Egy felmérés szerint az erzsébetvárosiak többsége szerint meg kellene szüntetni a kerületi lakosok ingyenes parkolását
2020. november 20. – 05:57
frissítve
Az erzsébetvárosi önkormányzat a helyi lakosoknak nyújtott ingyenes parkolás felülvizsgálatát, más szóval a lakossági parkolási engedélyekkel kapcsolatos kedvezmények csökkentését tervezi. Ezért felmérést készített, amiből kiderült, hogy a megkérdezettek átlagolva mintegy 33 ezer forintos éves díjat is indokoltnak tartanának. A kerületben a házartások kétharmadának nincs autója.
Felmérést készített a lakosság körében az erzsébetvárosi önkormányzat arról, mit gondolnak az emberek a kerületi lakosoknak biztosított 100 százalékos (azaz ingyenes) lakossági parkolási kedvezményről. A felmérés felvezetőjében leírták, hogy a kerület lakosainak csak egyharmada használja az utcai parkolókat – a háztartások kétharmadának nincs is kocsija –, és ez az összesen mintegy 9562 gépkocsi úgy foglalja el a közterületet, hogy ha azt más módon értékesítenék, akkor évi akár 2-3 milliárd forint bevételt jelenthetne az önkormányzatnak, amit csupa jó dologra fordíthatna.
Ezek után kérdezték a helyieket, hogy mennyire tartják igazságosnak ezt a helyzetet. Az eredmények szerint a megkérdezettek többsége – átlagolva – 33 ezer forintos kedvezményes éves díjat tartana reálisnak az utcai parkolásért.
Az elsősorban a parkolási kedvezmények indokoltságára rákérdező online kérdőívet összesen 849 válaszoló – a felnőtt lakosság több, mint 2%-a – töltötte ki. A válaszolók többsége a rászorulók és a háziorvosok kivételével nem tartja indokoltnak az ingyenesség fenntartását, azaz ezt megfordítva: a 100%-os kedvezmény csökkentését, az éves parkolási díj bevezetését támogatja – áll a felmérés értékelésében. E két csoporton kívül még az ingyenes parkolás előnyeit élvező autósok körében is csak az alacsony jövedelműek ingyenes parkolását támogatja a többség. A háztartási szinten kétharmados többségben lévő autó nélkülieknek pedig csak alig több, mint negyede biztosítana ingyenes parkolást még a rászorulók esetében is.
A kérdőívből az is kiderül, hogy a válaszolók mekkora kedvezményt tartanak indokoltnak. A kérdőív az éves parkolási díjat feltételesen 100 ezer Ft-ban határozta meg, és a kitöltők aközött választhattak, hogy ebből hány százalék kedvezményt adnának a különböző csoportoknak.
A megkérdezettek a legnagyobb (átlagosan 22 és 25 százalékos) kedvezményt a rászorulóknak és a háziorvosoknak szavazták meg, ami az éves 100 ezer forintot alapul véve évi 22-25 ezer forintos (havi szinten mintegy 2000 forintos) lakossági parkolási díj befizetését jelentené. Ezen a logikán haladva a megkérdezettek véleménye szerint az átlagos jövedelműeknek évi 33 ezer, az átlagosnál jobb jövedelműeknek évi 45 ezer, a kiemelkedő jövedelműeknek pedig évi 55 ezer forintos éves díj lenne igazságos, de csak egy autó esetében. Ha valaki egy másik autót is a ház előtt parkoltat, az után már 60 ezer, a céges autók után pedig 70 ezer forint lenne a megfelelő éves díj.
A felmérés nézte azt is, hogy a válaszolónak van-e saját kocsija vagy nincs. Természetesen az autótulajdonosok kevésbé szigorúan ítélték meg a fizetendő díjat, náluk egy átlagos jövedelmű autó csak 25 ezer forintot fizetne, míg az autó nélküliek jobban megnyomták a ceruzát, és 59 ezret fizettetnének évente az utcai parkolásért. (Az átlagos jövedelműekre megfelelőnek tartott évi 33 ezer forint az összes, tehát autós és nem autós lakos által indokoltnak tartott díj átlaga.)
Az autós háztartások (ingyenes parkolási lehetőséggel történő) támogatását egyébként a lakosság nagy része meglehetősen igazságtalannak tartja. Erre enged következtetni, hogy a válaszolók 57%-a – ez nagyjából egyezik az autó nélküliek arányával a kerületben – egyetért azzal, hogy az önkormányzatnak hasonló mértékben kellene támogatnia az autóval rendelkező és autóval nem rendelkező lakosokat, és csak 27% nem ért ezzel egyet (a többi egyetért is, meg nem is). Sőt még a parkolási kedvezményekben részesülők 50%-a is egyetért az egyenlő támogatás elvével, és csak 33%-uk ellenzi azt.
Tóth Csaba, az önkormányzat klímavédelmi és fenntarthatósági kabinetjének vezetője, a felmérés koordinátora lapunknak azt mondta, egyelőre csak elképzelések vannak a kedvezmények felülvizsgálatáról, pont ezért kérték ki a lakosság véleményét. A felmérés nem jelenti azt, hogy ilyen, az eredményeknek megfelelő díjak lesznek, döntés még semmiről nincs.
