Stadionokat töltenek meg a fiatal magyar előadók, de ettől megrendült a klubszíntér

Talán már senkinek sem titok, hogy – főleg a járvány óta – hatalmas átrendeződés történt a magyar popzenében. A Z generációs előadók két-három év alatt jutottak el a semmiből a legnagyobb színpadokra, csináltak telt házas koncerteket a Budapest Parkban, és érnek el több százezres havi hallgatót Spotifyon.

Az idei évben újabb szintlépés tapasztalható, egyre több fiatal magyar előadó próbálkozik arénás koncertekkel, 2024-ben sokan tartanak koncerteket olyan 15-20 ezres sportcsarnokokban, mint a Papp László Budapest Aréna vagy az MVM Dome, a Halott Pénz és Azahriah pedig a Puskás Arénát célozta meg.

Egészen idáig ekkora koncertekre csak évtizedek óta aktív magyar zenekarok vállalkoztak, most viszont 20-22 éves rapperek és popzenészek gond nélkül megtöltenek ekkora helyeket.

A rendszerváltás előtt és nem sokkal utána jellemzően veterán együttesek vagy nosztalgiára, teljes életműre építő produkciók jutottak el a stadionkoncertekig itthon, gyakran közösen összefogva. Ez a 2010-es évekre annyiban változott, hogy a nagyobb helyeken megjelentek a rendszerváltás után elinduló produkciók, például Ákos, Caramel, Rúzsa Magdi vagy a Quimby is. Az említett előadóknak az arénás koncert alanyi jogon jött össze, más esetekben azonban kiderült, hogy a kultur taós trükközésnek volt köszönhető, hogy a 2010-es évek közepén C listás tehetségkutatós énekesek szimfonikusokkal koncerteztek a Budapest Arénában. Később már kurrens popzenei produkciók, például a Halott Pénz vagy Majka & Curtis is vállalkoztak önálló arénás fellépésre.

Ezután érkeztünk meg a poszt-Covid-korszakba, amikor már senkinek sem újdonság, hogy a Kispá-–Quimby-Tankcsapda, és az azt követő Punnany Massif-Wellhello-Halott Pénz-hármashoz újabb generáció nőtt fel. A jelent meghatározó előadók közül az utóbbi hónapokban a Carson Coma, Beton.Hofi, Krúbi, Dzsúdló vagy Pogány Induló is nagy befogadóképességű sportcsarnokokba hirdetett koncertet. Azahriah pedig túl is szárnyalt mindenkit azzal, hogy háromszor tölti meg idén a Puskás Arénát.

Olyannyira jól megy a biznisz, hogy olyan influenszerprodukciók is elférnek már az Arénában, mint a Valmar vagy Bruno és Spacc. Az itt felsorolt előadók bőven a 2010-es évek vége felé publikálták az első zenéiket, vagyis

alig pár év alatt jutottak el arra a szintre, amihez a Kispál és a Borznak vagy a Quimbynek évtizedek kellettek.

A Papp László SportAréna eddig bejáratott helyszínnek számított a magyar fellépők körében, az MVM Dome megépülésével azonban egészen új helyzet állt elő. A kézilabdacsarnok eredetileg sportcélokból készült, úgyis alakították ki, és a megnyitón is látszott, hogy a 20 ezres aréna nem annyira tűnik alkalmasnak élőzenei koncertek lebonyolítására.

Ehhez képest nagyjából másfél éve itt is elkezdtek zenei programokat tartani alapvetően külföldi fellépőkkel, de aztán 2023-ban sorra jöttek a bejelentések, hogy itt tartja az első arénás fellépését a Carson Coma, Beton.Hofi és Pogány Induló is, ahogy a régebb óta a pályán lévő előadók közül Majka, a Quimby vagy a Kispál és a Borz is.

Eddig volt egy láthatatlan gát az előadókban

„Ez egy más és fiatalabb közönség, sokkal gyorsabban reagálja le az előadó megjelenésétől a jegyvásárlásig tartó folyamatot. Emellett az arénás fellépéseknél a magyar zenekarokban szerintem korábban volt egy láthatatlan gát, azt gondolták, hogy nem illenek az arénákba, vagy még nem elég idősek az ilyen típusú koncerthez” – sorolja a változás okait Horváth Máté, a Carson Coma aréna- vagy a Halott Pénz stadionkoncertjét szervező Live Nation promótere.

