2023. június 8. – 18:20
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délelőtt Serdar Berdimuhamedow, Türkmenisztán elnöke meghívására hivatalos látogatásra Asgabatba utazott – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.
A magyar delegáció tagja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Csák János kulturális és innovációs miniszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is.
Orbán Viktor csütörtök este a mostani elnök apjával, az ország korábbi despotájával, Gurbanguly Berdimuhamedow-val, a Türkmén Nemzeti Tanács elnökével közös munkavacsorán vesz részt.
Pénteken pedig Serdar Berdimuhamedow jelenlegi türkmén elnök plenáris tárgyalására hivatalos, amit együttműködési megállapodások aláírása és közös sajtónyilatkozat követ.
„Közép-Ázsia országai a béke pártján állnak, és híd szerepet töltenek be Kelet és Nyugat között. Ezért érkeztünk ma Türkmenisztánba” – írta az érkezésekor készült fotóhoz Orbán Viktor. Viszont a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye alapján a béke mellett valami másnak is komoly szerepe lehet a látogatásban. A külügy szerint „újabb források bevonására van szükség az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók okozta energiaválság megoldása érdekében Európában, és ebben a türkmenisztáni földgáznak is szerepe lehet.”
A totalitárius diktatúrák és a személyi kultusz jegyeit magán hordó közép-ázsiai Türkmenisztánban Serdar Berdimuhamedow februárban vette át az elnökséget, miután apja 64 évesen lemondott a trónról posztról.
Persze ezt megelőzte egy választás is, ahol 73 százalékkal (!) választották meg Serdart Türkmenisztán új elnökének. Azt megelőzően pedig az ilyen kontextusban különösen vicces nevű türkmenisztáni Demokrata Párt rendkívüli kongresszusán született – micsoda meglepetés – egyhangú döntés Serdar Berdimuhamedow jelöltségéről.
A korábban gyakorlatilag örökös elnökké nyilvánított Saparmurat Niyazov (alias Türkménbasi) utódjaként 2006-ban hatalomra került Gurbanguly Berdimuhamedow számos olyan intézkedést hozott, amelyek célja Türkmenisztán integrálása volt a nemzetközi közösségbe, valamint az állam szigorú belpolitikájának enyhítése. 2006-ban úgy módosították az alkotmányt, hogy Gurbanguly Berdimuhamedow, ha akar, élete végéig elnök maradhasson.
Fia, Serdar Berdimuhamedow 2018 óta miniszerelnök-helyettes és a nemzetbiztonsági tanács tagja, ezenfelül az állami számvevőszék vezetőjeként ő ellenőrzi az olaj mellett főleg földgázt exportáló ország kiadásait. Ezt megelőzően az iparügyi tárcát vezette, illetve Ahal tartomány kormányzója volt.
Tavaly májusban írtunk arról, hogy saját szobrot kapott Türkmenisztánban a volt elnök, Gurbanguly Berdimuhamedow kedvenc lova. Az Akkan névre hallgató, akhal teke fajtájú lóról készült szobor az Iránnal és Afganisztánnal határos Ahal tartományban áll.
15 évvel ezelőtt nyilvánította nemzeti jelképpé Berdimuhamedow a lófajtát, ami kiemelt szerepet játszik az állami propagandában is. Olyannyira, hogy nem ez volt az első szobor Akkanról: 2015-ben avatták fel Asgabatban az első művet, melyen maga Berdimuhamedow elnök üli meg a lovat, akinek a kezéből
békegalamb száll fel,
az aranyszínű szobrot pedig egy sziklaformájú márványtalapzatra állították.
Egyébként nemcsak a lovakat, de a kutyákat is igen nagy becsben tartják az országban (már amelyikeknek konkrétan köze van a diktátordinasztia tagjaihoz): az elnök kedvenc kutyafajtájának, a közép-ázsiai juhászkutyának külön nemzeti ünnepe van, apja pedig két éve egy hatalmas, 6 méter magas aranyszobrot állíttatott a fajtáról Asgabat egyik körforgalmában.