Siklóernyő-balesetben megsérült mentőtiszt: Ha más nem tette meg, én teszek feljelentést

„Ha a mentőket a helyszínen összeveri a bejelentő, abból biztos, hogy rendőrségi ügy lesz, ezért nehéz megérteni, hogy amikor egy ellátási helyszínen tizenöt tűzoltót és mentőt sodornak életveszélybe, azzal ezúttal miért nem foglalkozik senki” – főként ez az oka annak, hogy négy hónap után interjút adott a Telexnek az a tatabányai mentőtiszt, aki júliusban súlyosan megsérült, miközben egy siklóernyős életét próbálták megmenteni Vértesszőlős közelében.

A mentés körülményei azért is kaptak nagyobb nyilvánosságot, mert a Magyar Honvédség egy elmaszatolt közleménnyel akarta letudni a kötelező kört. Ebben azt írták, hogy légi kutató-mentő központjukat július 5-én, vasárnap, a kora délutáni órákban értesítették, „mert Vértesszőlős térségében, egy siklóernyős balesetet szenvedett. A bajbajutott személy egy 20 méter magas fa tetején akadt fenn. Az MH Pápa Bázisrepülőtérről kiérkező szolgálat a helyszín adottságai miatt nem tudott légi mentést végrehajtani, ezért

a katasztrófavédelem munkatársai a kutató-mentő szolgálat helikopterének személyzetével közösen segítettek a bajba jutott siklóernyősön.”

A hivatalos közleményben arra egyáltalán nem tértek ki, hogy a fán rekedt siklóernyős valószínűleg a katonai helikopter rotorszele miatt végül lezuhant a fáról, többször újra kellett éleszteni, és egy mentőtiszt is súlyosan megsérült.

Treszl Gáborék mentőegysége volt az első, amelyik aznap a helyszínre ért, így még beszélni is tudtak a fán landolt siklóernyőssel. „Mondta, hogy jól van, rögzítette magát, és hogy sajnos nem tud lemászni, mert nincs nála kötél, de nincsenek sérülései.” Miután megérkeztek a katasztrófavédők, Gáborék távolabb mentek, és egy ideig „kivonódtak a mentésből”, de a mentésirányítás utasítására a mentés végét a helyszínen kellett megvárniuk. „Az egészből sokat nem láttunk egészen addig, amíg ki nem dőlt a fa, és a férfi le nem zuhant. Annak ellenére, hogy elég gyakran találkozunk halállal, felesleges szenvedéssel,

számomra elég demoralizáló volt, hogy két perce még beszéltünk az emberrel, mondta, hogy tök jól van, nem szomjas, majd ott hever teljesen eszméletlenül”

– mondta Gábor.

A 31 éves mentőtiszt az Országos Mentőszolgálat dolgozója, ezért a siklóernyős sérüléseiről nem beszélhet. Azt még a lezuhant férfi nővére mondta el korábban a Telexnek, hogy testvérét a helyszínen többször újra kellett éleszteni, gyakorlatilag az összes csontja szilánkosra tört, az állkapcsa leszakadt, és a koponyája is súlyosan roncsolódott. Gábor azt mondja, társaival nagyjából öt perce próbálták stabilizálni a férfit, amikor a katonai helikopter teljesen váratlanul megint föléjük szállt. „Kiabáltak a rendőrök és a tűzoltók, hogy »dőlnek a fák«, odébb ugrottam, és tök nagy szerencsém volt, mert ahonnan elugrottam, egy viszonylag nagy fa bele is állt a földbe.” De még így is több kisebb ág találta el, a feje felszakadt, a kezébe pedig egy húszcentis ág fúródott. „Felvettem két-három gumikesztyűt, hogy valamennyire felfogja a vérzést. Gyorsan vissza kellett térni a beteghez, nem volt idő mérlegelni, hogy nekem mi lenne jó, mert ő gyakorlatilag élet-halál között volt. A nehézséget leginkább az okozta, hogy pont az a kezem sérült meg, amivel a legfontosabb invazív, életmentő beavatkozásokat csináltam” – mondta.

Azt az interjú alatt többször is hangsúlyozta, hogy ez az egész nem arról szól, hogy ő mennyire sérült meg, sokkal inkább arról, hogy rajta kívül nagyon sokan voltak a helyszínen, akiknek komolyabb bajuk is eshetett volna, és nem rajtuk múlt, hogy végül nem így történt. Szerinte megmagyarázhatatlan, hogy a helikopter miért jött vissza másodszorra is, hiszen „akkor már lent volt a sérült, bőven eltelt egy csomó idő, és ott volt mindenki”. A Magyar Honvédség szerint ugyanakkor a „kutató-mentő szolgálatuk a mentési protokollnak megfelelően, a mentésirányító által meghatározottak szerint járt el”.

Gábort végül mentőhelikopterrel szállították a tatabányai kórházba, ahol összevarrták a fejét, és hazaengedték. A baleset körülményei sokáig foglalkoztatták, a háttérben próbálta megtudni, miért repülhetett föléjük a helikopter, de hivatalosan sehonnan nem kapott választ. Ahogy a lezuhant siklóernyős családja, ő is várta, hogy a honvédségtől valaki elé áll, és vállalja a felelősséget.

„Ez talán megnyugtatja az embert, hogy akkor a dolgok úgy működnek, ahogy elvárható. Bármilyen területen előfordulhat tragikus hiba, ami emberéletet követel, és ez persze nem oké, de ennek a normális feldolgozása első lépésben az, hogy a hibát elismerjük”

– teszi hozzá.

A siklóernyős férfi augusztus 10-én végül a kórházban meghalt, ezért a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt nyomoz. Ennek „tárgya az eset valamennyi körülményének részletes vizsgálata, amely természetesen kiterjed a veszélyhelyzetre és a ténylegesen bekövetkezett sérelemre is” – válaszolták a Telexnek, miután rákérdeztünk, a megsérült mentőtiszt ügyét miért nem vizsgálják külön.

A júliusi baleset óta egyébként továbbra sem hallgattak ki senkit gyanúsítottként. Treszl Gábort december 3-ra tanúként idézték be, a mentőtiszt akkor feljelentést is tesz, mert nem tud elmenni amellett, hogy azt valamiért senki nem firtatja, hogy a mentés alatt ő súlyosan megsérült, és társai is életveszélyben voltak, „az olyan, mintha az meg sem történt volna”.