Megugrott a választói lelkesedés, nagyon sokan szavaznak Budapesten és például a Márki-Zay–Lázár-párharc körzetében

Délután egy órára jelentősen megnőtt a részvétel az országgyűlési választásokon. Országosan a választók 40,01 százaléka szavazott. Az elmúlt hat választás adatait nézve ez a harmadik legmagasabb 13 órai részvételi arány, de a 11 és 13 óra közötti növekedés (14,24 százalékpont) most volt a legmagasabb.

A főváros megmozdult

Érdekes megfigyelni, hogyan aktivizálódtak kora délutánra az ország különböző területein a választók.

• Különösen Budapesten ugrott meg a részvétel. A fővárosról reggel és délelőtt azt írtuk, hogy ott még nem ébredtek fel a választók. Kora délutánra összesítve 42,7 százalékra emelkedett a részvétel a fővárosban, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. Vannak Budapesten olyan választókerületek, ahol kiugróan sokan szavaztak. A XII. kerületben, ahol Hajnal Miklós és Fürjes Balázs csap össze, a szavazásra jogosultak 46,19 százaléka szavazott. A második legmagasabb a részvétel Budapesten a XVII. kerületben (Budapest 14.), ahol 45,85 százalék a részvétel – itt az ellenzék közös jelöltje, Szilágyi György csap össze a fideszes Dunai Mónikával.
• Hagyományosan a főváros körüli agglomerációban is aktívak a választók. Pest megyében 42,2 százalékra emelkedett a részvétel.
• Fejér megyében és Heves megyében a választók 41 százaléka adta le szavazatát.
• Az átlagnál magasabb részvételi arányt mutató választókerületek rajzolódnak ki térképünkön a Balaton környékén és az ország nyugati megyéiben.
• Nagyon aktívak a választók jelenleg Hódmezővásárhelyen, ahol Márki-Zay Péter és a fideszes Lázár János verseng egymással.
• Békéscsabán (Békés megye 1. számú választókerületében) 43 százalékos a részvétel, ahol az ellenzék közös jelöltje Stummer János, ellenfele pedig a fideszes Herczeg Tamás.
• A legalacsonyabb a részvétel továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (35 százalék).

Ezen a térképen ábrázoltuk, hogy a 106 egyéni választókerület átlagához képest 13 órakor hol volt magasabb (zöld), és hol alacsonyabb (piros) a részvétel.

Reggeli elemzésünkben arról írtunk, hogy a választói részvétel eléggé tipizálható településtípusonként és országrészenként. A kora délutáni adatok már egyre inkább ezt a mintázatot mutatják. Jellemzően a fővárosban és a megyei jogú városokban szavaznak többen. Emellett Nyugat-Magyarország általában élesen elválik magas választói aktivitásával az ország többi részétől.

Hasonlóan magas aktivitás jellemzi a fővárost és az agglomerációt, valamint a Balaton környékét. Ezzel ellentétben a nagypolitikával szembeni nagyfokú érdektelenség jellemzi az Alföldön élők nagy részét, de itt is találni kisebb, aktív szigeteket.

A nagy összecsapások aktivizálják a választókat

Érdemes megnézni, hogyan alakul a szavazói kedv néhány kiemelt választókerületben, ahol nagyobb összecsapás várható.

• Hódmezővásárhely (Csongrád-Csanád megye 4.): itt csap össze egyéniben Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje és Lázár János (Fidesz-KDNP), akinek ezen a politikai jövője múlik. Itt már a 11 órás részvételi adat is jóval a 25 százalékos országos átlag fölött volt (32,81 százalék), 13 órakor pedig a választók 45 százaléka szavazott.
• Tapolca (Veszprém megye 3.): Rig Lajos (Egységben Magyarországért) és Navracsics Tibor (Fidesz–KDNP) között dől majd el a választás. Itt nem volt kiugró egyelőre a választói lelkesedés, délután 1-ig az országos átlagnál alacsonyabb, 39 százalék.
• Debrecen (Hajdú-Bihar megye 1.): itt Kósa Lajos (Fidesz-KDNP) és Varga Zoltán (Egységben Magyarországért) között dőlhet el a választás. Egyelőre itt sem kiemelkedő a részvétel, épp az országos átlagnak felelt meg (40 százalék)
• Szombathely (Vas megye 1.): Hende Csaba (Fidesz–KDNP) és az ellenzék közös jelöltjeként Czeglédy Csaba verseng egymással. Itt is belelendültek a választók, mert az országos átlag feletti, 43 százalékos volt a részvétel.
• Budapest XII. kerülete (Budapest 3.): Erről már írtunk. A Fürjes Balázs vs. Hajnal Miklós küzdelem nagyon megmozgatta a választókat, mert a részvétel már 46 százalékos. Az egyelőre nem tudható, hogy ez a magas részvétel a fideszes vagy éppen az ellenzéki mozgósításnak köszönhető. Bármelyik fél is lendült bele, az minden bizonnyal cselekvésre sarkallja a másik oldal támogatóit is.

Magas lesz-e a részvételi arány, és ez kinek jó?

Az eddigi adatokból még nehéz megjósolni az idei választói aktivitást. Ahogy már korábban írtuk, 11 és 13 óra között 14,24 százalékponttal emelkedett meg a választók aránya – a korábbi választásokon soha nem volt ekkora ugrás ebben az idősávban, de az elmúlt hat választással összehasonlítva a mostani csak a harmadik legmagasabb 13 órai részvételi adat.

Ha megnézzük a következő ábrát az elmúlt hat év választásairól, azt láthatjuk, hogy amikor koradélután magasabb volt a választási hajlandóság (például 2006-ban), később abból is lehetett alacsonyabb részvétel, és fordítva: 2002-ben például reggel és délelőtt még kevesebben mentek szavazni, de aztán délután aktivizálódtak a választók, és ennek eredménye lett az eddigi legmagasabb választási részvétel.

Általánosságban azt szokták mondani, hogy a magas részvétel protesthangulatot és kormányváltó légkört jelez. A másik bölcsesség úgy szól, hogy ha egy kormánnyal általában elégedettek az emberek, az nem aktivizálja annyira a választókat, akkor alacsonyabb a részvétel.

A valóság aztán vagy igazolja ezt, vagy nem. 2002-ben kormányváltás történt, amikor a rendszerváltás óta a hazai országgyűlési választások történetében a legmagasabb volt a részvételi arány (az első fordulóban 70,53 százalék). 2018-ban ezzel szemben nem sikerült győznie az ellenzéknek, és az Orbán-kormánynak harmadik alkalommal lett kétharmada – hiába akkor volt a második legmagasabb részvételi arány. És még egy példa: 1998-ban minden idők legalacsonyabb részvételi arányú választásán (a második fordulóban 57,01 százalék) váltotta le a Fidesz, a Független Kisgazdapárt és az MDF koalíciója az MSZP-SZDSZ koalíciót.