Orbán szerint néhány héten belül jelentős és mély gazdasági válság lesz

Hamarosan összefoglalóval jelentkezünk. Addig is nézze meg Magyarázó videónkat, amiben megmutatjuk, hogy Orbán Viktor a rendszeres, heti rádióinterjújában milyen szintű kérdéseket kap, miközben a független sajtónak szinte lehetetlen elérnie őt:

Orbán szerint kevés ember van az országban, aki bevallaná, hogy „én vagyok a hibázott”, ilyen például szerinte az ellenzék is, aki mégsem mondhatja, hogy rossz a programja, hogy elrontott valamit. Hiszen ők például belesodornák a háborúba az országot. A béke a tét, mondta Orbán, aki szerint „ennél nagyobb tétje nem volt még a választásoknak az elmúlt harminc évben”.

Orbán a választásra érkezett EBESZ-megfigyelőkről azt mondta: Egy hadsereg van már itt, de szívesen látjuk őket, a magyar turizmusnak ez jót tesz.

Ilyen választást még nem láttam, mondta Orbán arra a műsorvezetői kérdésre, hogy az ellenzék a kampányban felhívogatja a választópolgárokat, hogy a telefonban buzdítsák őket szavazásra, miközben nem adták meg nekik a számukat. Ez oltári nagy csalás, amit ki kell vizsgálni, mondta Orbán.

A kormány által gyerekvédelminek nevezett népszavazásról is beszélt Orbán: szerinte Nyugaton a szülők már elveszítették a lehetőségüket, hogy úgy szembesítsék a gyereküket az LMBTQ-témákkal, ahogy ők akarják, de Magyarország még nem, „gátat szabott a genderőrületnek”. Orbán szerint „ez sokkal fontosabb ügy, mint amilyennek a háború árnyékában ez tűnik”.

A háború ráborult a választási kampányra, mondta Orbán, aki szerint „vasárnap lesz 13 óránk, hogy eldöntsük Magyarország jövőjét”: a nemzeti jobboldal a békét hozza el, a baloldal meg a háborút.

Ki kell védeni a brüsszeli szankciók következményeit, és a háború okozta válság következményeit, utána lehet a különféle támogatásokra figyelni, például a családtámogatási rendszerre, amiről Orbán azt mondta: „Jó rendszer, amit felépítettünk, példaként szokták emlegetni Európában”.

Orbán nem az unióban, valamiféle külső segítségben hisz, hanem saját magában. „Pénz akkor van, ha dolgozunk”, és munkával lehet válságot kezelni.

Olyan is megtörténhet, hogy bizonyos alapvető élelmiszerekből hiány alakul ki a válságban. „Sűrű felhők” gyülekeznek az égbolton, mondta Orbán.

Jelentős és mély gazdasági válság előtt áll Európa, mondta Orbán. Szerinte Európa árakat akar emelni, úgy akar megoldást találni, erre pedig még jött a háború is, az uniós szankciók, amiknek „mi sosem örültünk, de elfogadtuk”.

Orbán szerint az energiaválság néhány héten vagy hónapon belül gazdasági válsághoz vezet. Ez fontos kérdés lesz a választás után Orbán szerint.

Orbán szerint az ellenzék „a tűzzel játszik”, és ha ők kerülnek kormányra, fegyvereket küldenének Ukrajnába. Már nem is próbálja őket megérteni, mondta a miniszterelnök.

Orbán szerint az orosz gáztól a magyar gazdaság függ: „csövön jön az olaj és a gáz, ha jön, van, ha nem, nincs”, mondta. Képtelen javaslat szerinte, hogy máshonnan, Amerikából és a tengeren keresztül jöjjön ide a cseppfolyós gáz.

„Megértéssel kell fogadnunk az ukrán elnök erőfeszítéseit, hiszen bajban van a hazája” – kezdte Orbán Viktor a Kossuthon. A miniszterelnök szerint neki nincs baja Zelenszkijjel, csak a baloldallal. „Nem tudunk úgy segíteni az ukránokon, hogy tönkretesszük az országot, szétlövetjük Magyarországot.”

Orbán Viktor tíz éve csak és kizárólag a kormányközeli sajtónak ad interjút, a Kossuth rádióban rendszeresen szólal meg péntekenként. A formátum interjú, ám váratlan, meglepő kérdést nem szokott kapni, ráadásul a kérdések sokszor leginkább állítások. A kormányfő maga mondta el 2019-ben, miért nem áll szóba nem baráti sajtóval: szerinte egy interjú nem bikaviadal, és máshogy is el tud jutni a választókhoz.

Orbán 2019 elején azt hangoztatta, hogy Magyarországon baloldali, liberális és kormányellenes médiatöbbség van, majd tavaly ősszel Olaszországban már arra utalt, mintha ez kiegyenlítődött volna: „ha a magyar médiára vetünk egy pillantást, akkor a baloldalnak maximum 60, de inkább csak 50 százaléka van, és a keresztény-konzervatív jobboldalnak szintén 40-50 százaléka van”.

A magyar média helyzetéről itt olvashat bővebben.