K-Monitor: A szülések kétharmadánál kap hálapénzt az orvos

2020. december 16. – 19:55

Másolás

Vágólapra másolva

Nem kevesebb, mint 11 ezer ember töltötte ki a K-Monitor és az EMMA szülési jogokért küzdő egyesület által készített Ígyszültem.hu ún. „szülésélmény-térképet”. A válaszokból a korrupcióellenes szervezet meglehetősen átfogó képet alkotott a magyarországi szülési szokásokról.

  • a szülések 68 százalékában fizetnek hálapénzt, ennek átlagos összege pedig 111 ezer forint. A K-Monitor becslése szerint így évente nagyjából 7 milliárd forint lehet a hazai állami szülészetben fizetett hálapénz,
Fotó: K-Monitor
  • jelentős regionális különbség figyelhető meg a hálapénz átlagos összegét tekintve. Míg Közép-Magyarországon (ide tartozik Budapest is) átlagosan 141 ezer forintot tesznek a borítékba, a Nyugat-dunántúli régióban 76 ezer forint a hálapénz átlagos összege,
  • a szülésznők által vezetett szüléseknél 56 százalékban került sor hálapénz fizetésre, míg az orvos által vagy közösen vezetett szülések esetében 70 százalék körüli az arány. Érdekesség, hogy néhány kórház kivételével a legtöbb szülészeti osztályon nem lehetséges, hogy egy szülésznő önállóan vezessen egy szülést, így erre a beküldött esetek csupán 5 százalékában került sor,
  • a válaszokból kiderül, hogy a szülészeti hálapénz szorosan összefügg az EU-ban máshol alig ismert fogadott orvosi rendszerrel. Fogadott orvos esetén a hálapénzt fizetők aránya 90 százalék. A fogadott orvosi rendszer az ellátás minőségében rejlő jelentős különbségeket hivatott tompítani a fizetőképes szülők számára, ugyanakkor a felmérés alapján a garanciák nélküli informális megbízás és a minőségbiztosítás hiánya miatt nem garancia a jobb ellátásra,
Fotó: K-Monitor
  • azoknál, akik fogadott orvossal szültek, 43 százalék volt a császármetszéses szülések aránya, míg az ügyeletes orvosnál történt szüléseknél ez a szám 29 százalék (ami sokkal magasabb a WHO 10-15 százalékos elfogadható arányánál). A felmérést kitöltőknek egyébként összesen 39 százaléka szült császármetszéssel,
  • a szülések negyedénél számoltak be a válaszadók arról, hogy a szülést meg kellett mesterségesen indítani. Fogadott orvos esetében 31 százalék a megindított szülések aránya, ügyeletes orvosnál 20 százalék. Hogy a két mutató esetében megfigyelhető különbség nem csupán a véletlen műve, összefügghet azzal a feltételezéssel, hogy a fogadott orvosok a saját naptárukhoz igazítják a szülések levezetését.

A felmérést publikáló szervezetek szerint még kérdés, hogy a bejelentett orvosi béremelés, illetve a kettős praxisra vonatkozó tilalom (vagy annak hiánya) és a hálapénz szigorúbb büntetése milyen hatással lesz ezekre a mutatókra és az ellátás minőségére, de a K-Monitor szerint félő, hogy

az új szabályok sem fognak érdemi változást hozni, ha nem áll helyre a társadalom bizalma az egészségügyi ellátás minősége iránt.

Mindenki egyetért abban, hogy átláthatóvá kell tenni a rendszert

A kutatás bemutató, szintén közleményben ismertetett beszélgetésén a különböző érdekképviseletek egyaránt a transzparencia és a közérthető tájékoztatás fontosságát hangsúlyozták a rendszer átalakításában.

Szilágyi Enikő, a Magyar Szülésznők Egyesületének elnöke rámutatott, a hálapénzrendszer jelenleg nem csak megalázó és problémás, de mégis létező keresetkiegészítést jelent, de a szabadidőben végzett, többletszaktudást igénylő többletmunka elismerését, azzal kapcsolatos visszacsatolást is úgy anyagi, mint emberi szempontok mentén.

Hofgárt-Ékes Noémi az Emma Egyesülettől arról beszélt, a jelenlegi szabályozási bizonytalanság csak tovább erősíti a rendszer kockázatait, amelyre éppen az orvosfogadás az egyik megküzdési stratégia. Egy tiszta rendszer létrehozása minden szereplő érdeke, ez nem történhet olyan formában, amely akár csak időszakosan is, de megfosztja az anyákat attól a kontrolltól, amit a jelenlegi körülmények között biztosítani tudnak maguknak.


Dr. Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke elmondta, hogy van egy olyan, átmeneti kamarai javaslat, amely az átláthatatlan, szövevényes, kusza rendszert áttekinthetővé és szerződéseken alapulóvá alakítaná. Ez társadalmi vitákban megszülető, egységes protokollok mentén egyenletes színvonalú állami ellátást hozna létre, és a lényege az lenne, hogy

egy háromoldalú (anya, orvos, ellátóhely) szerződésben lenne rögzítve a munkaidőn túli személyes közreműködéssel, rendelkezésre állással kapcsolatos többletszolgáltatás.

Ez a formalizált megoldás megoldaná, hogy a nők a rendszer tényleges reformjáig továbbra is választhassanak maguknak orvost, de ez átláthatóan és számonkérhetően történjen.