2023. július 13. – 18:35
„Ez az igazán egyedi, ilyen még nem volt, hogy nemzetközi porondra készül egy ekkora volumenű magyar produkció, amiben magyar nyelven mesélhetjük el a saját történelmünket” – mondja Rujder Vivien, a készülő Hunyadi-sorozat Szilágyi Erzsébete a kerekasztal-beszélgetésen. A magyar és nemzetközi sajtó a forgatás 159. napján nyerhetett bepillantást a kulisszák mögé, pontosabban csak egy részükbe, mivel a sorozatot a Mafilm Filmgyártó Kft. fóti stúdiója mellett több helyszínen – mint például Páty, Kisoroszi, Vajdahunyad vára – is forgatják. Mint korábban megírtuk, a tízrészes sorozatot Bán Mór regényei ihlették, 2022 júliusában kezdték el forgatni több mint 600 magyar és külföldi színésszel és kaszkadőrrel. A tervek szerint 2024 végén láthatja majd a közönség. A költségvetése tízmilliárd forint felett van, ennek nagy része állami támogatás, vagyis közpénz.
Egy forgatási helyszín bejárása kicsit arra hasonlít, mintha építkezésen járna az ember, de ha jobban belegondolunk, valójában az is, csak itt egy másik kor világát kell a stábnak élethűen a semmiből megteremtenie. Ez a Hunyadi-sorozat esetében csak részben igaz, mert a fóti stúdióban a díszlet egy része már állt, amit utólagos munkával alakították át „hunyad udvarrá”, ahol a kis Hunyadi János végignézi a családja kivégzését. Pár lépéssel arrébb már az egykori nándorfehérvári fellegvár bástyáján állunk, épp ott, ahol a Hunyadit alakító Kádár L. Gellért kiadja a vezényszót a katonáinak az egyik csatajelenetben.
Hunyadi helyén állva azt is látjuk, milyen pusztítást végzett a török sereg a faluban, félig leégett, összedőlt házak mindenhol, de az ellenség ágyúgolyóiból kapott rendesen a fellegvár is a 21 napig tartó ostrom alatt. A körbevezetésen azt is megtudtuk, hogy bár a forgatáshoz használt ágyúgolyók hungarocellből készültek, a valóságban olyan nehezek voltak, mint egy törpeelefánt.
A díszlettervezés, építés és a szereplők castingja előtt az első feladat a forgatókönyv megírása volt Bán Mór kötetei alapján, ami Robert Lantos magyar származású, Kanadában élő producer szerint önmagában 3-4 évig tartott. „Én két dolgot kértem az íróktól a legelején: hogy Hunyadiból ne csináljunk szentet, és a törököket se úgy tüntessük fel, hogy ők voltak az ördögök – mert ők is emberek voltak, csak nekik mások voltak a céljaik.” A forgatókönyv elkészítésébe szállt bele 2019-ben Lengyel Balázs showrunner/rendező is.
„Körülbelül 6000 oldalt kellett elkezdenünk adaptálni, amihez Bán Mór még írt, nem is keveset egyébként, és ő még nem ért el Nándorfehérvárra, amit mi már forgatunk.
Tehát nincs egy befejezett regénysorozat, ami felszabadító. Hiszen így megvan a lehetőségünk arra, hogy egy új drámai ívre írjuk magát a sorozatnak a forgatókönyvét, miközben az alapkaraktereket, alaptémákat megtartjuk. Azt mindig el szoktam mondani, hogy a Bán Mór-regényekből lehetett volna egy tízévados vagy még annál is hosszabb sorozatot is csinálni, de arra, hogy évadokon keresztül készüljön egy ilyen volumenű sorozat, csak Hollywoodban van lehetőség.”
12 regény történetét rövid, feszes epizódokba és jelenetekbe sűríteni nem kis feladat, és jogosan merülhet fel a kérdés, hogy nem sérül-e a történelmi hitelesség, képes-e egy tízórás sorozat átadni mindazt, amit Bán Mór több ezer oldalban írt le.
