
Drága Olvasóink, Bejgzillások! Az immár szokásos karácsonyi kéréssel fordultunk önökhöz Bejgatlon-ügyben, hogy idén bemutathassuk, milyen furfangos módon tudják olvasóink taszító formájúvá, állagúvá sütni a bejglit. Idén sem csalódtunk önökben, és ha már egy meglepő trendet ígértünk a címben, essünk is túl rajta!
Az idei meglepetés az volt, hogy olvasóink megtanultak sütni! Persze csak viccelek, szóval ha sütni nem is, de a szénné égetést elkerülni igen. Alig pár odaégett bejgliről kaptunk képeket, de azért emlékezzünk meg Máté „Well done” tárggyal küldött fotójával mindazokról, akik idén is kokszosították a karácsonyi édességet, csak nem merték vállalni tettüket a nyilvánosság előtt:

Mentes-mentes-mentes
„Ez a bejgli az összes normális alapanyagra érzékeny kedvesemnek készült, se mák, se dió sincsen benne. Mézeskalács fűszerkeverékkel, gyömbéres, borsos kínai cukorral és fehérkenyér liszttel készült, szilvalekvár töltelékkel. És ez nem egy kis aranyos egérke/kígyó feje?” – próbálja viccel elütni a dolog élét az önfeláldozó Dániel (1). „Boldog Karácsonyt! Hozzátenném, ez vegán, cukor- és gluténmentes mákos. Kérem anonimitásom” – írta rövidke levelében Anonim (2), talán nem véletlenül. „Mindenmentes fogyasztó lettem (glutén, tehéntej, cukor…) tehát föl volt adva a lecke” – kezdi levelét Rita (3), akit az első probléma a feltekerésnél ért el, „minden mozdulattal szakadt-repedt az amúgy professzionális mentes tészta” – írta, majd bevallotta, hogy ezt még megfejelték azzal, hogy a szilikon lapról a földre csusszantotta, így a repedéshez már sütni sem kellett.

Repedések minden mennyiségben
Melinda (1) anyukája receptjét próbálta ki, annak ellenére, hogy New Jerseyben aranyáron mérik a mákot, ám kapható konzervdobozban sűrű, szirupos mákmassza. Sajnos csak a kibontás után derült ki, hogy a massza-mák nincs ledarálva. Melinda ezért előbb betette a darálóba, aminek a motorja ugyan leégett, de a mákot nem darálta le. ezért darálatlanul próbálta a tésztába tölteni. „Folyt orrán-száján már akkor, pánikoltam, hívtam a férjem, hogyan segítsen, mert ömlik a ragacsos mák mindenfelé a konyhában. Kérdezte, hogy segítsen, azt nem tudtam megmondani, inkább visszaküldtem a szobába” – enged intim bepillantást mindennapjaiba Melinda, azt persze elhallgatva, hogy mit keres a bejgli mellett egy üveg brutál csípős csiliszósz. „Megoldásként 4 darab másik bejgli készült” – foglalta össze frappánsan bővebb leírás nélkül az előzményeket Zoltán (2). „Minden túlzás nélkül állítom, ez nem is bejgli, hanem egy alkotás, mestermű, sőt, mi több, hitvallás. Szilárd állásfoglalás a tepsiben, ami mellett kiállok” – túloz mégis Vera (3).

„Nem tudom mi történt, mert életem legelső sütése ezelőtt két héttel történt, és az perfekt lett. Nyilván az ünnepre megmakacsolta magát és kifordult önmagából második próbálkozásra” – fogta a bejglire saját hibáit Betti (4). Leírást ugyan nem mellékelt, csak a tárgy mezőt töltötte ki „Bejgli szépségverseny”-nyel levelében egy göcsörtöt küldő Vanda (5). „Diós-mákos-almás-lekváros Bejgzilla, teljes kill them all” – kavart össze minden otthon található hozzávalót Gábor (6). „Édesanyám kreálmányát lehet látni, aki kifejezetten kérte, hogy inkább az én emailcímemről küldjük be, nehogy lenyomozható legyen, mint kreátor” – árulkodott Kata (7). „Kitartást az ügylethez!” – próbált a kegyeimbe férkőzni ezzel a rovátkált bejglivel Viki (8), aki érthető okokból egy szót sem írt arról, hogyan sikerült ezt sütnie.

