„Ismerőseimtől hallottam, hogy faszi, láttalak a villamoson, és magadban beszéltél. Azt hitték, hogy valami kezdett elmenni, pedig én igazából csak szöveget írtam. Leszálltam az Orczy téren, és amíg a saját lakásomhoz értem, challenge-eket adtam magamnak, hogy jó, amíg a kapuig érek, freestyle, nem állhat meg és nem lehet szar” – mesélte Beton.Hofi még három éve első Telex After-adásában. A rapper, valódi nevén Schwarcz Ádám a koronavírus környékén találta ki, hogy zenélni fog, az azóta eltelt időben pedig az egész magyar zeneipari létrát végigmászta. Márciusban jelent meg harmadik, 0 című mixtape-je, amivel Beton.Hofi szerint egy korszak is véget ért karrierjében. Ezt pedig mi mással lehetne jobban megkoronázni, mint egy MVM Dome-os fellépéssel, ami az első önálló arénás koncertje volt.
Az elmúlt hónapokban egyébként is sorra töltötték meg a magyar előadók a legnagyobb hazai színpadokat: egy hete a Carson Coma, március elején pedig a még csak 18 éves Pogány Induló koncertezett az MVM Dome-ban. Tavaly Azahriah volt az első, aki alig négyéves zenei pályafutással a háta mögött már elérkezettnek látta az időt, hogy csapatával bevegye a Papp László Sportarénát. Az akkor 21 éves előadó végül az utolsó négyzetméterig megtöltötte a teret, ezzel pedig egy új korszak vette kezdetét a hazai könnyűzenében. Az álomból valóság lett: a legnépszerűbb magyar előadók a korábbi évtizedes csúcsra jutás helyett már néhány év zenélés után elkezdték megszervezni saját beltéri gigakoncertjeiket, most pedig Beton.Hofira került a sor, hogy megmutassa: egy húszezer férőhelyes Dome sem lehet neki túl nagy kihívás.
Ehhez Beton.Hofinak közönsége is szép számmal akadt, ha a metrón hét órakor még nem is lehetett a tömeggel találkozni, a Dome előtti téren már egészen az útpadkáig állt a sor. A legkitartóbb rajongók már reggel nyolc óta a téren táboroztak, ahol egy fúvószenekar és egy pompomcsapat várta a vendégeket. Sokan érkeztek playbániás vagy az alkalomra készített 0:0-ás felsőkben. Hét órakor aztán hangos visszaszámlálás után megnyíltak a kapuk, és a rajongók az első sorokhoz szaladtak.
Nyitáskor bemelegítésnek jó rapkoncerthez illően bömböltek a boombap klasszikusok, egymást váltották az NKS- és az Akkezdet Phiai-trackek. A nagyrészt húszasokból és harmincasokból álló közönség elkezdte feltölteni a teret, ahol a Hofi-mörcsös Karácsony Gergelyen kívül még Vitézy Dávid is megjelent a tömegben, sőt, pletykák szerint a Fidesz jelöltje, Szentkirályi Alexandra is ott lehetett a koncerten. A lelátók egy része üresen maradt, cserébe az egész küzdőteret ellepték a koncertkezdésre az emberek.
Egy focimeccs tematikájára húzták fel a koncertet, így a küzdőtérre érkezőket is két kapu fogadta a helyszín közepén található körszínpadon. A cím is erre utal: Magyarország–Magyarország 0:0, egy önmagunk ellen vívott mérkőzés. Döntetlen az állás, feszült a hangulat, pedig a végén mégis „ugyanabba az öltözőbe megyünk vissza”.
A dome-os koncert méretei is jól mutatják, hogy Beton.Hofit sokaknak már nem kell itthon bemutatni. Három évvel ezelőtt tulajdonképpen rárúgta az ajtót a magyar hiphopra a Comic Sins ravasz szójátékaival, popérzékenységével és izgalmas beatjeivel.
A 2022-es Sziget-koncertjén hallottam én is először rappelni Hofit. Nem sokkal korábban találkoztam a Comic Sinsszel, és mivel előtte egyáltalán nem hallgattam magyar new schoolt, így ez volt az egyik első lemez, ami megnyitotta előttem a hazai hiphop kapuit – hasonlóan ahhoz a valószínűleg elég nagy hallgatói réteghez, aminek az érdeklődése korábban teljesen kívül esett a hiphop világán.
