2024. május 23. – 12:21
Hét magyar kisváros tavaly októberben értesülhetett arról, hogy hivatalos lakosságszáma már nem éri el a tízezer főt, így a korábbi egyéni választókerületi szavazás helyett kénytelenek átállni az egyéni listás választási lebonyolításra. Ez annyit jelent, hogy amíg 2019-ben, még 8 egyéni önkormányzati választókerületben dőlt el a mandátumok többségének sorsa (3 kompenzációs hely mellett), addig idén már nem jelölnek ki választókerületeket, hanem az egész város egy nagy közös listáról választhatja ki a legalkalmasabb képviselőket. Magyarán a választó a szavazólapon nem egy adott választókerület 3-4 jelöltjét fogja csak látni, hanem az egész város több tucat neve közül karikázhat be nyolcat.
Ez a helyzet Kapuváron is, ahol az általam megkérdezett emberek egybehangzó véleménye szerint, sokak számára a mai napig nem teljesen világos, mi is lesz a teendője a június 9-én kézhez vett szavazólappal. Ez az új lebonyolítási rendszer, ugyanakkor egy sor olyan tenni akaró ember előtt kinyitotta a kaput, akik a korábbi választókerületi rendszerben biztosan nem vállalkoztak volna arra, hogy kihívják a hatalmon levőket.
Kapuvár az ország legkormánypártibb országgyűlési választókerületének központja, Győr és Sopron között nagyjából félúton. 2022 áprilisában a Fidesz parlamenti képviselőjelöltje a szavazatok 68 százalékát söpörte be a városban. A városnak soha nem volt baloldali, de még csak független vagy éppen civil polgármestere sem. A várost 2006 óta irányító fideszes Hámori György azonban bejelentette, hogy nem indul újra. A Fidesz a helyi általános iskola igazgatóját jelöli a helyére.
Egészen az utolsó napokig úgy tűnt, nem is lesz kihívója a kormánypárt polgármesterjelöltjének. Végül a határidő lejárta előtt néhány nappal Remete László is bejelentkezett, akinek 30 éve a városban vannak vállalkozásai. Remete azt mondta, több tényező együttállása miatt döntött végül az indulás mellett. A korábbi rendszerben csak azoknak volt esélyük a városban a Fidesszel szemben, akik valamilyen más szervezet támogatásával indultak, és legalább 1-2 kompenzációs mandátumot elcsíphettek, még ha egyéniben mindenhol ki is kaptak, magyarázta.
„Erre viszont nem lehet helyben szövetségi stratégiát alapozni” – mondta Remete, aki szerint az új lebonyolítási rend viszont segíti a függetleneket, mert „ha már van 3-4 olyan másik független jelölt társad, aki városszerte népszerű, rájuk akár még a Fidesz törzsszavazói is átszavazhatnak”. Vagyis a jelöltek már nincsenek „beszorítva egy pár száz választóból álló választókerületbe”, ahol egy regnáló jelölttel kéne megküzdeniük, akire a választók egy része akár csak megszokásból is behúzza a szavazatát.
Példaként említett egy másik olyan független képviselőjelöltet, aki korábban pártban soha nem politizált, de már hosszú évek óta önkéntes módon tesz a kapuváriakért. Ő Lajtos Zoltán a Zöld aktív nevű helyi Facebook-csoport alapítója. A csoportot lényegében azzal az egyszerű céllal hozta létre, hogy összeszedje a városban mások által eldobált hulladékot. Csoportjának már most 2500 tagja van, ami egy alig tízezres városban kimondottan nagynak mondható, bár nem csak Kapuváron, hanem a környező településeken is aktívak.
Remete László azt is elmondta, az elmúlt hetek felfokozott közhangulata, Magyar Péter megjelenése, valamint az, hogy az emberek újra a politika felé fordultak mind nagyban motiválták abban, hogy végül ő is versenybe szálljon.
Kapuváron összesen 21 név fog szerepelni az egyéni listás képviselői szavazólapon. A Fidesz pontosan 8 képviselőt fog indítani, így számukra a taktika egyszerű, hiszen azt várják választóiktól, hogy karikázzanak be mindenkit, aki mellett szerepel a párt logója. 9 független jelölt is elindul, azonban ez közel sem jelenti azt, hogy ők minden esetben egymás természetes szövetségesei lehetnek. Rajtuk kívül lesz még egy Mi Hazánk és három DK-MSZP-Jobbik jelölt is.
A Fidesz esélyei mégsem egyértelműek. Hiába tűnik úgy az országgyűlési eredmények alapján, hogy rengeteg támogatójuk él a városban, korántsem biztos, hogy ők az önkormányzati listán csak a Fidesz-logós jelöltekre szavaznak majd. Könnyen lehet, hogy valamelyik független jelöltet is szeretnék bejuttatni, elismerve annak közösségi munkáját.
Ezzel azonban olyan lehetőség nyílt a pártokon kívüli világból érkezők számára, amely nem adatott volna meg számukra, ha a város lakossága nem megy a tízezres törvényi minimum alá. Tudniillik az egyéni jelöltre leadott szavazat ezekben a kisvárosokban már nem kizárólagos. Születhetnek olyan új választói stratégiák is, melyek mentén a szavazat párthovatartozás szempontjából megosztható. Ezáltal lehetőséghez jutnak olyan szereplők is, akik sem párthoz, akár még helyi civil szervezethez sem tartoznak, de egyéni ismertségük berepítheti őket a városházára, felborítva ezzel sok évtizedes helyi hatalmi viszonyokat.
Az is nagy kérdés persze, hogy mennyire lesz sikeres a választók adaptációja ehhez az új rendszerhez, különösképpen gondolva az idősebbekre, akik már 1994 óta a megszokott egyéni választókerületi rendszerhez voltak hozzászokva.
