Nem ezt remélte a képviselő, amikor megkérdezte, hány darab védettségi igazolványt gyártottak le eddig

2021. május 01. – 10:43

Másolás

Vágólapra másolva

Pénteken került fel a parlament honlapjára a belügyminisztériumi válasz a jobbikos Szilágyi György kérdésére, amit még április 15-én tett fel. Szilágyi arra volt kíváncsi, hány darab védettségi igazolványt gyártott le az ANY Biztonsági Nyomda és milyen konkrét feltételekkel. Azért Pintér Sándorhoz fordult információért, mert a nyomdával a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. kötött szerződést a védettségi igazolványok szállításáról, a NISZ Zrt. tulajdonosa a Magyar Állam, és az állam részvényesi jogait a Belügyminisztérium gyakorolja az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján.

A képviselő ezeket a kérdéseket tette fel:

  • Hány fő részére küldtek már ki védettségi igazolványt, ebből hány fő kapott már két igazolványt?
  • Milyen szempontokat mérlegeltek, illetve mely szempont volt a döntő, mikor egy igazolvány helyett két különböző típusú – egyébként megtévesztésig hasonlító – védettségi igazolványt gyártattak le? Gondolunk itt arra, hogy az új igazolvány az eltérő QR-kód mellett új információként mindösszesen az első oltás idejét tartalmazza.
  • Melyik igazolványból derül ki a második beadott vakcina időpontja?
  • A 2023.03.01-ig szóló szerződést mekkora keretösszeggel kötötték meg, a szerződő felek milyen vállalásokat tettek, milyen szempontok és eljárás alapján esett az ANY Nyrt-re a választás?

Szilágyinak lehettek balsejtelmei a várható válasszal kapcsolatban, mert a levelét ezzel a külön kéréssel zárta: „Ismerve a Kontrát Károly államtitkár úr által jegyzett, hagyományosan egy tőmondatból álló ún. válaszokat, kérjük, hogy válaszadási kötelezettségének pontokba szedve, konkrét adatokkal szíveskedjen eleget tenni!”

Hogy az államtitkár által benyújtott válasz csalódást okozhatott-e vagy sem, az végül is nézőpont kérdése. Kontrát ezt írta válasz gyanánt:

„Tájékoztatom, hogy a Kormány folyamatosan biztosítja a koronavírus-járvány elleni védekezés anyagi forrásait, amelyek a költségvetésben rendelkezésre állnak.”