Választási útmutató: minden, amit tudni kell az országgyűlési választásról

Mikor szavazhatok?

Április harmadikán, vasárnap reggel hattól este hétig.

Hol szavazhatok?

Ha nem jelentkezett át még korábban, akkor az állandó lakcíme szerint kijelölt szavazókörben. Ez általában minden választáskor ugyanott van, de néha mégis megvariálják, ezért előfordulhat, hogy például az óvoda helyett most az önkormányzatban kell szavazni.

A szavazókör címéről levélben értesítőt is küldtek ki, ebben a legtöbb fontos információ is megtalálható. Ha ez nem lenne meg, akkor ezen a linken lakcím alapján kikereshetjük a saját szavazóhelyiségünk címét.

Mit kell magammal vinnem, amikor szavazni akarok?

Lakcímkártyát és személyazonosságot igazoló dokumentumot. Utóbbi lehet személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány is. Fontos tudni, hogy a járványügyi veszélyhelyzetben hozott rendelet alapján a 2020. március 11. és 2022. május 31. között lejáró okmányok is érvényesek.

Mire lehet szavazni pontosan?

Az országgyűlési választáson egyéni képviselőjelöltekre és országos pártlistákra, a népszavazáson arra a négy kérdésre, amelyekkel a kormány igyekszik megvédeni a gyerekeket.

Az egyéni képviselőjelöltek választókerületenként különböznek. Az ország 106 körzetre van osztva, a pártok mindegyikben különböző jelöltet indítanak. Aki az adott körzetben a legtöbb szavazatot kapja, az a következő ciklusban biztosan bekerül a parlamentbe.

Mi a teendő, ha nem vagyok a lakcímemen a választás napján?

Átjelentkezni és a külképviseleti szavazásra regisztrálni március 25-ig lehetett, ha addig nem tette meg, akkor csak az állandó lakcíméhez hozzárendelt szavazókörben húzhatja be az X-et.

Szavazhatok otthonról, ha nem tudok elmenni a szavazókörbe?

Igen, ha előzetes letartóztatásban van, illetve betegség vagy fogyatékosság miatt mozgásképtelen. Ebben az esetben meghatalmazott útján vasárnap 12 óráig igényelhet mozgóurnát a szavazatszámláló bizottságnál. Erről ezen a linken tudhat meg többet.

Mi van, ha műszakban vagyok vasárnap?

A szavazáshoz való jog mindenkit megillet, így a munkaadónak kötelessége lehetővé tenni, hogy minden munkavállaló elmehessen voksolni. A szavazás pont azért tart reggel 6-tól este 7-ig, hogy a 12 órás műszakban dolgozók is elmehessenek munka előtt vagy után. Ha ez mégsem sikerül, akkor mindenképpen szólni kell előre a munkaadónak, akinek kötelessége munkaidőben elengedni a dolgozót.

Fontos, hogy munka vagy más elfoglaltság miatt nem lehet mozgóurnát igényelni, az csak a beteg, fogyatékossággal élő választópolgároknak és fogvatartottaknak jár.

Mi van, ha egy perccel este hét előtt érek oda, de sor áll a szavazókör előtt?

Semmi, ugyanúgy le tudja adni a szavazatát. Nem az számít, hogy hánykor dobja be a szavazólapot az urnába, hanem az, hogy mikor áll be a megfelelő sorba. Négy évvel ezelőtt a sok átjelentkezés miatt a fővárosi, XI. kerületi Bocskai úton még este háromnegyed kilenckor is 2500-an álltak sorba. Ettől függetlenül nem ajánlott kicentizni, hétkor ugyanis mindenképp lezárják a sor végét, és utána nem lehet már beállni.

Na de hogyan működik az országgyűlési választás? A következő néhány pontban összeszedtük, pontosan hogy szavazzuk meg az országgyűlési képviselőket.

Egyáltalán kire lehet szavazni?

Az idén a négy évvel ezelőtti kamupártdömpinghez képest kisszámú, mindössze hat országos listát sikerült állítaniuk a pártoknak. Köztük van a Fidesz–KDNP, az Egységben Magyarországért néven futó hatpárti összefogás, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Lehet továbbá a Gattyán György milliárdos által vezetett Megoldás Mozgalomra, és az oltásellenes Normális Élet Pártjára is listán szavazni.