Szerinte a Budapest Parknak fontos szerepe volt ebben az evolúcióban, mert az a helyszín megmutatta a zenekaroknak és menedzsmenteknek, hogyha 10 ezer fizető néző kíváncsi egy koncertre, akkor talán nagyobb közönséget is be lehet húzni az eseményekre, és meg lehet próbálni egy arénát. Horváth még hozzáfűzte, azért sem egyszerű egy ilyen eseményt leszervezni, mert a magyar zenei közeg forráshiányos, kevés szakember lát el sok olyan feladatot, ami nem a hatásköréhez tartozik.

„Nyugaton a koncertszervezés vagy a promóterkedés külön szakmának számít. A menedzsernek nem dolga koncertet szervezni. Más piacokon, Lengyelországban vagy Ausztriában is a legtöbb zenei menedzser tudja, hogy nem az ő területe a koncertszervezés vagy például a lemezkiadás. Van egy pont, ahol a produkció elér egy olyan szintet, ahol ezeknek a tevékenységeknek el kell válnia. A művésznek az a dolga, hogy alkosson, a menedzsernek meg az, hogy az egész produkciót, és annak stratégiáját, pénzügyeit egyben tartsa, útját egyengesse."

Fontos szempont még az arénás koncerteknél, hogy korábban jóval távolságtartóbbak voltak a zenekarok az ekkora helyszínekkel szemben, és ez részben annak is köszönhető, hogy egy produkció sem tudott köztes közvetítő nélkül ilyen bulit lebonyolítani, emiatt anyagilag egyáltalán nem érte meg ekkora koncertet szervezni.

A köztes szervezők kiesésére utalt Krúbi menedzsere, Dezsényi Eszter is a Partizán hírlevelében: „100 forint bevételből egy rendezvényszervező cég lehet, hogy azt mondta volna, hogy csak 20 forintot fordíthatunk arra a sok mindenre, ami ott van az Arénában, de mi 80-at akartunk. Nem akartuk, hogy megkössék a kezünket, hogy ne rakhassunk faszokat a színpadra, hogy ne reptethessük meg Krisztiánt. Úgy éreztük, hogy ezt úgy tudjuk megcsinálni, ha nincsen mögöttünk egy nagy cég.”

A zenekarok is teljesen másképp készülnek egy sportcsarnokos koncertre, hiszen ezek a helyek az év nagy részében nem koncerthelyszínként működnek. Így a csarnokok bérleti díján túl a hang- és fénytechnika, a biztonsági szolgálat és a teljes stáb ellátásának költségei is a produkciót terhelik

„Sokkal drágább összerakni egy ilyen koncertet, a színpad és a csarnok további elemeinek felállítása viszont olyan lehetőségeket hord magában, amiket máshol nem tudnánk megvalósítani. Bár a bevétel a magas jegyárak miatt sokkal többet jelent egy parkos koncertnél, a kiadások teljesen más ligában mozognak. Az imidzsépítésen túl számunkra az első arénakoncertünk egy örökké emlékezetes mérföldkő marad, a közönség számára pedig egy soha vissza nem térő alkalom, hogy olyan körülmények között lássanak minket, ahogyan eddig még sosem" – fejtette ki a Telex kérdésére Héra Barna, a Carson Coma dobosa.

Azahriah mutatta meg, hogy ez a generáció felnőtt a feladathoz

Az MVM Dome-ban április 6-án fellépő, ötödik születésnapjára készülő Carson Coma esete azért is különleges, mert ekkora helyen jellemzően hiphopból és popzenéből érkező produkciók játszanak itthon, tradicionálisabb rockzenekarok általában 20 év után jutnak el erre a szintre, ha eljutnak egyáltalán.

Héra Barni szerint ahhoz, hogy ekkora helyszínen ünnepelhetik az ötödik születésnapot, kellett a zenekar mögötti összetartó stáb, amely tanácsokkal segített az intenzív öt év alatt, és kellett egy nagyon lojális közönség is. „Amikor láttuk, hogy érdemes egyre több energiát fektetnünk a projektbe, folyamatosan fejlesztettük a stúdiózási és fellépési szokásainkat, illetve a technikai felszerelésünket, hogy az megállja a helyét a Sziget Fesztivál nagyszínpadától a Parkon át egészen az MVM Dome-ig.” Héra szerint ezek a csarnokok sokáig úgy éltek a fejükben, hogy a magyar előadók közül ezekben a létesítményekben csak a már veteránként haknizó csillagok lépnek fel.

