A legfrissebb statisztikák szerint 2019-ben tovább csökkent az öngyilkosságok száma Magyarországon, a javulás azonban csak a férfiaknál jelentkezik, 2018-hoz képest több nő lett öngyilkos. Veszprém megyében érték el a legnagyobb javulást, az ország délkeleti részében továbbra is rossz a helyzet. Egyre kevesebb elvált magyar vet véget az életének, míg az egyedülállók körében nem akar csökkenni ez a szám. Szintén aggasztó, hogy a fiataloknál és az időseknél sem javult érdemben a statisztika.
A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) ismertette a 2019-es évre vonatkozó hivatalos magyarországi öngyilkossági statisztikákat. Idén is kiosztották az egymillió forinttal járó – az öngyilkosok maja istennőjéről elnevezett –Ixtab-díjat, amit mindig az öngyilkossági adatokban legnagyobb javulást elérő megye szakorvosi stábja kap.
2010 óta 36 százalékkal kevesebb az öngyilkosság
Magyarországon az 1980-as évek második felétől csökken az öngyilkosságok száma, 2007 után volt észlelhető némi megtorpanás és stagnálás. Abban az évben zárták be a közel 800 ezer ember ellátásáért felelős Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI), és ezzel párhuzamosan visszavágták az aktív pszichiátriai ágyak számát, valamint a pszichiátriai gondozók finanszírozását. Budapest és Pest megye sínylette meg leginkább az átszervezést, a többi megyét különböző mértékben érintette. 2010 után viszont folytatódott a javuló trend, ennyi idő kellett, hogy helyreálljon a pszichiátriai ellátás, magyarázta dr. Németh Attila pszichiáter, az OPAI nemrég nyugdíjazott főigazgató főorvosa, az egymillió forintos jutalom felajánlója. (És persze közben lezajlott egy gazdasági világválság, ami szintén hatással lehetett a számokra.)
Ezután ismertette a legfrissebb statisztikát. 2018-hoz képest további 6 százalékkal csökkent a 100 ezer főre vetített befejezett öngyilkosságok száma, 2019-ben ez a szám 15,8 volt. 2010-hez képest, amikor a pszichiátriai ellátás átszervezése után még nőtt is az öngyilkosságok száma, ez 36,5 százalékos javulást jelent. Dr. Németh Attila szerint ez rekord Európában, sehol máshol nem csökkent ennyit az öngyilkosságok száma ez idő alatt. Az Egyesült Államokat hozta ellenpéldaként, ahol 1999 és 2018 között ellentétes folyamat játszódott le: több mint 30 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma az amerikaiak körében.
2019-ben összesen 1550 öngyilkosság történt Magyarországon, 107-tel kevesebb, mint 2018-ban, és 214-gyel kevesebb, mint 2017-ben.
A javuló tendencia mögött az állhat, hogy maga a pszichiátriai ellátás is javult, több depressziós beteg fordul orvoshoz, pszichiáterhez, jobb lett a diagnosztika, mondta el a Telex kérdésére dr. Németh Attila. Az is okozhatja a javulást, hogy egyre több a pszichiáter és a magánpraxis, ahová szívesebben fordulnak a betegek. Jobbak lettek a kubaturális körülmények a pszichiátriai osztályokon, és a Lelki Elsősegély telefonszolgálat is jól működik.
A javuló statisztika ellenére világviszonylatban még mindig eléggé elöl vagyunk az öngyilkosságok számát tekintve. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi, 2018-as rangsorában Magyarország a 12. helyen állt, közvetlenül megelőzve Szlovéniát és Japánt. (A rangsort Litvánia vezeti, Oroszország előtt.) Ez annyiban csalóka, mondta dr. Németh Attila, hogy Magyarország még a 2015-ös adattal szerepel a listában, akkor 100 ezer főre még 19 öngyilkosság jutott. A kezeletlen depresszió és az addikció jelenti a legnagyobb kockázatot, a legtöbb esetben ezek az okok állnak az öngyilkosság mögött.
A fiatalok és az idősek körében nem csökken jelentősen az öngyilkosságok száma
Nincs változás a nemenkénti megoszlást tekintve, továbbra is több férfi lesz öngyilkos, mint nő (1158, illetve 392), viszont 2018-hoz képest még valamelyest nőtt is a női öngyilkosságok száma, tehát az előbb említett csökkenés teljes egészében a férfiaknál keletkezett. Az ezt megelőző három évben rendre csökkent a női öngyilkosságok száma.
Életkort nézve a 30–70 éves korosztályban történt a legnagyobb csökkenés az öngyilkosságok számát tekintve az elmúlt néhány évre vonatkozóan. Ez azért jó hír, mert ebből a korosztályból kerül ki a pszichiátriai betegek többsége. Ami viszont aggasztó, mondta dr. Németh Attila, hogy továbbra is magas és alig csökkent a fiatalon (29 évnél fiatalabbak) elkövetett öngyilkosságok száma, tavaly ez több mint 100-120 embert jelentett. Ugyanez igaz a 70 évnél idősebbekre is. 2019-ben közel 400 idős lett öngyilkos, egy évvel korábban ennél is többen.
A WHO magyarországi irodája a napokban adott ki közleményt a témában. Ebben azt írták, hogy öngyilkosság következtében évente több mint 140 000 ember hal meg az európai régiókban, a 15–29 éves korosztályban ez a második leggyakoribb halálozási ok. A koronavírus-járvány súlyosbította a helyzetet, az országos felmérések szerint a válaszadók legalább egyharmada számolt be szorongásról, stresszről.