Az egyéni választókerületekben a Fidesz–KDNP-nek, illetve az ellenzéki összefogásnak sikerült mindenhol jelöltet állítania. Rajtuk kívül az ország nagy részében lesznek még jelöltjei a már említett Mi Hazánknak, az MKKP-nek, a MEMO-nak, NÉP-nek, és 49 helyen a Szanyi Tibor és Thürmer Gyula nevével fémjelzett Iszomm–Munkáspárt összefogásnak is.

Mindenki szavazhat egyéni képviselőjelöltekre is, vagy van, aki csak listára?

A magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok szavazhatnak egyéni képviselőjelöltekre és pártlistákra is. Azok, akiknek nincsen belföldi lakcímük (főleg külhoni magyarok, kis részben kivándoroltak), levélszavazattal fejezhetik ki a politikai preferenciáikat, de csak pártlistán.

Azok, akik nem az állandó lakcímükön élnek és nem is akarnak hazamenni, átjelentkezhettek szavazni az ország bármelyik másik választókerületébe, vagy valamelyik külképviseletre. Fontos viszont, hogy ott is csak a hivatalos magyarországi lakhelyük egyéni képviselőjelöltjeire adhatják le a voksaikat, nem azokra, akiknek a körzetében fizikailag szavaznak.

Az egyéni vagy a listás szavazat ér többet?

Nem nevezhető arányosnak a választási rendszer, az egyéni jelöltekre leadott voks számszerűen többet ér. Az Országgyűlésbe 106 egyéni képviselő jut be, és 93 (mínusz nemzetiségi listák) pártlistás képviselő. A pártlistákhoz ráadásul hozzá kell számítani a levélszavazatok útján érkező voksokat, és az egyéni képviselőkre leadott, úgynevezett „felesleges” szavazatokat. Minden voks, ami olyan egyéni képviselőjelöltre érkezik, aki végül nem nyer a körzetében, töredékszavazatként hozzáadódik a képviselőjelölt listájához, tovább csökkentve az eredetileg listára leadott szavazatok súlyát. A választás tehát elsősorban az egyéni körzetekben dől el, egy ott leadott szavazat valószínűleg sokkal többet fog érni, mint a listára leadott.

Az egyéni körzetekből és a listákról bekerült képviselők külön helyre ülnek?

Nem. A megválasztott képviselők a nemzetiségi listán bejutottakon kívül az őket jelölő pártok frakcióiba kerülnek, függetlenül attól, hogy egyéni körzetből vagy listáról kerültek be. Egy frakció alakításához legalább öt képviselő kell, ha egy pártnak tehát csak négy képviselője jut be az Országgyűlésbe, akkor ők függetlenként fognak ülni a parlamentben. Arra viszont most nincs sok esély, hogy ez megtörténjen, az ellenzéki pártok ugyanis megegyeztek, hogy a parlamentben mindannyiuknak legalább öt képviselője lesz.

Lehet listán és egyéniben különböző pártra szavazni?

Igen, lehet, ebben nincs semmi megkötés. Ha valakinek helyben az egyik jelölt nagyon szimpatikus, de egy másik pártot tart a legalkalmasabbnak, nyugodtan szavazhat kétfelé. Lehet így tenni taktikai okokból is, ha például valaki egyéniben valamelyik nagy párt esélyes jelöltjét támogatná, de listán örülne egy kisebb párt bejutásának is.

Ha olyan pártra vagy jelöltre szavazok, amely, illetve aki nem jut be a parlamentbe, akkor elvész a szavazatom?

Igen. A pártlistákra és a nem győztes egyéni képviselőkre leadott szavazatok elvesznek, ha a párt végül nem jut be a parlamentbe. Mivel a Fidesz–KDNP és az ellenzéki összefogás mindenképpen bekerül, a rájuk leadott szavazatok semmiképp nem vesznek el. A kisebb pártokra leadott szavazatok viszont csak akkor válthatók mandátumra, ha ezeknek a listáknak is sikerül elérniük az 5 százalékos bejutási küszöböt.

Ki fog nyerni a választáson?

A szavazás után az a pártszövetség alakíthat kormányt, amelynek legalább 100 képviselője lesz a 199 fős parlamentben. Ez a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint vagy a Fidesz–KDNP, vagy az ellenzéki Egységben Magyarországért szövetség lesz. Ha a kisebb pártok közül valamelyik bejut, akkor előfordulhat, hogy a két nagy tömb közül egyiknek sem sikerül többséget szereznie. Ebben az esetben a pártok között tárgyalások kezdődhetnek, és vagy koalíciós kormány alakul, vagy ha nem tudnak megegyezni, akkor új választást írnak ki.

Hogyan lesz kétharmada valamelyik pártnak?

