Olyan háborús traumákat dolgoz fel a Fauda, hogy a főszereplőnek is hosszú szünetek kellenek a forgatáson

A szigorú biztonsági intézkedések miatt beiktatott fémkeresők és a nézők név szerinti beazonosítása, valamint a nagy érdeklődés miatt hosszas sorbanállás és félórás csúszás előzte meg a Nemzeti Színházban Lior Raz, a részben Budapesten forgatott Fauda alkotójának és főszereplőjének közönségtalálkozóját. Az esemény a Hamász 2023. október 7-én végrehajtott terrortámadásának áldozataira emlékezve egyperces néma csenddel kezdődött, és Izrael budapesti nagykövete, Maja Kados, majd Hajdu Márton, a külügyi bizottság elnökének beszédével folytatódott.

Mind a nagykövet, mind Hajdu Márton október 7. áldozatairól beszéltek, de Hajdu kitért a palesztin népet ért szenvedésekre is. Világossá tette azonban, hogy a kölcsönös szenvedés nem homályosíthatja el a felelősség kérdését, szerinte ugyanis a Hamász civilek elleni véres támadását, gyerekek, fiatalok legyilkolását semmilyen politikai cél nem igazolhatja. „A Hamász nem azonos a palesztin néppel, de ez azt is jelenti, hogy a megbékéléshez a palesztin népnek el kell utasítania a terrort és el kell ismernie Izrael létjogosultságát” – mondta Hajdu.

„Otthon érzem magam, amikor Budapestre jövök” – mondta aztán már a színpadon Lior Raz, utalva arra, hogy a sorozathoz nemcsak a Marseille-ben játszódó jeleneteket vették fel Budapesten, hanem azokat a részeket is, amelyeket eredetileg Kijevben vettek volna fel – utóbbit ugyanis lehetetlenné tette az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború.

Hosszú volt az út a forgatásig

A terrorelhárítással, belső elhárítással foglalkozó Sin Bét egységről szóló Netflix-sorozat első évada 2015-ben jelent meg, a 2014-ben lezajlott gázai háborúval indítva a történetet. A nemrég bemutatott ötödik évad már a Hamász által indított október 7-ei véres támadás után három évvel, a palesztin terrorista szervezet felszámolására indított izraeli, jelenleg is zajló katonai akciók idején játszódik.

A sorozat története azonban nem indult zökkenőmentesen, Raz elmondása szerint az első tervre még nem csaptak le azonnal a csatornák, olyan indokok miatt, hogy túl erőszakos, arabok szerepelnek benne, meg hogy túl férfias. Végül az alkotók a Netflixnél kötöttek ki, de Raz tartott tőle, hogy átalakítják az eredeti ötletüket és amerikai remake-et csinálnak belőle, amelyben „Doronból [Raz karaktere a sorozatban] szőke Darren lesz”. Végül nem így alakult, a sorozat sikeres lett, és mint kiderült, a túl férfias jellemzés sem állta meg a helyét, mert a sorozat a nők körében is népszerű lett.

Raz elmesélte azt is, hogy az egyik korábbi évadban felmerült, hogy csináljanak egy részt, amelyben Ciszjordániából indul támadás egy izraeli falu ellen, de úgy gondolták, ez azért túlzás lett volna. Aztán jött október 7. „Aznap Romániában voltam, a nővérem üzent, hogy a gyerekeivel az óvóhelyen van, ki kell őt menteni.” Jegyet azonban nem tudott szerezni, hogy hamar hazajusson, mert

„Izrael minden más országtól különbözik: amikor ott háború van, mindannyian haza akarunk menni.”

2023. október 7. óta a sorozat nem beszélhet már úgy általánosságban terrorveszélyről, biztonsági akcióról, a nem családbarát munka és a magánélet összeegyeztethetetlenségéről, identitásról, izraeli és arab közösségekről, hogy ne reflektáljon az elmúlt évek minden korábbinál véresebb valóságára.

