A közvélemény-kutatás sokszor csak befolyásolásra jó

Érdemes-e a köz véleményét kutatni? – ezt a kérdést járta körül három szakértő a CEU Demokrácia Intézet rendezvényén a Közép-európai Egyetem Auditóriumában. A rövid válasz: igen, annak minden új és régi problémájával együtt.

A problémák

Tóka Gábor politológus, a Vox Populi választási kalauz szerzője szerint manapság sokan mondják, hogy már nincs értelmük a közvélemény-kutatásoknak. Drámaian lecsökkent ugyanis a válaszadási arány, régen az Egyesült Államokban például a megkeresettek 80-90 százaléka válaszolt a kérdésekre, most ez 1 százalékra csökkent, mondta. Hozzátette, hogy Magyarországon ez az arány most 15-20 százalék lehet.

Tóka szerint nem segít a megbízhatóságon, hogy nem tudjuk, kik válaszolnak a kérdésekre, mennyire reprezentatív a kutatás, nincs garancia a személyiségtípusok reprezentációjára. Véleménye szerint

ma Magyarországon zömében propagandacélzatú közvélemény-kutatás van inkább.

Nem lehet kihozni megbízhatóan azt, hogy például Magyar Péter pártjára hányan szavaznak majd a mostani választáson.

Messing Vera szociológus, a European Social Survey magyarországi szakmai vezetője elmondta, hogy a klasszikus, kérdezőbiztosokon, személyes kikérdezésen alapuló közvélemény-kutatás időigényes és manapság már nagyon drága. Magyarországon húsz éve még nagyon jó kérdezőbiztosi állomány volt, a számuk mostanra nagyon lecsökkent. Lényegében ugyanazzal a kérdezőbiztosi csapattal dolgozik az összes közvélemény-kutató, a hagyományos, megkeresési survey gyakorlatilag ellehetetlenült – mutatott rá.

A megoldás

A válaszadási hajlandóság Messing Vera szerint is nagyot esett: személyes tapasztalata szerint a húsz évvel ezelőtti 70 százalékról 40 százalékra. A megoldás az lett, hogy a drága és gyorsan fogyatkozó kérdezőbiztosokat részben online, önkitöltő kérdőívek helyettesítik, ajándékkuponos motivációval serkentve a válaszadási kedvet. Az online kutatás viszont az alacsony iskolai végzettségűeket kevésbé reprezentálja, ami probléma, tette hozzá. Érdekességként viszont azt vették észre, hogy

az önkitöltő online kérdőívek alkalmazásakor jóval toleránsabbnak bizonyul a melegekkel, migránsokkal, kisebbségekkel a társadalom, mint egy kérdezőbiztos előtt.

Bojár Ábel politológus, az Opinio nevű piac- és közvélemény-kutató mobilalkalmazás kutatási igazgatója megerősítette, hogy ma már inkább a gyors, aktuális kutatásokra van megrendelői igény, és mindent az határoz meg, mennyi pénzt szánnak rá. A fő megrendelői kör a piac és a politika, a jól eladható eredményeket pedig főként PR-célokra használják.

Bojár Ábel szerint a legtöbb közvélemény-kutatás eredményét nem lehet utólag értékelni, nem tudható, mennyire sikerült eltalálni a valós állapotot. Kivétel ez alól a pártpreferencia-mérés, aminek a validálása maga a választás. Bojár szerint egyébként tapasztalat, hogy

az online közvélemény-kutatások konzekvensen felülmérik az ellenzék támogatottságát, a kormányét pedig alul.

Az sem mindegy, hogy az ellenzékspecifikus kérdések hol helyezkednek el, mert azok a kormánypártiakat már annyira nem érdeklik, ezért egyszerűen kihagyják ezekre a választ.

Kell-e egyáltalán közvélemény-kutatás?

A kérdés konkrétan úgy merült fel, hogy mi lenne, ha a választás előtt egyáltalán nem lehetne közvélemény-kutatni, mert az befolyásolja a szavazókat. Tóka Gábor szerint ez a tiltás az internet korában betarthatatlan és teljesen értelmetlen lenne. Az utóbbi azért, mert a kutatások elkészülnének így is, de mivel azokat nem lehetne közzétenni, csak egy nagy befolyású, privilegizált helyzetben levő réteg nyerne vele, akiknek van pénzük megfizetni az adatokat. A politológus viszont elismerte, hogy

a közzétett közvélemény-kutatási eredményeknek tényleg van befolyásoló hatásuk, mert sokan nyilván inkább oda akarnak szavazni, ahol nem veszik el a voksuk.

Bojár Ábel ennél sarkosabban fogalmazva kijelentette, hogy a közvélemény-kutatásokra mindenképp szükség van, „mert állampolgári jog tudni, hogy viszonyul a véleményem a többiekéhez”. Messing Vera ehhez szükségesnek tartotta hozzátenni, hogy egy olyan közéletben, ahol az egyik oldalnak nagyobb erőforrásai vannak a kutatások megrendelésére és hirdetésére, etikailag kérdéses lehet a választás előtti közvélemény-kutatás. Ezen segítene, ha az alapvető módszertani információkat is közölnék a nyilvánosságra hozatalnál.

Arra a kérdésre, hogy milyen meglepetések érték már a szakmájukban, Bojár azt hozta fel, hogy korábban kevesen gondolták volna Magyar Péterről, hogy felbukkanása után közel 20 százalék fog szavazni rá. Tóka Gábor pedig egy régebbi kutatási eredményt említett, amiből kiderült számára, hogy a Fradinak nagyobb szurkolótábora van, mint az összes többi magyar focicsapatnak együttesen.

A beszélgetés teljes terjedelmében itt nézhető meg.