Egy pártszövetség akkor tudja módosítani az alkotmányt és akkor tud egyedül alkotmánybírákat kinevezni, ha kétharmados többsége, azaz legalább 133 képviselője van a parlamentben. Ez akkor érhető el, ha egy párt a listás szavazatok csaknem felét, és az egyéni körzetek döntő többségét megnyeri.

2018-ban a Fidesz–KDNP úgy szerzett kétharmadot, hogy az egyéni körzetek 85 százalékát (számszerűen 91-et) megnyerte, és a listás mandátumoknak is majdnem a felét (42-t) megszerezte. Mivel most az ellenzéki pártok együtt indulnak, így két hasonló méretű politikai tömb versenyez a hatalomért, közöttük nagyarányú, körülbelül tízszázalékos különbség kellene ahhoz, hogy valamelyik oldalnak kétharmada legyen.

Mikor lesznek eredmények?

Mivel az előző szavazásokkal ellentétben most egyszerre kell megszámolni az országgyűlési választás és a népszavazás szavazólapjait is, az előzetes eredmények közlése valószínűleg a késő éjszakába nyúlik.

Négy éve este 11 körül jöttek be az első eredmények, ez most ennél később történhet meg.

Az este hétórás urnazáráskor először szétválogatják a különböző típusú szavazólapokat (egyéni, listás, népszavazás), ezután kezdik el megszámlálni őket. Hiába számolják meg viszont a kisebb szavazókörökben gyorsan a voksokat, eredményeket egészen addig nem lehet közölni, amíg valahol még sorban állnak az emberek a szavazatuk leadása céljából. Nagyon hosszú sorok esetén így az első eredményekre akár éjfélig is kell majd várni. Az biztos ugyanakkor, hogy sok helyen csak éjfél után végeznek majd a számolással.

Bár azt ekkor már valószínűleg tudni fogjuk, hogy ki nyerte a választást, a végleges, hivatalos eredmények csak majdnem egy héttel később jelennek meg. A külföldön leadott szavazatokat ugyanis haza kell szállítani, az átjelentkezettek voksait pedig később belekeverik egy-egy lakcím szerinti szavazókör lapjai közé. A végleges mandátumeloszlást tehát csak a választás utáni hét végén fogjuk megismerni.

Technikai információk

A következő részben gyűjtöttük össze a választáshoz kapcsolódó technikai kérdéseket és válaszokat.

Hogy kell érvényesen szavazni?

Az országgyűlési választáson külön lapot kapunk az egyéni jelöltek választásához és a listákhoz is. Mindegyik lapon egyet lehet választani, és az alatta/mellette lévő körbe kell két egymást metsző vonalat húzni. Ez lehet X, kereszt, vagy akár kettős kereszt is, de ha az egész kört besatírozzuk, az már nem érvényes.

A népszavazáson minden kérdésnél igen vagy nem opciót lehet megjelölni, szintén két egymást metsző vonallal.

Kötelező érvényesen szavazni?

Nem. Nyugodtan be lehet ikszelni két vagy több választ is, ez egyáltalán nem tilos. Egyes civil szervezetek az elmúlt hetekben ráadásul pont arra buzdítottak, hogy a négy népszavazási kérdésnél érvénytelen választ adva az igent és a nemet is jelöljük meg, így jelezzük a hatalomnak, hogy a gyermekvédelminek nevezett népszavazás kérdéseit eleve érvénytelennek tartjuk.

Akkor is érvényes a szavazás, ha nem mennek el elegen?

Az országgyűlési választás igen, a népszavazás nem. Az új parlament akkor is megalakul, ha minden választókerületben csak egy ember adja le a szavazatát. Az országos népszavazás viszont csak akkor lesz érvényes, ha az összes szavazópolgár legalább fele érvényesen szavazott. Ehhez tehát mindenképpen több mint 4 millió embernek kell vagy az igen, vagy a nem mellé behúznia az X-et, ha viszont tömegesen adják le érvénytelenül a voksukat, a referendum – amely egyébként nem ügydöntő – nem lehet érvényes.

Mire lehet szavazni a népszavazáson?

A kormány részéről gyermekvédelminek, az ellenzék és a civil társadalom által homofóbnak is nevezett népszavazás szavazólapjain a következő négy kérdés áll:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

A kormánypártok amellett kampányolnak, hogy mind a négy kérdésre szavazzunk nemmel, az ellenzék és 11 civil szervezet azonban aljasnak tartja a kérdésfeltevéseket, így érvénytelen szavazásra buzdítanak.