Az éves lakossági parkolási díjat egyébként a területen érvényes parkolási óradíj 250-szeresében határozza meg a fővárosi önkormányzat parkolási rendelete. Eszerint a díj évi 87 ezer forint a Nagykörúton kívüli utcákban, és évi 110 ezer forint a Nagykörúton belül. Ebből az erzsébetvárosi önkormányzat jelenleg 100%-os kedvezményt ad az erzsébetvárosi háztartások 30%-ának (kb. 8200 háztartásnak, 9562 autóra), illetve 711 nem erzsébetvárosi lakosnak (orvosoknak, tanároknak, stb). Nincs másik olyan kerület Budapesten, amely ilyen széles körű kedvezményeket adna.
Kiszámolták, hogy a teljeskörű ingyenes lakossági parkolás fenntartásával 2-3 milliárd forint egyéb lehetséges bevételtől eshet el az önkormányzat. Egy parkolóhelynyi, azaz körülbelül 10 négyzetméternyi közterület évente 1,1 millió forintot hozna a Belső-Erzsébetvárosban, ha teljes mértékben fizető parkolóként lehetne hasznosítani. (Természetesen az nem realitás, hogy az összes parkolóhely egész nap teljes óradíjjal pörögjön, mert a 7000 parkolóhely jelentős része így is, úgy is megmarad a helyi lakosoknak.)
Ha egy parkolóhelyet teraszként használnának, az az egy hely évi 2,9 millió milliót fialna, ha pedig csak árusító pultnak, sátornak adnák ki, akkor évi 2 milliót – de ezeket az összegeket se lehet 100%-os kihasználtsággal számolni. Ha viszont a megkérdezettek által elfogadhatóként megszavazott, átlagosan 33 ezer forintos éves díjat bevezetnék, az rögtön legalább 200-250 milliós bevételt hozna a konyhára a kerületnek.
Frissítés:
Az Élhető Erzsébetváros Egyesület lapunknak küldött állásfoglalásában arra emlékeztet, hogy az online kérdőívet nem csupán erzsébetvárosiak tölthették ki, hanem Maggyarország egész területéről bárki, így a cikk címében a megállapítás, hogy az „erzsébetvárosiak többsége szerint meg kellene szüntetni az ingyenes parkolást” szerintük kétséges, hogy megállja a helyét.
Nem lehet tudni, hogy a 849 válaszadó személy közül hányan voltak erzsébetvárosiak, és emiatt ez nem tekinthető reprezentatv felmérésnek. Tekintettel a kerületben kiadott közel 11 000 parkolási hozzájárulásra, amely szigorúan 7. kerületi bejelentett állandó lakcímhez köthető, nem valószínű, hogy olyan egyöntetű az erzsébetvárosiak véleménye e tekintetben. Megjegyezzük még, hogy a parkolási hozzájáruás hasonló szisztémája működik még Terézvárosban is, ahol párezer forint fejében a bejelentett állandó lakcímmel rendelkező lakosok hozzájárulás birtokában parkolhatnak a kerület közterein, illetve a XIV. kerületben, ahol a bejelentett lakcímhez tartozó parkolózónában ingyen parkolhatnak a hozzájárulás birtokában.
Az online kérdőív tekintetében számos jelzés érkezett hozzánk, melyben kifejtik, hogy a kérdésfeltevés módja és a megfogalmazás erős indulatok és ellentétek szítására alkalmas autós és nem autós emberek között. Példaként említették az olyan szófordulatokat, miszerint „igazságos-e hogy az autósok a parkolási hozzájárulás révén kvázi pénzbeni támogatás részesei, melyben az autóval nem rendelkezők nem részesülnek, ezért nem lenne-e igazságosabb ezt megvonni tőlük”.
Frissítés 2.
Tóth Csaba, a felmérés koordinátora reagált az Egyesület álláspontjára. Tóth szerint az anonim online kérdőívek természetükből adódóan olyanok, hogy azokat bárki kitöltheti. A parkolással kapcsolatos kérdőív linkje az önkormányzat facebook oldalán, az önkormányzat területén megjelenő facebook hirdetésekben, és a közös képviselők által a lakosoknak küldött e-mailben volt elérhető, továbbá szűrő kérdések is segítették azt, hogy elsősorban az erzsébetvárosiak válaszait ismerje meg az önkormányzat. Az Élhető Erzsébetváros érvelése alapján semmilyen anonim (online, vagy akár offline) felmérés értelmetlen, hiszen a válaszolók kiléte az anonimitás miatt nem ellenőrizhető. Márpedig az anonim kérdőívek a közvélemény-kutatások bevett eszközei, szerte a világban, tette hozzá.
Tóth közölte, hogy az Élhető Erzsébetváros által említett 11000-es szám téves, valószínűleg tartalmazza a visszavont, és az állandó erzsébetvárosi lakcímmel nem rendelkezők részére kiadott parkolási engedélyeket. A valós számot a cikk tartalmazza. A kérdőívben nem szerepel még megközelítőleg sem az Élhető Erzsébetváros által idézett szófordulat. Az önkormányzat által az autóval rendelkezőknek nyújtott támogatásokkal kapcsolatban pedig a kérdőívben az a kérdés szerepel, hogy „Egyetért azzal, hogy a jövőben az Önkormányzat hasonló mértékben támogassa az autóval rendelkező és autóval nem rendelkező erzsébetvárosi háztartásokat?”