyatörténész kötetét olvasva leltek a történelmi jelentőségű dokumentumra, miszerint a szerző 1973-ban egy angol gyűjtőnél rátalált a mai magyar kártya ősére. Az angol Sylvia Mann fegy régi gyűjtemény megvásárlásával jutott a kártya birtokába. A gyűjtő tanúsítványa szerint: „A készítő Schneider József Pesten. A kiadás ideje körülbelül 1835. Nem tudok más hasonló kártyáról sem múzeumokban, sem magángyűjteményekben.”

Az adatokból bebizonyosodott, hogy Schneider kártyája a magyar kártya őse. Wichmann Tamás először maga is meglepődött a hírre, de utána egyetlen kártyanapot sem hagyott ki, és büszkeséggel töltötte el az épület története. Egészen 2019-ig. A sportoló 2020 februárjában halt meg. Kocsmáját már 2018-ban eladta, helyén a legutóbbi időkig egy pizzázó működött.

Horváth Ferenc kártyatörténész szerint a magyar kártyán a Tell-alakok a szabadságot szimbolizálhatták 1835-1836-ban, a kártya keletkezésének valószínű idején. Akkoriban tizenöt kártyafestő működhetett Magyarországon, akik a bécsi, a müncheni és prágai vándorévek alatt megismert bajor kártyát vagy annak más kártyákkal kevert változatát készítették. Abban az időben főleg a polgárosodott kereskedőréteg verte a blattot (preferancet, baccarát játszva) a különböző magyar városi klubokban. Az 1848-49-es szabadságharc után egy évtizeddel kezdett igazán terjedni' a Tell-alakos kártya Magyarországon és a Monarchia országaiban. Ekkoriban kezdte gyártani és terjeszteni a kiegyezés idejére már nagy- vállalattá fejlődött Piatnik cég, amelyet a magyar származású Piatnik Ferdinánd alapított 1824-ben. A századfordulón már Magyarországon is gyártották a magyar kártyát, amellyel máriást, huszonegyet, ferblit, 1920-tól ultit játszottak az emberek. (Népszabadság, 2001.)

Ha a Falanszter blog értesülése igaz, és a Kazinczy 55. alatt álló volt Wichmann-kocsma mellett a Király utca 23, 25, 27 és 29 szám alatti épületét is lebontják, akkor az öt épület és az érintett játszótér együtt egy hatalmas saroktömböt ad ki, amin tényleg egy „gigaszállodát” lehet építeni. A Király utcai épületek, ha nem is olyan nevezetesek, mint a Wichmann-kocsma, szépségben nemcsak hogy felveszik vele a versenyt, hanem le is körözik. Eltűnésükkel a Király utca jellege egy hosszú szakaszon megváltozna.

A legfrissebb budapesti hírekért kattintson ide >>

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!