„A mi Bibliánk a Bán Mór-féle regényciklus, és ehhez próbálunk hűek maradni. Értelemszerűen a sok ezer oldalt leegyszerűsíteni 10 epizódra borzalmas nagy kihívás, mérlegelnünk kell, hogy mit engedünk el, mit nem, mik azok a pillanatok, amiket megtartunk, mik azok, amiket nem.
A regény is egy alapos történeti kutatásra épül, és mi is több történelmi szakértővel, vallási szakértővel, nyelvi szakértővel és még sok más szakértővel dolgozunk együtt. De ettől függetlenül én nem ajánlom azt, hogy valaki ez alapján próbáljon leérettségizni történelemből”
– mondja Lengyel Balázs.
A produkció forgatókönyve ráadásul a mai napig változik a színészek és a rendezők inputjai alapján – mint például Szász Attila és Nagypál Orsi, akik 2021-ben csatlakoztak a rendezői gárdához. „Nekem óriási öröm ezen az anyagon dolgozni, már amikor olvastam, akkor láttam, hogy iszonyú széles skálán mozognak az érzelmek benne. Egy epizódon belül van komikus jelenet, van erotikus jelenet, van horrorisztikus jelenet, van akciójelenet, van drámai jelenet, van sokkoló, van szomorú, van romantikus, és ezek a szálak tíz epizódon keresztül végigfutnak. Ez egy igazi érzelmi hullámvasútra ülteti fel majd a nézőt, legalábbis a reményeink szerint” – mondja Szász Attila, aki Nagypál Orsihoz hasonlóan egy-egy epizód rendezéséért felel. Bár az egyes rendezők szemléletmódja, stílusa eltérő, a közös nagy kép mindig ott lebeg mindenki szeme előtt.
„Minden rendező hozza a saját ujjlenyomatát, de nem tolakodó módon.
A rendezők tudják, hogy van egy konszenzus, hogy mi a világa a történetnek, és vannak referenciák, amikhez vissza-visszatérünk, és így hozunk létre egy konstruktív egységet” – fejtette ki Lengyel Balázs.
A beszélgetéseken többen is úgy beszéltek a Hunyadi-sorozatról, hogy ilyen nagy volumenű magyar produkció még soha nem készült, ami nem is vitás, jó illusztrációja ennek, hogy 600 színész és kaszkadőr játszik benne. Nagypál Orsi már forgatott amerikai fantasytévésorozatot pár évadon keresztül 150 fős stábbal, de a Hunyadi-sorozat a volumenét tekintve neki is új élmény volt.
„Szerintem ez mindannyiunknak egy nagyságrendi lépés felfelé, itt 200-250 emberrel dolgozunk egyszerre, és arra én is azt mondtam, hogy húha. Szerintem rendezőként ezzel úgy lehet megbirkózni, hogy csak az epizódokra koncentrálsz, felkészülsz a jelenetekre, tudod, hogy mit akarsz, mik a fontos pillanatok, mit és hogyan fognak felvenni.
Az, hogy egyébként közben ez a cirkusz ilyen hatalmas, az már egy logisztikai ügy. Ezzel szerintem rendezőként nem szabad foglalkozni, mert akkor vagy lebénít, vagy megijeszt, ezért is igyekeztem ezt én teljesen kizárni”
– meséli Nagypál Orsi.
A méretén kívül a Hunyadi-sorozat stábjának másik különlegessége a csapat sokszínűsége, szerepelnek benne magyarok mellett olasz, cseh, török színészek is, akik a sorozatban mind a saját anyanyelvükön szólalnak meg. „Nekem elejétől fogva nagyon tetszik az, hogy 8-10 nyelven beszélnek a színészek, szerintem ettől válik igazán valódivá” – mondja Törőcsik Franciska színész. Ő alakítja a szerb despota Branković lányát, Mara Brankovićot (Brankovics Máriát), akinek a békéért cserébe hozzá kell mennie Murád szultánhoz. Tragikus sorsa ellenére Mara cselekvő karakter, akinek meg kell tanulnia törökül, hogy férje bizalmasává, sőt politikai tanácsadójává válhasson.
