Mostantól nem mondhatnak fel az egészségügyi dolgozók a veszélyhelyzet alatt
2020. november 29. – 09:00
frissítve
Az átvezénylés kérdésében kicsit engedett a kormány, de a másodállás tiltásáról továbbra sem mond le – derült ki az egészségügyi dolgozók jogviszonyát érintő, szombaton megjelent kormányrendeletből, amely a jogviszony részletszabályairól szól.
A legfontosabb kérdésben továbbra sem enged a kormány, így az egészségügyi dolgozók az új jogviszonyt szabályozó rendelet szerint nem vállalhatnak másodállást a jövőben. A részletszabályokról szóló, a Magyar Közlönyben szombaton megjelent rendelet szerint arra sincs lehetőség, hogy ezt a korlátozást csak 2023-tól léptessék életbe – írta a 444.hu.
Néhány változás azonban így is történt, a kormány részben figyelembe vette a Magyar Orvosi Kamara kifogásait is – bár szoros párbeszédet nem folytatott a kormány a szakmai szervezettel.
A szakszervezetek kifogásairól itt olvashat bővebben.
Vasárnaptól veszélyhelyzetben nincs felmondás
A Magyar Rezidens Szövetség Facebook-posztjában hívta fel a figyelmet több fontos változásra:
Korlátozásként 11.29-től bevezetésre került, hogy a veszélyhelyzet alatt az egészségügyi dolgozó nem mondhat fel
– írták.
Engedmény viszont, hogy a tervezettnél két hónappal későbbre, 2021. március 1-jére tolták ki az új munkaszerződések megkötésének határidejét. Ugyanakkor már „január és február hónapra is az új bértábla szerinti bérek járnak (hacsak valakinek nem volt magasabb a jelenlegi illetménye). Értelmezésünkben ezeket az emelt összegeket a rendes időben, tehát nem utólag fogják kifizetni.”
Pontosították az egyik legnagyobb ellenállást kiváltó átvezénylés szabályait is, amelyek alapján az egészségügyi dolgozók az ország bármely pontjára kirendelhetők. Ebben tett némi engedményt a kormány. Eszerint:
- a veszélyhelyzeten kívüli időszakban az orvosok és egészségügyi szakdolgozók kötelező kirendelhetőségének ideje a törvényben szereplő 1+1 év helyett 44 napra csökken, a munka törvénykönyvének megfelelően.
A részletszabály szerint azokban a 16 éven aluli gyereket nevelő családokban, ahol mindkét szülő egészségügyi szolgálatot teljesít, csak egyikük kirendelhető.
Nem lesz kirendelhető az az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, aki várandós, aki 3 év alatti gyermeket nevel, aki nagycsaládos, aki 16 év alatti gyermekét egyedül neveli, aki személyesen gondozza hozzátartozóját, aki igazoltan legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodásban szenved, aki szakvizsgája előtt áll, valamint aki öregségi nyugdíjra jogosult és nem járul hozzá a kirendeléséhez.
A kirendelésről az érintetett legalább 10 munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni minden részletről, így a kirendelés időtartamáról, a munkavégzés helyéről, az illetményéről és a kapcsolódó szállás- és utazási kérdésekről.
Szakmai vitát várnak a kormánytól
A törvénnyel szemben korábban kifogást emelt az Összefogás az Egészségügyért akciószövetség, amely szerint a törvény jelenlegi formájában több ponton Alaptörvényt és nemzetközi egyezményt sért, illetve olyan alapvető szakmai és jogtechnikai hibákat tartalmaz, amelyek mindenképpen a szöveg módosítását indokolják. Az akciószövetég kedden öt pontot hozott nyilvánosságra, ezekben kifogásolják azt,
- hogy „a törvény a munkavállalókat tárgyként kezeli”;
- hogy az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása miatt egyrészt csökkenhet az ágazatban dolgozók jövedelme, másrészt ellátási zavarokhoz is vezethet;
- hogy a törvény megnehezíti az anyagi ösztönzést és elszámolásokat, emellett számos, korábban megszerzett jogot elvesz a dolgozóktól;
- hogy a törvény megtiltja az új kollektív szerződések kötését, a sztrájk lehetőségét pedig a kormánnyal való megegyezéshez kötné;
- hogy a törvény az összes egészségügyi dolgozó juttatásait és jogait csorbítja, de béremelést a törvényben kizárólag az orvosokra állapít meg.
A szervezet szerint:
A kormány veszélyezteti a betegellátás biztonságát azzal, hogy egy olyan időszakban, amikor régen nem látott terhelés nehezedik az egészségügyi rendszerre, feleslegesen vonja el az egészségügyi dolgozók figyelmét a munkájukról, és kényszeríti őket a jövőjük iránti aggodalomra”
– olvasható az Összefogás az Egészségügyért keddi tájékoztatójában.
Arra kérik a kormányt, hogy a járványhelyzet javulása után folytasson szakmai vitákat az összes szakmai és érdekképviseleti szervezet széles körű bevonásával, a bérek rendezése és a hálapénz kivezetése pedig kezdődjön meg a korábbi jogszabályi kereteken belül. Az akciószövetséghez csatlakozott a Magyar Orvosok Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége is.