Saját tragikus tapasztalatokból építkeznek

A sorozat egyik színésze maga is részt vett a gázai harcokban, a szülei révén algériai és iraki gyökerekkel rendelkező, Izraelben született Lior Raz pedig – aki az egyébként Sin Bétben is szolgált apjával mindig is arabul beszélt – saját életéből is meríthetett részleteket a sorozathoz. Az 56 éves színész egy elhárítóegység kommandósa volt, a bemutatott akciók menete így akár hiteles is lehet, igaz, a Moszad korábbi elnöke, Yossi Cohen (aki Lior Raz barátja is) azt mondta a sorozatról, hogy az csupán fikció, nem hasonlít a valóságra.

Lior Raz szerint azonban nagyon is hasonlít, saját tapasztalata is benne van például a terroristák árnyaltabb ábrázolásában. Budapesten elmesélt egy történetet egy keresett terroristáról, aki jól rejtőzködött és sok ember haláláért felelt. Végül azzal bukott le, hogy szerelmes volt a feleségébe, akinek óvatlanul vett egy parfümöt. Az, hogy a sorozatban a terroristák valós hátterét is megpróbálták végiggondolni, ebből a tapasztalatból táplálkozott. Ezért jött az az alkotói igény is, hogy megpróbálják megérteni azokat a fiatal európaiakat, akik Raz szerint „készek voltak segíteni a palesztinoknak, hogy öngyilkos merényleteket hajtsanak végre.”

A Fauda alkotója beszélt arról is, mennyire elképesztő a világ érdeklődése a sorozat iránt. „Egy alkalommal az Egyesült Államokba utaztam. A beléptetéskor hosszan nézett engem az egyik női tiszt, már izzadtam, bűnösnek éreztem magam, erre végül odalépett és számonkérőn megkérdezte: mikor jön már ki a Fauda következő évada?” Még a világ legnépesebb és saját filmiparával otthon domináns Indiában is népszerű. „Amikor az indiai miniszterelnök Izraelben járt, két emberrel akart találkozni. Bibivel és velem” – mondta Benjámin Netanjahut említve.

Saját halott szerelmének is szól a film

A sorozatban ott van Lior Raz személyes tragédiája is. A Fauda alkotója három évig élt együtt szerelmével, Irisszel, mindketten a seregben szolgáltak. „Szombaton még beszéltünk, vasárnap elindult, és Jeruzsálemben egy támadó, Omar Abu Szimhan halálra késelte őt.” A Faudában van egy rész, amelyben egy lányt megölnek az étteremben, ezt a lányt Iriszről mintázták. „A szerelmével lefolytatott, halála előtti beszélgetés az valójában a mi beszélgetésünk volt. Az évadot Irisznek ajánlottuk, és utána sokan utánanéztek, ki is volt ő. Ez a sorozat az ő emlékének is szól.”

Raz szerint a forgatáson is érződött, hogy neki is segít a poszttraumás stressz feldolgozásában a sorozat. „Volt, hogy soknak éreztem, kellett egy óra szünet, hogy beszélgessek a barátaimmal. De segített, hogy a Fauda stábja egy nagy család, egymást támogatjuk. Úgy érzem, a Fauda előtt nem egészen tudtam, hogy ki vagyok, volt, hogy kettősséget éreztem magamban, én is voltam agresszív. Most egyben vagyok, segített az írás, a szereplés, a Fauda, és hogy beszélhetek minderről. Más ember lettem.”

A Fauda ötödik évada két külön epizódot szentel október 7-nek. Bemutatja a Hamász támadását, a Gázai övezet határát jelentő kerítés áttörését, amely nyomán háromezer fegyveres zúdult a határ menti izraeli kibucokra, településekre, 1200 embert, köztük több mint 800 civilt, családokat, koncertező fiatalokat megölve, 251 embert túszul ejtve, akik közül 80-an, köztük gyerekek is a fogságban haltak meg. Erre a két részre külön figyelmeztetést tettek ki az alkotók, különösen a túlélőkre gondolva.