Egy új nyelv megtanulása nemcsak Marának, hanem Franciskának is kihívás volt. „Nem az alapoktól kezdve tanultam a törököt, inkább a szöveg elsajátítására fókuszáltam, és arra, hogy megértsem a partner szövegét, hogy mindig tudjak válaszolni, és ne csak egy papagájként ismételjem azt, amit megtanultam. A szerb azért jelentett nagyobb kihívást, mert én egy szerb lányt játszom, ezért amiatt jobban izgultam. A török nyelvnél úgymond van egy kis kibúvó, hisz végül is Mara is akkor tanulta a nyelvet, de a szerbnél nagyon oda kellett tennem magam.”
Mara Branković a sorozat története szerint Hunyadi János fiatalkori szerelme, utóbbit Kádár L. Gellért játssza. Ő a marosvásárhelyi Nemzeti Színházból került a Hunyadi-sorozat stábjába, amikor már Robert Lantos azon gondolkodott, hogy „valahonnan importálni kell egy Hunyadit, mert itt nem találtunk olyan férfi színészt, aki alkalmas lenne a feladatra.” Kádár L. Gellértet sem a távolság, sem a koronavírus-járvány nem állította meg abban, hogy elvállalja Hunyadi szerepét. „Gyakorlatilag az elmúlt két és fél évben csak erre készültem, kaszkadőrtréningek 8-10 órán keresztül, lovaglás, nyelv- és szövegtanulás” – teszi hozzá a színész.
Ez egyébként nem bevett dolog itthon, Rujder Vivien inkább hollywoodinak mondaná: „Az egy ajándék, ha egy színésznek csak egy szereppel kell foglalkoznia, és nem kell például bemennie este még a színházba eljátszani egy másik karaktert. Ez unikális és nagyon jó dolog.”
Több történelmi tematikájú magyar film is készült mostanában, gondoljunk csak a Hadikra, a Blokádra vagy a Rákay Philip nevével fémjelzett Aranybulla-sorozatra. Az, hogy egyre több ilyen film jelenik meg a magyar mozikban és tévében, nem rossz dolog, a problémás inkább a kivitelezés, a gigantikus összegből született mínuszos alkotások és a politikai körítés szokott lenni.
„Úgy gondolom, hogy színészként sok mindennel kapcsolatban mérlegelni kell manapság. Egy színész nem végezheti a dolgát, és nem koncentrálhat a szerepére, hanem nagyon sok mindent végig kell gondolnia, ha elvállal egy szerepet, és ez kicsit megkeseríti a felkészülést.
Mert szívesebben foglalkoznék színészként azzal, hogy milyen lehetőség eljátszani egy nagy ívű női szerepet, és megtanulni törökül, és nem azzal, hogy ennek milyen felhangja van” – mondta Törőcsik Franciska.
Robert Lantos szerint a magyar történelmi hőstetteket igenis vászonra kell vinni, mert ha mi nem mondjuk el, akkor senki más nem fogja. „Lehet, hogy azért, mert emigráns magyar vagyok, de nem értem, hogy ez egyáltalán miért téma. Minden országban készülnek történelmi filmek és televíziós sorozatok, nemcsak most, hanem amióta én ebben a szakmában benne vagyok. Fantasztikus a magyar történelem, és lehetőséget ad annak, aki a filmkészítéssel foglalkozik, hogy valami nagyot és látványosat alkosson, és hírét vigye a történelemnek, hogy a határokon túl is megtudják, hogy kiért is szól a harang délben.”
A tízmilliárd forintból készülő sorozatról itt írtunk bővebben.
