A Szabad Európa hosszú cikkben mutatja be, hogyan változott a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta az MTI működése, illetve milyen szempontok alapján döntik el az állami hírügynökségnél, hogy mi kerüljön be a hírfolyamba és mi ne. A cikk szerint az MTI-nél 2011-től kezdték el fokozatosan korlátozni az újságírói szabadságot. Sokakat elküldtek vagy nyugdíjaztak, az egyes területek szakértőitől elvették a témáikat. Egy jelenleg is az MTI-nél dolgozó forrás arra panaszkodott, hogy fontos politikai döntéseket mindenféle magyarázat vagy kontextus nélkül hozzák le, csak azt közlik, amit a kormány mondott a témában.
Utasításba kapták az MTI munkatársai, hogy a külföldi lapok Magyarországról szóló írásait – főleg, ha az Orbán-kormányt kritizálják – ne nagyon szemlézzék, maximum egy-egy bekezdésben, más újságok cikkeivel együtt. Előfordult, hogy a leadott anyagokat később átírták, lerövidítették. Volt, hogy emiatt az eredeti szerző kérte neve eltüntetését az átírt cikkből.
Vannak olyan témák, amelyek engedélykötelesnek számítanak. A magyar belföldi anyagok és a magyar vonatkozású külföldi hírek ilyenek, de például a szexuális zaklatással vádolt Placido Domingo operaénekes esete is az volt. A botrányról nem kértek anyagot a főszerkesztő-helyettesek, aminek az lehetett a hátterében, hogy nem sokkal korábban a szegedi futballstadion avatóján lépett fel az énekes.
Az idei amerikai elnökválasztáskor az Egyesült Államokkal kapcsolatos hírek is engedélykötelesek lettek, de szintén érzékeny témának számít a migráció, az Európai Uninó, Oroszország és minden uniós és szomszédos országban zajló választás. De központi jóváhagyás nélkül a koronavírus-járványról és a pedofilbotrányok miatt az egyházról sem jelenhetnek meg hírek.
Egy alkalommal hiába számoltak be az MTI brüsszeli tudósítói arról, hogy az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz kizárásáról szavaztak, a hírfolyamban végül az Origó cikkének a szemléje jelent meg, ami arról szólt, hogy a Fidesz maga kérte tagságának felfüggesztését.
Egy Bende Balázstól, a közmédia külügyi kabinetjének vezetőjétől származó utasítás szerint a Human Rights Watch és az Amnesty International emberi jogi szervezetekről nem adhat hírt az MTI. Ez azért is érdekes, mert Bende az MTVA alkalmazottja, márpedig az MTVA-tól rendeli meg a munkát a Duna Médiaszolgáltató (amihez az MTI is tartozik), és nem fordítva.
Bende Balázs volt az, aki a Szabad Európa által nyilvánosságra hozott hangfelvételen többek között arról beszélt, hogy a 97 milliárd forintból működő közmédiában „nem az ellenzéki összefogást támogatják”. Arról is beszélt, hogy nem lehet arra számítani, hogy ki fognak maradni a „politikai jellegű” anyagokból:
„Elsősorban migráció, elsősorban Brüsszel, és egyebek. Itt akárki akármit szeretne hallani, el fogom keseríteni, nem lesz kivétel. Aki be van osztva, rákerülhet a sor, hogy a megfelelő narratíva, a megfelelő módszer és irányvonal mentén anyagot kell írjon róla.”
A felvételeken szereplő mondatok tavaly márciusban, az európai parlamenti választások előtti kampány időszakában hangoztak el a külpolitikai rovat értekezletén. (A felvétel meghallgatható itt.) A hangfelvétel miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa is vizsgálatot indított.