Alaptörvény-ellenes a Miskolci Törvényszék szerint a nemváltoztatás ellehetetlenítése

A Miskolci Törvényszék szerint alkotmányellenesen lehetetlenítették el a transz emberek nemének jogi elismerését a tavasszal elfogadott közigazgatási salátatörvényben, írja a Háttér Társaság közleménye. Emiatt a törvényszék az Alkotmánybíróságtól kéri az erre vonatkozó 33. paragrafus felülvizsgálatát – a kérdésben a testületnek három hónapon belül állást kell foglalnia.

Még idén tavasszal, a koronavírus-járvány első hulláma idején kihirdetett szükségállapot elején nyújtotta be Semjén Zsolt, a KDNP elnöke azt a közigazgatási salátatörvényt, aminek 33. paragrafusa alapján a transznemű és interszex emberek többé nem változtathatják meg nemüket és nevüket hivatalos irataikban. A törvényjavaslat ellen itthon és nemzetközi szinten is tiltakoztak, az Országgyűlés viszont mégis elfogadta, május 29-én pedig hatályba is lépett.

A Háttér Társaság segítségével több tucatnyi kérelmező viszont közigazgatási pert indított a folyamatban lévő kérelmek elutasítása miatt, keresetük szerint ugyanis az elfogadott jogszabály sérti az emberi méltóságot és a magánélet védelmének biztosítását, így az Alaptörvénybe ütközik. Az Alkotmánybíróság már korábban is megállapította, hogy a transzneműek esetén a nem- és az ehhez kapcsolódó névváltoztatás korlátozhatatlan és alapvető jog, és ugyanezt mondta ki többször is strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága.

Ez alapján a KDNP elnöke, Semjén Zsolt által benyújtott jogszabály nemcsak alaptörvény-ellenes, de nemzetközi szerződésekbe is ütközik.

Szintén az Alaptörvénybe ütközik, hogy a 33. paragrafus alapján a már folyamatban lévő eljárásokat is elutasították. Többen ugyanis évek óta vártak a kérelmek elbírálására, a rendelkezés viszont nemcsak szerzett jogot sért a Háttér Társaság szerint, de ütközik a visszaható jogalkotás tilalmával is.

>>> Kattintson ide a legfrissebb hírekért! >>>

A Miskolci Törvényszék múlt heti döntése alapján egyetértettek a kérelmezőkkel, emiatt kezdeményezték az Alkotmánybíróságnál a vitatott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítását. Ez alapján az AB-nek legkésőbb 90 napon belül döntenie kell az alkalmazandó jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjáról – írja a Háttér Társaság közleménye.

Arról, hogy miért indult gőzerővel a szexuális kisebbségek ellen a magyar kormány idén tavasszal, és miért akarja kampánytémává emelni a „genderideológia” kérdését a kormánypropaganda 2022-re, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.