Pedig az új generációs hiphop már korábban megvetette a lábát Magyarországon: az On The Low rendszeresen turnézott az Akváriumban, és feltörekvő előadókból is akadtak néhányan, de még nem érkezett olyan album, ami átütötte volna a szcéna plafonját. Később megjelent Beton.Hofi második, Playbánia című lemeze is, ami már jóval poposabb, a nagyközönség által könnyebben fogyasztható volt, ezzel még jobban felerősítve a hiphop összeolvadását a mainstreammel. Emlékszem, amikor egy budai kocsmában megszólalt a Bagira, és a körülöttem állók torka szakadtukból kiabáltak. Furcsa is volt elsőre, hogy egy drum and bass alapra íródott szövegelés ennyire be tudott csorogni a közízlésbe.
Egy nagyjából félórás csúszással végül lekapcsolták a fényeket, és a tömeg „Ádi-Ádi” felkiáltások közepette várta, hogy történjen valami. Egy rövid átvezető után elindult a Hard Reset búgó basszusa, és Beton.Hofi is felszaladt a színpadra. „Nagyon-nagyon sokat vártam erre a pillanatra” – tette hozzá a végén.
A Powerbank 2 alatt már Kovács Gerrison is becsatlakozott egy elektromos gitárral, a Pesti Istenekre Pándi Balázzsal a doboknál, Txy Bandival pedig a DJ-pult mögött egy időre teljessé vált a zenekari kíséret.
A Kint vagyok a soronra aztán Pogány Induló is megjelent, ezzel az este egyik legmeglepőbb tetőpontját elhozva. Pándi Balázs dobolása új erővel töltötte fel az old school hangulatú dalt, amit a két rapper csak még tovább erősített. A Guy Ritchie-nél aztán elkezdtek formálódni előttünk az első pogókörök. Amilyen ígéretesnek tűntek elsőre, a következő dalnál abbamaradt az ugrálás, és valamiért a biztonsági őrök is becsatlakoztak a tömegmegmozdulásba, de ők inkább csak az el-eltünedező kör széléről figyelték az eseményeket.
A Guarde Come Dondolo alatt Miller Dávid is felugrott a színpadra, először csak featelni, de hamar kiderült, hogy mint Beton.Hofi hypemanje, az egész koncertet végig fogja vezényelni a rapperrel. Az Anakondánál és a Tom Hanksnél aztán a rapper régi bajtársa, Realisztik is becsatlakozott, akinek Beton.Hofi később köszönetet is mondott. Schwarcz Ádám amilyen gyorsan felért a csúcsra, olyan későn kezdte zenei karrierjét. Az elmúlt egy-két év előadói felhozatalában már az sem okoz meglepetést, ha valaki azelőtt kezdett klubokat töltögetni, hogy kilépett a gimnázium kapuján. Beton.Hofi ehhez képest már egy karrierrel a háta mögött, a húszas évei legvégén, a koronavírus miatti karanténok időszakában találta ki, hogy elkezdi kitanulni a műfaj sajátosságait. Közben a Comic Sinsnek is nekiállt a rapper, ebben pedig egyik legnagyobb segítsége Realisztik volt.
A setlisten az új lemez számai is felsorakoztak, így a 0-n hallható, a korábbi daloknál lassabb Margaréta volt az első dal, ami megtörte a koncert ívét. A fellépés az új mixtape bemutatója is volt egyben, de a márciusban megjelent anyag a korábbi albumok zúzásánál jóval visszafogottabb, nyugodtabb hangvételű lemez lett. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az itt bemutatott 0 volt az, ami a legkevésbé sikerült arénakompatibilisre a rapper eddigi lemezei közül. Eközben a biztonsági őrök a nyugalmazott pogókör széléről elkezdtek középre mozdulni, hogy onnan bámulják dühös tekintettel a szórakozó tömeget. Kivétel volt két társuk, akik a körből kimaradva, néhány méterrel odébb kiabálták a szöveget.