„A világjárvány következményei hatalmas károkat okoztak a lakosság mentális egészségét tekintve, leginkább a szegényeket és a legkiszolgáltatottabbakat érintették a változások, súlyosbítva a már meglévő egyenlőtlenségeket.”
A családi állapotot nézve az látszik, hogy a házasok, az özvegyek és az elváltak körében is egyre kevesebb öngyilkosság történik évről évre. Ellenben az egyedülálló nők körében ha minimálisan is, de nőtt az öngyilkosságok száma, 2019-ben 400-450 körül alakult. Főleg a házasoknál látványos a folyamatos csökkenés: 2001-ben még több mint 1200 házasságban élő ember vetett véget az életének, most ez a szám 400 körül alakul.
Az ország délkeleti részében még mindig rossz a helyzet
A fővárosban, Baranya megyében, Győr-Moson-Sopron megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nógrád megyében, Vas megyében, Zala megyében, Pest megyében és Veszprém megyében az országos átlagnál (15,8 öngyilkosság /100 ezer lakos) kevesebb öngyilkosságot követtek el. Ugyan az országos átlag alatt maradtak, de Vas és Győr-Moson-Sopron megyében történt némi növekedés. (Előbbiben 27-ről 30 fölé, utóbbiban 57-ről 60 fölé nőtt a szám.)
Baranyának és Szabolcs-Szatmár-Beregnek 2019-ben sikerült az országos átlag alá kerülnie. A legnagyobb mértékű javulást Veszprém megye produkálta: a korábbi 45-ről sikerült 33-ra lecsökkenteniük az öngyilkosságszámot. Dr. Balczár Lajos főorvos, a helyi pszichiátriai gondozó vezetője többek között annak tudta be a javulást, hogy az öngyilkosságot megkísérlő betegeket addig nem engedik haza a sürgősségi osztályról, amíg nem találkozott velük pszichiáter. 2018-ban Komárom-Esztergom megyében csökkent legnagyobb mértékben az öngyilkosságok száma (43-ról 28-ra).
Különösen az ország délkeleti részében, Bács-Kiskun megyében, Békés megyében és Csongrád megyében rossz a helyzet: a javuló tendencia ellenére 100 ezer főre vetítve még mindig évente 20-25 ember lesz öngyilkos ezekben a megyékben. Ez ténylegesen Békés megyében közel 80, Bács-Kiskun megyében pedig több mint 120 öngyilkosságot jelent. Van, ahol csökkentek valamelyest a számok (például Csongrád), de például Békés és Tolna megyében még nőtt is az öngyilkosságok száma.
A járvány elején kevesebben kíséreltek meg öngyilkosságot
A statisztikák ismertetése után dr. Szilágyi Simon, a Péterfy Kórház-Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet pszichiátriai osztályának osztályvezető főorvosa a járvány alatt szerzett tapasztalataikról beszélt.
A járvány első és második hullámának első két-három hetében csökkent a gyógyszeres öngyilkosságot megkísérelt betegek száma az osztályon, később viszont a korábbi átlagnak megfelelő betegszámot regisztráltak.
Az öngyilkossági kísérletek száma arányosan változik a befejezett öngyilkosságok számával, tehát annak is csökkennie kellett a járvány kezdeti szakaszában. „Régi megfigyelés, hogy bizonyos társadalmi kataklizmák, háborúk, forradalmak idején csökken a befejezett öngyilkosságok száma. Lehet, hogy most is így történt.” Hangsúlyozta, hogy óvatosan kell kezelni ezeket a számokat, további adatokra és elemzésre lenne szükség, ennyiből még nem lehet megmondani, hogyan befolyásolta a befejezett öngyilkosságok számát a járvány.
Példaként említette, hogy az is előfordulhat, hogy az enyhébb mérgezéseket otthon látták el, mert a páciensek nem akartak kórházba kerülni a járvány alatt. Anekdotikus információk szerint nőhetett az öngyilkosságok száma, de ezek csak szórványos közlések, nem tudományos adatok. Elképzelhetőnek tartja, hogy a hónapokig elhúzódó izoláció, az egzisztenciális bizonytalanság, a gazdasági válság, a betegségtől való félelem az öngyilkosságok számának növekedéséhez vezethet. „A tragikus végkifejlet megtörténtét genetikai tényezők, pszichiátriai betegségek – így a depresszió –, bizonyos személyiségvonások, kóros játékszenvedély, pszichoaktív szerfüggőségek, szociológiai tényezők, kulturális tényezők együttesen alakítják. A fentebb felsorolt – a pandémiával összefüggésbe hozható – problémák azonban az »utolsó cseppet« jelenthetik abban a bizonyos pohárban.”
Van segítség! Ingyenes, anonim, a nap 24 órájában hívható lelki elsősegély-szolgálat várja a hívásokat a 116-123 és 06-80-810-600 telefonszámon. Ha öngyilkossági gondolatai vannak, kérjük, olvassa el ezt az oldalt, mielőtt kárt tenne magában.
Ha másvalakiért aggódik, ezen az oldalon talál tanácsokat, mit tud tenni.
(Borítókép: Biztonsági őr áll az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) biztonsági hálókkal védett lépcsőházában Budapesten, a fővárosi Nyírő Gyula Kórházban 2013. június 3-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)