2024. január 31. – 12:50
Számtalan, potenciálisan halálos kihívás és az undorító rózsaszín szósz után újabb tiktokos őrület járta körbe a Föld bolygót, majd vett egészen bizarr fordulatot a napokban. A platformon hatalmas karriert befutott Stanley termosszal kapcsolatban ugyanis felmerült, hogy ólom lehet benne, ezt pedig ezúttal a gyártó is megerősítette. Persze hozzátették, hogy ez csak akkor probléma, ha a termosz megsérül, ami egyébként minden előírásnak megfelel, de ez nyilván nem vette elejét annak, hogy a céget felfuttató platformokon tömegesen kezdjenek el ólomvizsgálatot végezni.
De mi ez a termosz, miért lett ekkora cucc, és belebukhat-e a gyártó az ólommérgezéses vádakba?
A Stanley nevű termoszgyártó cég Quencher Tumbler nevű termoszáról, közismertebb nevén a Stanley Cupról van szó. Igen, Stanley Cup, pont mint az észak-amerikai profi jégkorongliga, az NHL trófeája. Ezt amúgy nálunk – a gyártó csomó más termékével ellentétben – nem lehet kapni.
Ahogy azt a CNBC összeszedte, a százéves múltra visszatekintő cég 2016-ban kezdte el gyártani ezt a típust, hogy aztán a mérsékelt érdeklődés miatt három évvel később ki is vezesse a termékpalettáról. A Buy Guide nevű, nőkre fókuszáló blog és webáruház alapítói viszont látták a fantáziát benne, és úgy tűnt, hogy ezzel nem is voltak egyedül.
Amikor 2019 közepén felvásároltak ötezret a kifutó termoszokból, öt nap alatt el is adták mindet, egy évvel később pedig ebben látta meg a lehetőséget az annak idején közutálatnak örvendő Crocs papucsokat internetes szenzációvá varázsló, időközben a Stanley élére kinevezett Terence Riley is. Riley felvette a kapcsolatot a Buy Guide alapítóival, és a tanácsaikat megszívlelve új színekkel küldte piacra a Quencher Tumblert. A termosz másodjára már jóval népszerűbb lett, sőt, stabilan növekedni is tudott eladásokban az újabb színek, az egyre gyakoribb, sokszor limitált kiadásokkal járó speciális együttműködések miatt.
2021-ben már ez volt a cég legnépszerűbb termosza, a 2022-ben megjelent, felturbózott verzióval pedig tavaly már másodjára sikerült megduplázni a Stanley bevételeit. A cég menet közben csúcsra járatta a főleg nőket és tiniket megcélzó influenszermarketinget, a TikTokon pedig a tavaly március óta virágzó, a sima vízivást felismerhetetlenségig torzító #WaterTokkal szorosan összefonódva egy konkrét szekta épült a termoszok köré, ahol emberek csillogó szemmel mutogatják, hogy vettek 150, kizárólag a színükben különböző termoszt darabonként 45 dollárért (durván 16 ezer forint).
Az amerikai termoszmánia nem volt teljesen újdonság, korábban a Hydro Flask és a YETI is hasonlóan futott be, de a fenti videó után a Stanley teljesen új szintre került. Ebben egy nő azt mutatta meg, hogy miközben a kocsija teljesen kiégett, a benne lévő termoszának gyakorlatilag semmi baja nem lett, sőt, még a benne úszkáló jégkockák sem olvadtak el. Hogy ebből mennyi igaz, azt nyilván nem tudni, de a videót így is szanaszét kattintották, Riley pedig személyesen reagált rá, és azt is felajánlotta, hogy vesz egy új kocsit a pórul járt feltöltőnek.
Ez a sztori végképp csúcsra pörgette a Stanley termoszát övező őrületet, így aztán amikor a Target áruházlánc tavaly decemberben bejelentett egy újabb limitált szériát (jó előre Valentin-napra), az emberek egymást fellökdösve próbáltak minél előbb hozzájutni, a starbucksos verzió miatt pedig órákig is hajlandóak voltak sorban állni. És hát persze ezen túl, ahogy az lenni szokott, az interneten sokszoros áron árulják az eredeti termoszokat és jóval olcsóbban a hamisítványokat, a gyerekeket csúfolják az iskolában, ha nem eredeti a Stanley-jük, egy 23 éves kaliforniai nőt pedig a rendőrök kapcsoltak le, miután ellopott 2500 dollárnyi termoszt.
Ezzel el is érkeztünk az elmúlt napok újabb fordulatához, amikor a Stanley kerek perec beismerte, hogy ólmot használnak a gyártási folyamat során, ami több okból is fantasztikus folytatása az egész sztorinak. Először is azért, mert egy Lead Safe Mama néven futó aktivista már tavaly tavasszal pedzegette, hogy a gyártó termoszából ólom szabadulhat ki. Többen el is kezdték tesztelni ezt, de a termoszt övező felhajtás miatt ennek végül nem lett semmi komolyabb következménye. Most viszont igen, és ebben a helyzetben kétségtelenül nagyobb figyelem is hárul a cégre, pedig azért arról nincs szó, hogy mindenki ólommérgezést fog kapni.
A Stanley – sok más vákuumszigetelt termoszhoz hasonlóan – egy ólomgolyóval zárja le a szigetelést a termosz alján, de ez alapesetben nem hozzáférhető, és elméletileg a termoszban tárolt folyadékkal sem érintkezik sehogy. Így a gyártó szerint csak akkor okozhat problémát, ha az azt fedő borítás megsérül, vagy lejön a termoszról, aztán valaki hozzányúl a szabadon maradt részhez, majd később a szájához. A termoszt garanciálisan kicserélik, ha ez a fedő megsérül, de ha valaki nem tudja, hogy ez problémás, a termosz simán okozhat károkat, pláne gyerekeknél, akik nagyobb valószínűséggel emelik a szájukhoz az alját is.
Az elmúlt napokban egy rakás olyan videó és poszt is feltűnt a közösségi médiában, amelyek alapján a termosz belsejében is pozitív eredményt mutatnak az ólomtesztek, de ezekből azért kár lenne messzemenő következtetéseket levonni.
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban évtizedekkel ezelőtt betiltották az ólom használatát, az anyag még mindig rengeteg helyen jelen van például falfestékekben és a vízvezetékekben. Egy 2021-es kutatás szerint az amerikai gyerekek több mint felének a vérében mérhető mennyiségű ólom van. A Stanley termoszai persze a régi házakkal és vízvezetékekkel ellentétben alapjáraton tényleg nem veszélyesek. Nem is ők az egyetlen cég, ami ólomgolyót használ, de Amerikában többször is vontak már ki a forgalomból termoszt hasonló okok miatt, úgyhogy nem elképzelhetetlen, hogy a nagy figyelem mellett változtatni fognak a gyártási folyamaton.
Az ólom egyébként néhány éve Magyarországon is forró téma volt, miután a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) lakossági minták alapján ólomtérképet készített. Az Átlátszó cikke szerint arra jutottak, hogy a csapnyitási minták 14 százalékánál haladta meg a vízben az ólom mennyisége a határértéket, különösen a fővárosi csapvízben találtak sok ólmot. Arról, hogy az ólom volt az ókori világ, azon belül is a Római Birodalom mikroműanyaga, ebben az Észkombájnban foglalkoztunk.