Nem sokkal később Beton.Hofi egy rövid freestyle-t követően levonult a színpadról, és a focis tematikához méltóan egy félidővel egybekötött halftime show is helyet kapott a műsorban. Ehhez csatlakozott a Dome előtt korábban felvonuló pompomcsapat és a fúvószenekar is. Közben a színpadra szólítottak három, korábban kisorsolt játékost is, akiknek tizenegyesből kellett gólt rúgniuk, míg a korábbi válogatott kerettag kapus, Hegedűs Lajos próbálta kivédeni a labdákat. Végül az első körben megszületett a gól a kettes játékos jóvoltából, aki így nagy éljenzések közepette egy nagy tévét is átvehetett. Beton.Hofi fellépéseitől egyébként sem állnak távol a furcsa színpadi elemek, 2022-es Budapest Park-os koncertjén például egy bográcsban főztek a színpadon. Mégis, egy ötperces félidei műsor valahol kissé megtörte a koncert menetét: amennyire vicces volt, annyira emlékeztetett egy falunapra.
Rögtön utána vissza is tért Beton.Hofi, akinek a Megállnak az órák alatt a hangulatot is sikerült visszacsempésznie az arénába. Az új albumán lévő, szintén drum and bass alapra íródott szám alatt a biztonsági őrök is felszívódtak a tömegből, kivéve kettejüket, akik a koncert második felére sem fogytak ki a dalszövegekből.
A második félidőre új tagokkal bővült a zenekar: Co Lee is felugrott egy számra, míg az Árvahouse alatt Fekete Giorgio a lelátóról énekelte a rapper Carson Comával közös dalának, a Frida Kahlónak a szövegét. Közben a szaxofonozó Dom Beats mellett egy basszusgitár, egy zongora, három fúvós és még egy dobos csatlakozott a felálláshoz, de Krúbi se hagyta ki az offwhite-os verzéjét. Pándi Balázs némileg bele is variált a dobképlettel a dal lüktetésébe, ami egy egészen friss hangulatot adott az egyébként ezerszer hallott számnak. A hangszerrengetegben ugyanakkor rendszeresen elveszett egy-egy hang, időnként pedig a búgó basszus miatt sem az éneket, sem a többi hangszert nem lehetett kihallani a küzdőtér soraiból.
A koncert végén aztán felcsendült a Bagira, amire a pogó is újraindult az előttünk álló sorokban. A rapper talán legismertebb dalát a mellettünk álló húszasok teljes erőbedobással kiabálták, és az Aréna együtt mondta az előadóval az M2 cenzúrája miatt ikonikussá vált „Anyámnak írok sms-t és az Orbán les” szövegét. Beton.Hofi egy körszínpadra emelkedve, egy tamtammal kiegészülve adta elő szintén lassabb hangvételű, Lucyd című számát. A dal jó levezetése volt a Bagirának és az egész, tetőpontokkal és hullámvölgyekkel teli előadásnak. Méltó lezárással, a Bagirát mulatós köntösbe öltöztetve búcsúztatta a rapper és zenekara az estét. A színes fények villódzása közepette a koncert minden előadója megjelent a színpadon, Beton.Hofi megköszönte a részvételt, majd „A nevem Ádám” végszóval mindenki levonult a színpadról.
A Dome előtt egy csoport aztán a Megállnak az órákra táncolva folytatta a szórakozást, míg a 3-as megállójában a vidám tömegek tapssal fogadták az érkező metrót. Órákkal később még egy 0–24-es ABC-ben is találkoztam Hofi-pólós koncertezőkkel. Ha néhány év múlva ránéznek a mörcsre, biztosan emlékezni fognak a kisebb-nagyobb tetőpontokkal teletűzdelt koncertre. A körszínpad egy egészen új koncepciót hozott a rapper repertoárjába, és a focimeccs-tematikának is jó szolgálatot tett, de az ebből adódó hangosítási nehézségek helyenként a koncertélménybe is belerondítottak. Az új mixtape visszafogottsága is beletördelt a koncert ívébe, ezzel helyenként kissé már egy falunap érzését keltve, de a jól időzített, érzékenyebb dalok egy egészen új dimenziót nyitottak a
Beton.Hofi-univerzumban.