Hányan szavazhatnak összesen?

Körülbelül hétmillió-hétszázkilencvenötezer magyarországi és 425 ezer belföldi lakcímmel nem rendelkező, levélben szavazó állampolgárt tartottak nyilván a választás időpontjának kitűzésekor. A halálozások miatt ez a szám folyamatosan csökken, most valahol nyolcmillió-kétszáztizenhatezer szavazásra jogosultnál járhatunk. Közülük viszont 41 ezren nemzetiségi listára iratkoztak fel, így összesen nyolcmillió-százhetvenhatezren szavazhatnak az országos pártlistákra.

A választópolgárok többsége, körülbelül 7,5 millióan, a lakóhelyén szavazhat, 158 ezren jelentkeztek át belföldön, és 65 ezren voksolnak a külképviseleteken. Hozzájuk jön még a levélben szavazásra jogosultak 456 ezres száma.

Mik azok a nemzetiségi listák?

A 2011-es választási törvény szerint a magyarországi nemzetiségek a többségi társadalomhoz képest kedvezőbb feltételekkel juthatnak parlamenti képviselethez. Ehhez az adott etnikai kisebbséghez tartozó választópolgároknak előre regisztrálniuk kell a nemzetiségi névjegyzékbe. Egy nemzetiség listája akkor szerezhet egy mandátumot, ha elérik a listás szavazatok kilencvenharmadának negyedét.

Ez 2018-ban körülbelül 24 ezer szavazat volt, hasonló részvételnél pedig most is körülbelül ugyanennyi lesz. Mivel a nemzetiségek közül egyedül a németek névjegyzékébe jelentkeztek ennél többen (32 ezren), nekik van reális esélyük arra, hogy újabb négy évre parlamenti képviselőjük legyen.

Ritter Imre, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának listavezetője egyébként az előző négy évben következetesen a Fidesz–KDNP képviselőivel szavazott, ha tehát ismét ők nyernek, megint plusz egy képviselővel számolhatnak majd a mai kormánypártok. Akkor alakulna ki érdekes helyzet, ha éppen a német nemzetiségi képviselőn múlna, kinek lesz meg a parlamenti többsége, Ritter Imre korábban ugyanis azt nyilatkozta, ő a nemzetiségeket nem érintő kérdésekben a mindenkori kormánytöbbséggel szavaz együtt.

Kampánycsend van, vagy lehet még vasárnap is győzködni a szavazókat?

2011 előtt Magyarországon kampánycsend volt, azaz a szavazás napján már nem nagyon lehetett kampányolni. Ezt most már megszüntették, néhány kivétellel tehát vasárnap is lehet hatni a szavazókra. Szabad például a sajtóban interjúkat, elemzéseket és (exit pollok kivételével) közvélemény-kutatásokat is közölni. Nem lehet viszont választási gyűléseket tartani, a szavazókörök 150 méteres körzetében kampányolni, így 150 méteren kívülről hangosbeszélővel sem lehet győzködni a választókat.

Lehet buszoztatni az embereket?

Szervezetten, buszokkal kifejezetten tilos szavazni szállítani embereket, de autóval lehet többször fordulni, és még kisbuszok is bevethetők.

Belefér-e, ha a szavazatszámlálók megmondják, hová húzzam az X-et?

Nem. A választókat szigorúan tilos befolyásolni, a szavazófülkébe sem szabad másnak bemennie. Kivétel, ha valaki kifejezetten segítséget kér a szavazatszámláló bizottság tagjaitól, ez általában írástudatlan embereknél fordul elő. Ilyenkor ideális esetben egy ellenzéki és egy kormánypárti delegált együtt megy be vele a szavazófülkébe, így kizárva a csalás lehetőségét.

Fognak-e csalni a választáson?

Négy évvel ezelőtt több gyanús eset is történt, de ezeket nem sikerült utólag úgy bizonyítani, hogy a választást bármelyik körzetben is újra le kellett volna bonyolítani. A választási csalások lehetőségével több cikkünkben is foglalkoztunk, ebben például leírtuk, hogy több civil szervezet is arra képzi a szavazatszámlálókat, hogy minden csalást megakadályozhassanak.

Ha csalást észlel, vagy bármilyen jogi kérdése van a választással kapcsolatban, írjon a TASZ választási jogsegélyszolgálatának, vagy hívja a TASZ választási forródrótját ezen a számon: +36-30/722-3356. És persze a Telexet is értesítheti, hogy felhívhassuk a nyilvánosság figyelmét az ügyre.