„Nem lennénk őszinték, ha ebből a válaszból kihagynánk Azahriah-t, ugyanis az ő tavaly márciusi arénás koncertje helyezte más megvilágításba az ilyen fellépéseket. Ez volt az előjele annak, hogy egy generációnyi előadó – köztük mi is – felnőtt a feladathoz. Ezt a hullámot valamelyik újgenerációs előadó mindenképp elindította volna, nekünk is régóta élt már a kép a fejünkben egy sportcsarnokos koncertről. Lehet, hogy a

14 év alatt gondosan felépített stadionok képei beférkőztek a magyar zenészek kollektív tudatalattijába.

A Carson Coma korábban már adott telt házas koncertet a Budapest Parkban, de egészen más felkészülést igényel egy koncert az MVM Dome-ban. „Egy parkos koncert előtt fél évvel nem jár az agyad a nap 24 órájában azon, hogy mit és hogyan lehetne majd ott és akkor megcsinálni. Mivel itt teljesen rajtunk múlik minden, sokkal nagyobb felelősséggel állunk az egészhez. Először dolgozunk együtt például rendezővel, a többek között a Balaton Method miatt ismert Szimler Bálinttal, akivel együtt rengeteg új látvány- és fényelemet találtunk ki” – mesélte kérdésünkre Héra. A koncerten például a pódium a nézőtér közepén lesz, ezért a zenekar teljesen új színpadképpel jelentkezik, a születésnapi alkalom miatt pedig az elmúlt 5 év legnépszerűbb dalait egyenlő arányban osztják el a műsorban.

A fesztiválpiacon is új helyzetet teremtett az arénázás

A folyamatban megkerülhetetlen szereplőnek számít a Budapest Park. A koncerthelyszín alapítója és vezérigazgatója, Pálffy András szerint az említett újgenerációs előadók szintlépésében az is szerepet játszott, hogy még több olyan új produkció jött létre az elmúlt években, amelyek magas zenei minőséget képviselnek. „Ebben szerepe van a Parknak is, hiszen a kisebb zenekaroknak komoly perspektívát jelent az itteni fellépési lehetőséggel járó elérés, infrastrukturális színvonal, szakmai támogatás és a fesztiválokkal, klubokkal összehasonlíthatatlan gázsi lehetősége egy telt házas koncert esetében.”

A Budapest Park idei szezonjára Pálffy szerint nem lesz komoly hatással a sok arénás esemény, eleve a Park a koncertekkel és az azt követő programokkal is mini-fesztiválélményt ad inkább az odalátogatóknak. A Park vezetője hozzátette, az egész hazai zeneipar számára fontos lenne, hogy a stadionos események jól sikerüljenek, hiszen így minél több emberhez jutna el a minőségi zene élménye.

Ebben az évben már több hazai fesztivál lineupját is befolyásolja, hogy a magyar előadók arénakoncertekre készülnek. A Campus Fesztivál például úgy egyezett meg az érintett előadókkal, hogy az arénakoncertjeik miatt később jelentik csak be őket. A Campus programszervezője, Süli András szerint ez nem kedvező számukra, de ilyenkor arra kérik a produkciókat, hogy erősebb promócióval, területi kizárólagossággal kompenzálják a fesztivált.

A szervező viszont rámutat egy másik fontos szempontra is: „Ezek az önálló nagykoncertek egyben jó indikátorok is, segítenek felmérni, hogy hol tart egy-egy zenekar. Ez egyébként nem az arénaőrülettel kezdődött, hiszen már a Budapest Park megjelenése a piacon elindította ezt a folyamatot. Eközben az, ha a hazai zenekarok iránti rajongás nő – márpedig mi ezt tapasztaljuk – az jó hatással van a fesztiválpiacra is.”

Lobenwein Norbert, egykoron a Volt Fesztivál, jelenleg a Strand Fesztivál vagy a SopronFest szervezője szerint a hűséges közönség a várt ütemben vásárolja a belépőit, de látják, hogy a napijegyek esetében sokan kivárnak még, amíg nem derül ki, ki a fő fellépő. „Több produkciónál el kellett fogadnunk, hogy mi már lassan bejelenthetjük őket, de addig ők nem adnak hírt a részvételükről, amíg a budapesti nagykoncertjükön nincsenek túl.

