A rendőrségen múlik, hogy jobban utánanyúl-e Bayer thaiföldes történetének

Egyre több a kérdés Bayer Zsolt csütörtök esti elszólása körül. A Hír Tv műsorvezetője a Háttérkép című műsorban feszegette, hogy az egyik – név szerint nem említett – régi barátja és „harcostársa” két évtizeddel ezelőtt egy 12 órás autóúton bevallotta neki, hogy „homokos”, majd két év múlva „röhögve” azt is elmondta neki: azért szeret Thaiföldre járni, mert ott „kisfiúk is rendelkezésre állnak”.

A műsor után több politikus is jelezte, hogy feljelentést tesz, mondván „újabb pedofil botrány van a Fideszben”, amiről ráadásul húsz éve tudtak. A 444 újságírója is először úgy írt a thaiföldi szálról, hogy annak főszereplője „egy egykori fideszes politikus”. Bayer ezután a blogján kezdett tombolni, hogy ő nem beszélt fideszes politikusról, csak egy régi barátról.

„És te (a 444 újságírója – a szerző) kurvára nem akarod tudni, hogy ki is az illető...”

– írta.

Ha tudta, miért hallgatott?

Bayer elszólása után az első, ami az ember eszébe jut, ha valaki ilyen információ birtokába kerül, miért nem megy azonnal a rendőrségre, miért hallgat arról mélyen, hogy barátja kisfiúkkal tölti az időt Thaiföldön? Az erkölcsi dilemmán túl, a műsorvezető egyébként jogilag nem hibázott,

„ilyen esetben ugyanis nincs feljelentési kötelezettség”,

mondta a Telexnek egy háttérben nyilatkozó ügyvéd, aki a politikai szál miatt, kérte, hogy a neve ne szerepeljen.

„Emberölés esetében sincs feljelentési kötelezettség. Kivéve, ha a bűncselekmény hivatalos személyként és hivatali hatáskörben jut a tudomásunkra”, teszi hozzá az ügyvéd. Vagyis egy nagyon egyszerű és morbid példával élve, ha elmesélné egy barátunk, hogy tegnap megölte az ismerősét, ha akarunk szólhatunk a rendőrségnek, de ez egyáltalán nem kötelességünk. Más kérdés persze, hogy morálisan, erkölcsileg együtt tudunk-e élni ezzel az információval.

Akkor ez ennyi volt?

Mivel a sajtó pénteken tele volt Bayer műsorával és az abban elhangzottakkal, amit nyilvánvalóan a rendőrség sajtóosztálya is látott, „a rendőrség hivatalból léphetne, tanúként akár be is idézhetné a műsorvezetőt, és lenne egy ismeretlen tettes ellen folyamatban lévő ügy”, mondta az ügyvéd. Fontos részlet viszont, hogy Bayer egy legalább 18 éves történetről beszélt, ami bőven elévülhetett, vagyis adott esetben már nem is történne gyanúsítás.

„Amikor az elkövetés 18 évvel ezelőtt megtörtént, az elévülési szabályok jóval enyhébbek voltak, mint ma. A büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de minimum 3 év. A minimum az ma már például 5 év”, tette hozzá az ügyvéd.

Dehát bűncselekménnyel vádolt egy embert, nem?

A műsorvezető nem említett nevet, de még ha meg is nevezte volna „egykorvolt harcostársát”, maximum rágalmazás miatt lehetne támadható. Bayer nem vádolt senki mást bűncselekménnyel, hiszen amellett, hogy nem mondott nevet, egy tévéműsorban, nem pedig a hatóság, – például a rendőrség, vagy a bíróság – előtt beszélt arról, hogy régi barátja azért szereti Thaiföldet, mert ott „kisfiúk is rendelkezésre állnak”.

Lényegében tehát a rendőrségen múlik, hogy mit lép, ha egyáltalán lép, az ügyben. Erről kérdeztük az ORFK sajtóosztályát, ahonnan azt a választ kaptunk, hogy

„amennyiben a rendőrség feljelentés, bejelentés útján, vagy hivataliból tudomást szerez bűncselekmény elkövetéséről, a nyomozást elindítja”.

Arra viszont nem tértek ki, hogy ebben az esetben indítanak-e hivatalból nyomozást, ezért erre külön is visszakérdeztünk. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket. Az viszont biztos, hogy eddig „az ügyben nem érkezett feljelentés”.

Frissítés: A rendőrség azt válaszolta, hogy „a jelzett esettel kapcsolatban megteszik a szükséges intézkedéseket”.