Töltelékbe fagyva talált testek
„Túl folyós lett a diós töltelék, így már a tekerés után elkezdett terülni a szörnyeteg. Ám az igazi csoda akkor várt minket, amikor sütés végén kinyitottuk a sütő ajtaját” – magyarázkodott Luca (1). „A harmadik diósnál rájöttem, hogy sok dió kimaradt. Jól beletömtem és arra gondoltam, hogy fog örülni a család ennek az extra diós bejglinek” – tévedett nagyot Katalin (2). „Ez a kakaós bejglim, három receptet próbáltam, egyik sem lett jó. Van amelyik száraz, van amelyikről eltűnt a tészta és van ez” – írta a beküldött tragédiája mellé Kira (3).

„Diós-mákos bejgli lett volna, de már a készítése alatt éreztem, hogy talán kicsit híg a töltelék, nos az lett. Tojás se volt itthon elég, vegán tojás váltotta az egyik sárgáját a tésztában” – égette oda a kifolyt tölteléket Zsolt (4). „A bejglim. Nagyon nincs mit hozzáfűzni. Telef*sott gumicsónaknak neveztem el. Az íze meglepően jó volt. El ugyan nem fogyott, de ettünk belőle” – fogalmazott meglehetősen pontosan Krisztina (5). Fontos, hogy az ember tanuljon a hibáiból, de másként gondolta ezt Csenge (6): „Idén csokis-narancsos bejglit szerettem volna csinálni. Már tavaly se sikerült, idén se alakult másképp” – írta, mi pedig reméljük, hogy jövőre is nekifut ugyanennek! Sajnos a rengeteg levél között elkavarta, hogy ki küldte a kedvencemet (7), így nem tudom megmondani, hogy mi történhetett. Pedig jó lett volna tisztázni, mert ránézésre egy többféle töltelékkel tömött bejgliből robbant ki egy maga után „kocsonyás” állagot hagyó alien.

Mentési próbálkozás, és az év végi megnyugvás
„Előtte-utána, fahéjas kísérlet, kis csónakot kapott sütés előtt, mert gyanús volt, hogy kifolyik a fahéjas töltelék” – írta Regina (1) az eredeti állapotában tökéletesnek tűnő bejglijéről. Igaza lett, kifolyt mindenhova, ráégett a sütő aljára is. De nem olyan fából faragták Reginát, hogy ez elijessze, kivette és „cinnamon rollra hasonlatos formában” sütötte ki. „Most tök száraz, faragni kell” – tette hozzá. Hát nem igazán szeretném tudni, hol vásárolja a cinnamon rolljait, de az erőfeszítés elismerésre méltó. Viktória (2) nutellás bejglije önálló életre kelve szétfolyt, nem kelt meg rendesen a tészta, a töltelék is folyósabb lett mint kellett volna. „Miközben a nyújtódeszkáról átkerült volna a tepsibe, úgy gondolta, hogy lefolyik a kezemből. Szerencsére a tepsibe plöttyent és nem mellé. A tökéletlenségre kinyitottam egy üveg bort, és elengedtem az idei bejglisütést!” – került az év végére teljesen nyugalmi állapotba Viktória.

Aki nem szeretne hasonló válogatásba kerülni, annak két bejgliügyi okosítót is ajánlunk Ács Boritól – lehet a kicsit egyszerűbb flódnival próbálkozni bejgli helyett, vagy mutatunk pár tippet a kirepedés ellen. Még egyszer köszönjük olvasóinknak a rengeteg fotót, sajnos sokkal kevesebb került be ebbe a cikkbe, mint amennyi megérdemelte volna. Ha magamhoz térek a bejglikómából, átgondolom egy folytatás lehetőségét. Ha mégsem így lenne, akkor viszlát jövőre!