Ez azért egy nehezített pálya és eléggé unortodox helyzet is.

A rajongók akkor hiszik el, hogy ott kell lenniük, ha azt érzik, az adott művésznek is fontos ez a fellépés.”

A klubhálózat fejlesztésével kellene egyensúlyt teremteni

A hazai klubok helyzetére is hatással lesz a mostani arénahullám, hiszen a most szintet lépő előadók kiesnek a klubszezonból. „Még ha most rövid távon egyértelműen nehezebb is lett a klubok helyzete, hosszú távon szerintem a kluboknak is előnye származik majd ebből a sűrű arénaidényből” – meséli kérdésünkre az Akvárium Klub programszervezője, Czeglédi Szabolcs.

„Szomorú belegondolni, hogy annyira kicsi és sérülékeny a piac, hogy amikor egy tucat előadó arénaszintre ugrik, akkor arról kell beszélni, hogy megrendült a klubszíntér.

A legtöbben az arénás koncertjük kiemelt fontossága miatt nem indultak most országos klubturnéra, illetve a közönség a szórakozásra szánt egységnyi pénzének nagy szeletét inkább arénashow-kra költi.”

Czeglédi szerint ez a viszonylag hirtelen jött népszerűség szélesíteni tudja a zenehallgató közönséget, ami hatással lehet majd a klubkoncertek közönségére is.

Az Akváriumnál érzik a csökkenő vásárlóerőt ebben a szezonban, hiszen a most arénaszintre jutó előadók közül többen dupla- vagy triplakoncertet adtak korábban a klubban. „Az egekben tanyázó rezsiárak, a szárnyaló infláció és az ezzel járó költségnövekedés önmagában is nagy mértékben nehezíti a klub mindennapi üzemeltetését, ehhez adódik most hozzá az a bevételkiesés, ami a telt házas koncertek hiányából fakad” – mondja Czeglédi.

Emiatt most a klubnál arra fókuszálnak, hogy olyan előadókat segítsenek például kiemelt promócióval, akik felzárkózhatnak a nagyokhoz. De lenne még más teendő is: „Országszerte fejleszteni kell a klubokat, adott esetben növelni a befogadóképességet, így hosszú távon a legnépszerűbb előadók is érdekeltek lehetnek abban, hogy adott évben inkább mégis klubturnéra induljanak évi egy arénakoncert helyett. Ezeket a beruházásokat szerintem önerőből jelenleg egy klub sem tudja megvalósítani.” Czeglédi szerint a fenti fejlesztéseket ösztönző kulturális támogatásokkal lehetne egyensúlyt teremteni a klubszíntér és az arénakoncertek területén.

„A klubok szempontjából is sok lehetőség van abban, hogy ilyen mértékű figyelem fordult az élőzenére, és hogy a most arénázó előadók viszik a zászlót. Biztosan lesznek köztük, akik megsínylik majd a stratégialiag szerintem sok ponton átgondolatlan arénaversenyt, összességében mégis ők azok, akik soha nem látott mértékben szélesítik a potenciális közönség körét, és inspirálnak fiatalokat zenélésre. A kluboknak és a zeneiparnak pedig hosszú távon pont erre van szüksége” – összegzett az Akvárium programszervezője.

Az mindenesetre látszik, hogy a 8-10 ezer forintos koncertbelépő már nem jelent akkora akadályt, és ez pozitív fejlemény ahhoz képest, hogy Magyarországon mennyire későn lett annak kultúrája, hogy egy koncertért azért többet illik fizetni, mint egy doboz cigiért.

Viszont az is látszik, hogy a nagy arénamániában lesznek még komoly anyagi bukták és arcraesések, de ez a rizikó mindig benne volt az iparágban. A háttérszereplőknek most már nem megugorhatatlan szint egy ekkora rendezvény lebonyolítása, ahogy a produkciók színvonala sem esik le a nagyszínpadról. A kérdés inkább az, hogy a haldokló vidéki klubéletnek és a Covid óta nehéz helyzetben lévő fesztiválpiacnak mennyire fog jót tenni, ha az igazán nagy nevek a saját önálló nagyfellépéseikre helyezik a hangsúlyt. Mindenesetre az online-nak, a socialnek és a streamingnek köszönhetően ma már nem kell egy évtizedig előzenekarozni kiskocsmákban ahhoz, hogy valaki egyből a csúcsra jusson. Csak akkor ki fog majd játszani a kis klubokban?