A valóság azonban még sokkal véresebb volt, mint amit a sorozat megjelenít: a Kfar Aza kibucban elkövetett mészárlás, a Nova Fest zenei fesztivál fiataljainak legyilkolása, a túlélők beszámolói, a tűzharcokban részt vevő rendőrök visszaemlékezései, a terroristák saját felvételei és elfogott telefonbeszélgetéseik mind túlmennek az elképzelhetőn – mégis megtörténtek.

Raz a közönségtalálkozón elismerte, hogy a sorozat visszafogottabb volt ezeknél az epizódoknál. „A Fauda elsősorban izraelieknek szólt, nem akartunk pánikot attól, amit látnak. Óvtam a nézőket, a családjainkat, a barátainkat.”

A valóság egy része sehogy sem fért bele

A sorozat két dologra azonban nem vállalkozott: az egyik, hogy néhány önmarcangoló párbeszéden túl nem firtatja a hírszerzői szolgálatok felelősségét, és semennyire sem tér ki a politikusok szerepére. Például Benjámin Netanjahu felelősségére, akiről a Háárec szellőztette meg, hogy értesítést kapott az Egyesült Arab Emírségek elnökétől, tíz nappal a támadás előtt, hogy valami készülőben van Gázában a Hamásznál, de az izraeli kormányfő nem értesítette saját szolgálatait.

A Háárec szerint Netanjahu hivatala „abszolút hazugságnak” nevezte az értesülést, és azt közölték: Netanjahu „a szóban forgó időszakban nem beszélt az Egyesült Arab Emírségek elnökével, és semmilyen figyelmeztetést nem kapott tőle”. Az AP hírügynökség hozzátette, hogy Netanjahu korábban elutasította azokat a követeléseket, hogy hivatalos állami vizsgálat induljon Izraelben az október 7-i támadáshoz vezető események feltárására. Azonban hogy ha más nem, politikai felelőssége mindenképpen van Netanjahunak, arról a Moszad fentebb már idézett korábbi vezetője is beszélt.

A másik, teljes egészében került téma a sorozatban még nagyobb űrt hagy. A Fauda nem tesz érdemi említést arról, hogy eközben az izraeli hadsereg beavatkozása lényegében eltörölte a föld színéről a Gázai övezetet, kétmillió ember nagy részét otthontalanná téve, a Lancetben megjelent tanulmány szerint csak az első 16 hónapban 75 ezer palesztint, köztük sok ezer gyereket megölve. A pontos számokon lehet vitatkozni, de a Guardian szerint idén már az izraeli fél is elismerte a 70 ezer feletti áldozatot.

A Hamász október 7-i támadása megbocsáthatatlan, és a gázai beavatkozás válaszcsapás volt, de ennyi pusztítás és áldozat után visszás teljes egészében kerülni, hogy ott mi történt. A sorozat erre csak egy apró kísérletet tesz az utolsó részben, amikor a Hamász terroristájának francia felesége beszél arról, hogy elítéli mindkét oldalról az öldöklést.

Nem sokkal később a főszereplő, Doron Kabilio egy terrortámadás lezárásaként lelövi a Hamász újabb akciójának kitervelőjét és résztvevőjét – bár lehet, hogy élve hasznosabb lett volna a terrorizmus elleni harchoz. Doron a zárójelenetben magányosan sír, a néző viszont tudja, hogy a való életben az erőszak biztosan folytatódik. Raz szerint a Faudának is lehet folytatása: „Minden évadról azt gondoltuk, az az utolsó. De már elkezdtük írni a következőt.”

Lior Raz közönségtalálkozója egy nemzetközi turné első állomása volt, amelyet Budapesten az izraeli nagykövetség és a Keren Hayesod Magyarország Alapítvány szervezett.