Átmenetileg megszünteti a fogadott orvossal történő szülést a debreceni Szülészeti Klinika

„A hálapénz kivezetését a debreceni Szülészeti Klinika vezetése és minden munkatársa különösen fontosnak tartja. Ennek érdekében 2021. január 1-től több változást indítottunk el a mindennapi egészségügyi működésünket illetően. Ezek egyik eleme, hogy a »fogadott« orvos és szülésznő rendszerét megszüntettük egészen addig, amíg azt tiszta viszonyok között nem lehet folytatni”.

Ezt kedden jelentette be Facebook-oldalán a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika. Mint írják, a fogadott orvos és szülésznő rendszerének megszüntetése a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika kollektívájának egyöntetű döntése volt.

Azt ígérik, amint „átlátható és tiszta, a hálapénz gyanúját sem feltételező rendszer alakul ki”, úgy természetesen ismét lehetséges lesz a választott orvossal történő szülésre. „Egyúttal minden várandóst biztosítunk arról, hogy ellátása a legmagasabb szakmai színvonalon és odafigyeléssel fog történni.”

Ahogyan korábbi cikkünkben is bemutattuk, a szülészeteken régóta elterjedt gyakorlat, hogy a kismamák jelentős részének „fogadott orvosa” van. Ők az orvost általában a magánpraxisában keresik fel, fizetnek neki, így szülés esetén az állami kórházban is a fizetett orvosuk pácienseiként fekszenek az osztályon.

A fogadott orvos intézménye önmagában nem törvényellenes, hiszen Magyarországon szabad orvosválasztás van. Az orvosválasztás azonban nem mehet mások ellátásnak kárára, de ahogy az általunk bemutatott jelenség – egyes helyeken a kórlapon külön jelzik, hogy nem fizetős páciensről van szó – is mutatja, hogy sokszor mégis így történik.

Az új törvény kivételez a szülészekkel

A Magyar Orvosi Kamara megoldásul azt javasolta, hogy a kismamák szerződés ellenében választhassanak olyan orvost, akinél állami kórházban szeretnének szülni. A hálapénzes rendszerben ugyanis nincs tisztázva, mit vállal a pénzért az orvos, mit tehet a beteg, ha nem volt megelégedve vele, és keveredik a magán- és az állami ellátás. Javaslatuk értelmében külön megállapodás esetén térítést lehetne kérni a szülésért, illetve tisztázhatók volnának az extra szolgáltatások is

Az orvosi kamara azt is kifogásolta, hogy az új egészségügyi jogviszonyról szóló törvény az állami és a magánellátás közötti átjárást korlátozó, szigorú összeférhetetlenségi szabályoknál kivételezne a szülész-nőgyógyászokkal, tehát gyakorlatilag fennmaradna a hálapénz intézménye, annak minden bajával együtt.

Hétmilliárd forintot fizetnek ki hálapénzként

A szülészek többségét érinti a hálapénz problémája: a K-Monitor decemberben közzétett felmérése szerint a szülések 68 százalékában fizetnek hálapénzt, ennek átlagos összege pedig 111 ezer forint.

A K-Monitor becslése szerint így évente nagyjából 7 milliárd forint lehet a hazai állami szülészetben fizetett hálapénz.

2021-től egy évig terjedő szabadságvesztésre számíthat az, aki adja a hálapénzt, és az is, aki kapja. Az egészségügyi dolgozók a kezelés után egyszer, és csakis olyan tárgyat fogadhatnak el, amelynek értéke nem haladja meg a nyolcezer forintot, vagyis a minimálbér havi összegének öt százalékát.