A Medián közvélemény-kutató a Hvg.hu-n publikálta legfrissebb közvélemény-kutatását, mely már mérte a december eleji Szájer-botrány hatását is. Márpedig ez a hatás valódi elmozdulást idézett elő a kormány népszerűségében: miközben novemberben még a teljes szavazókorú népesség körében 40-34, a biztos szavazóknál 45-37 volt az állás (százalékpontban mérve) egy kormánypárti lista javára egy ellenzéki közös listával szemben, addig ez az arány a botrány után egy héttel 34-36-ra, illetve 39-41-re módosult.
Ahogy azonban arra a Medián is felhívja a figyelmet, a változásban az ellenzék 2 százalékpontos erősödésénél nagyobb súllyal esett latba a Fidesz 6 százalékpontos gyengülése; ráadásul ez a gyengülés minden bizonnyal inkább elbizonytalanodás, mintsem elpártolás, hiszen egyidejűleg 17-ről 24 százalékra növekedett a választani nem tudók aránya. A decemberi felmérés ráadásul a szokásosnál kisebb, 600 fős mintavétellel készült, szóval a hibahatárai is nagyobbak (a Publicus kedden publikált reprezentatív, 1000 fő megkérdezésével készült kutatása szerint már hibahatáron túli, négyszázalékos az összefogásra készülő ellenzéki pártok előnye).
Hogy a botrányon túl miért lehet kellemeten a Szájer-ügy a Fidesznek, azzal ebben a videóban foglalkoztunk részletesen:
Az ellenzéki optimizmust az a tény is hűtheti, hogy a szavazók a Medián szerint eddig nem sorakoztak fel egyértelműen egyik potenciális miniszterelnök-jelölt mögé. A legnépszerűbb alternatíva az indulásáról szóló felvetéseket rendre hárító Karácsony Gergely; mögötte Dobrev Klára és Márki-Zay Péter fej fej mellett áll, igaz, utóbbit kevesebben ismerik. De a november végi állás szerint még Karácsony támogatottsága is csak 18 százalékos, a választók nagyobbik része ugyanakkor egyiküket sem látná szívesen a kormányfői székben.
Az ellenzéki együttműködés szorosabbá válásával azonban teret nyernek az egyik oldalt sem támogató pártok. Elsősorban a Magyar Kétfarkú Kutya Párt profitál a polarizációból: az önálló induláshoz ragaszkodó párt most először érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Szavazói ráadásul meglehetősen tudatosak, csak kisebb részük voksolna a közös listára. Náluk kevésbé csak a Mi Hazánk hívei rokonszenveznek az ellenzéki együttműködéssel, közülük nem kevesen akár a Fideszre is inkább átszavaznának.
Közben egyre-másra alakulnak az ellenzéki voksokra ácsingózó új pártok, és egyikük-másikuk át is lépte az ingerküszöböt. Arra a kérdésre, hogy „tudomása szerint az elmúlt néhány hónapban milyen új pártok alakultak Magyarországon”, 15 százalék tudott válaszolni, és közülük a legtöbben a közmédia által is megtolt exjobbikos Volner János, illetve Szanyi Tibor pártját említették, de 3 százaléknyi említés a Pálinkás József által alapított Új Világ Néppártra is jutott. Szavazókat azonban egyelőre egyik új párt sem tudott felmutatni.
A kormány nemcsak az ellenzék megosztottságában, hanem a járványkezeléssel kapcsolatos teljesítményének értékelésében is bizakodhat. A megkérdezettek egy 1-től 100-ig tartó skálán átlagosan 54-esre értékelte a járványkezelést, de a viszonylag kedvező szám mögött nagy a politikai megosztottság: a kormánypártiak átlagosan 71 pontosra, az ellenzékiek viszont átlagosan 37-esre értékelték a kormány ezen a téren végzett tevékenységét.
Újabb „de”-t jelenthet a kutatás alapján a közhangulat általános romlása, mivel a válaszadók több mint fele úgy érzi, Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok.
