2024. augusztus 20. – 12:04
Az FPS-játékok koronázatlan királya, Michael Grzesiek, ismertebb nevén Shroud kicsivel több mint két hete bejelentette, hogy elindított egy új lövöldözős játékot. Az elindított erős túlzás, de az biztos, hogy részt vett a fejlesztésében, és a promózásában is aktív szerepet vállal, mint ahogy abban is biztosak lehetünk, hogy a fejlesztők is csillogó szemmel jegyzetelték az egykori Counter-Strike (CS) játékos észrevételeit.
A Spectre Divide névre hallgató játéknak nem lesz könnyű dolga, még úgy sem, hogy a hátuk mögött áll a lövöldözős játékiparra nagy hatással lévő egykori profi, Shroud is. A Spectre egy meglehetősen telített piacra érkezik, a nagy öreg Counter-Strike mellett meg kell küzdenie az elmúlt évek legsikeresebb FPS-játékával, a Valoranttal is.
A játék alapja klasszikus, az egyik csapatnak le kell raknia egy bombát, a másik csapatnak ezt nem szabad hagynia, és vagy meg kell ölni mindenkit az ellenfél csapatából vagy hatástalanítani kell a bombát. A Spectre a promóciós videókon nagyon hasonlított a Riot Valorantjára, még a pályák színvilága is első ránézésre kimondottan valorantos volt.
A zárt béta szakaszban lévő játékba belépve ez az érzés tompult egy kicsit, de valahogy végig minden nagyon ismerősen hatott, még úgy is, hogy a játék lényegében ki sincs adva hivatalosan. Ezt fontos megjegyezni, ugyanis a játékon látszik, hogy béta fázisban van, egyrészt biztosan érkezni fognak hozzá skinek, másrészt sok funkció nem érhető még el. Összességéban elmondható, hogy a modern lövöldözős játékok egyre inkább a taktikai készségre és a tájékozódási képességre helyezik a hangsúlyt, mintsem a nyers célzótudásra.
Nincs ez másképp a Spectrénél sem, itt legalább annyira fontos, hogy átlássunk bizonyos szituációkat és előre gondolkodjunk, mint hogy rá tudunk-e elég gyorsan kattintani az ellenfélre. A meccs előtt a játékosok nem különböző karaktereket, hanem úgynevezett szponzorokat választanak, ez határozza meg, hogy milyen eszközök lesznek nálunk a meccs során a fegyvereken túl. A Spectre lényegében olyan, mint egy FPS MOBA, igaz korántsem annyira, mint mondjuk az Overwatch.
A Spectrében a fegyvereken kívül rengeteg eszközünk van arra, hogy megnehezítsük az ellenfél dolgát. Van olyan szponzor, ami a szokásos villanó-, füst- és robbanógránáton kívül falat, fürkész drónt, vagy egyenesen egy klónt biztosít nekünk, amivel egy pillanatra meg tudjuk téveszteni a másik csapat tagjait. Ezeknek persze különböző változatai más játékban is megtalálhatók, a Valorantban is vannak olyan karakterek, amik képesek az eszközeikkel egész zónákat, olykor teljes bombalerakóhelyeket is sakkban tartani.
A játékon látszik, hogy nagyon átgondoltak minden képességet, minden eszközt, minden szituációt, hogy a lehető legváltozatosabb és legdinamikusabb legyen a játékmenet. És ez sikerült is, hiába a nagy pálya, azt lényegében széltében és hosszában is be tudjuk játszani, köszönhetően a játék legnagyobb újításának: a második életünknek.
Ha volna két életem
A második karakterünket – amit a játékban egyébként Spectrének hívnak – bárhova le tudjuk rakni a kör kezdete után és egy gombnyomással a helyébe tudunk lépni. Fontos, hogy ezek a Spectrék önmagukban nem segítenek nekünk, nem lőnek maguktól, nem dobnak helyettünk füstöt vagy gránátot. Van viszont két fontos funkciójuk, az egyik, hogy jeleznek, ha az ellenfél a környéken jár, a másik pedig, hogy bármikor felkaphatjuk és olyan helyre helyezhetjük őket, ahová el akarunk jutni.
Mondok egy gyakorlati példát: ha egy doboz túl magas és nem tudunk rá felugrani, akkor a klónunkat feldobjuk a tetejére, teleportálunk és máris feljutottunk. A Spectréknél általában más fegyverek vannak, mint az eredeti kezdő karakterünknél, de általában lehet hasonló kaliberűeket is vásárolni nekik. A játék legnagyobb vonzereje a mobilitás lehet, már ha képesek vagyunk gyorsan felfogni, hogy hol vagyunk és mit kell csinálnunk, miután átteleportáltunk a klónunkba. Értelemszerűen, miután a klónunk meghal, már nem tudunk a helyébe teleportálni, viszont ha mi halunk meg, akkor az élő klónunk helyébe lépünk.
Érdemes a klónunkat mindig viszonylag közel, de biztonságos helyen tartani, mert ha pálya másik végéről kell elindulnunk, hogy megöljük az utolsó életben maradt ellenfelet, akkor értékes másodpercek mehetnek el az időnkből. Ami még megkülönbözteti a Spectrét a Valoranttól, az a fegyverek kezelése. Többféle fegyverből, pisztolyokból, shotgunokból, SMG-kből és AR-ekből választhatunk, de van természetesen mesterlövészpuska is.
Több mint három óra játék után még nem sikerült kitapasztalni, hogy hogyan érdemes lőni a játékban, ami viszont biztos, hogy érdemes „belenézni a fegyverekbe” lövés előtt, úgy, mint a mára teljesen eljelentéktelenedett PUBG-ben vagy mint a COD-okban. A játékban minden fegyverrel így érdemes lőni, amit mondjuk a Counter-Strike-ból érkezve elég fura lesz megszokni.
A játék vizuálisan sokkal érdekesebb, mint ahogy az előzetesből először látszott. Szándékosan nem használtam a jó kifejezést, mert a Spectre sokszor egy furán érdekes, de sokszor zavaró katyvasz benyomását kelti. Nem tudni, hogy az indie-sége (a független Mountaintop Studios a játék kiadója) miatt-e, de valamiért úgy döntöttek, hogy a karaktereket és magát a pályát külön technikával alkotják meg.
Ettől kicsit olyan a játékélmény, mintha a Pókember: Irány a Pókverzum!, amiben néha különböző, látszólag össze nem illő rajzolási és animálási módokat ötvöztek, hogy aztán egy fura, de élvezhető egyveleget alkossanak a vásznon. A Spectre esetében ez egyelőre inkább zavaró, mint élvezetes. A játékmenet egyébként egy közepes gépen is tükörsima, igaz, a Valorantot ebben nem tudja megverni, a Riot ugyanis arról híres, hogy a játékaik egy kenyérpirítón is elfutnak.
A Spectre egy érdekes, szó szerinti „üde színfolt” a lövöldözős játékok piacán, látszik rajta, hogy nagyon átgondolt, jól kitalált, esportra tervezett a koncepció, de hogy kiderüljön, élvezetből is lehet-e majd vele játszani, ahhoz még bele kell rakni jó pár órát.
