Veszélyben Kósa Lajos és Szabó Tünde sportállamtitkár mandátuma

Noha sem a Hajdú-Bihar megye 1-es (Debrecen nyugati-északnyugati része és agglomerációja), sem pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1-es (kizárólag nyíregyházi szavazókörökből álló) egyéni választókerületek nem számítanak a klasszikus értelemben vett csatatérkörzetnek, az egyesült ellenzéknek idén ezen a két helyen esélye lehet az egyéni mandátum megszerzésére. A két megyében más egyéni győzelemre alig van reális esély, a további körzetekben négy éve jellemzően 50 százalék fölötti eredménnyel nyert a fideszes jelölt, de ahol ez alatt maradtak, ott is 47,9-49,4 százalékot kaptak a kormánypárti indulók.

Ezen a két helyen viszont, bár a 2018-as választáson egyaránt a Fidesz–KNDP jelöltjei nyertek, sem a debreceni – Fidesz-alapító, sokat bizonyított – Kósa Lajos korábbi polgármesternek, a parlament honvédelmi bizottsága elnökének, sem pedig a nyíregyházi Szabó Tünde sportért felelős államtitkárnak nem volt meggyőző a fölénye:

mindketten a szavazatok érezhetően kevesebb mint 50 százalékával nyertek.

A fideszes fellegvárnak számító Debrecenben Kósa Lajos négy éve csak 47,36 százalékot kapott (ez 23 441 leadott szavazatot jelent), amivel gyengébben szerepelt a Fidesz országos listás eredményénél (49,27%). Igaz, a pártjához képest helyben jobb eredményt ért el: ebben a választókerületben ugyanis a Fidesz listája csak 47,03 százalékot kapott.

Kósa így továbbra is esélyes indulónak számít, még ha hírnevét jócskán meg is tépázta az elmúlt évek néhány ügye, elsősorban is a csengeri örökösnő esete, illetve édesanyja sertéstelepének ügye. Az ellenzéki pártok ráadásul akkor még külön indultak, legerősebb jelöltjük pedig a szinte semmilyen debreceni kötődéssel nem rendelkező MSZP-s Gurmai Zita volt, aki Kósa után, 2018-ban másodikként végzett 27,57 százalékkal (a 3. és 4. helyen végzett jobbikos és LMP-s jelölt szavazataival együtt viszont többet kapott az ellenzék, mint Kósa).

A 2021-es őszi ellenzéki előválasztás után most matematikailag megvan az esély egy esetleges ellenzéki győzelemre. A hatpárti szövetség ráadásul ezúttal egy erősen helyi kötődésű jelöltet indított a Debrecen belvárosát is magába foglaló választókörzetben – ám nagy kérdés, hogy mennyien fognak leszavazni Kósa ellenfelére, a karcos hangneméről és az alusisakos performanszáról országosan is elhíresült Varga Zoltánra.

Noha ő lett az előválasztás győztese az érvényes 6182 szavazatból 2758-cal, a DK-s politikusnak nincs könnyű dolga. A 2019-es önkormányzati választásokon például csak 21,57 százalékot kapott, míg fideszes ellenfele, Papp László 60 százalék fölötti szavazataránnyal nyert. Igaz, akkor a Momentum a Jobbikkal és az LMP-vel együtt külön jelöltet és listát indított – akkori választottjuk, Kőszeghy Csanád Ábel 12,06 százalékot szerzett –, Vargát pedig csak a DK, az MSZP, a Párbeszéd és a Magyar Szolidaritásért Mozgalom támogatta.

Bár helyben sokan most is a Fidesz alelnökének győzelmét jósolják, a verseny ezúttal várhatóan kiélezett lesz. Vargának ugyanis, aki rendszeresen és élesen bírálja az általa csak Mr. 20 százaléknak nevezett Kósa Lajost, ez lesz az első szemtől szembeni megmérettetése a volt polgármesterrel. Négy évvel korábban a város másik, 2-es számú választókörzetében indult a Debreceni Egyetem történészével, Pósán Lászlóval szemben, akkor a 3. helyen végzett, még egy jobbikos ellenzéki jelölt is megelőzte (abban a körzetben Pósán ellenfele most a momentumos Mándi László lesz).

Míg Debrecenben az ellenzéki egység és Kósa elmúlt évei, évtizede ellenére most a Fidesz és a fideszes jelölt esélyes a győzelemre, addig ugyanez a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1-es számú választókörzetről és annak fideszes jelöltjéről már nehezebben jelenthető ki.

Noha Nyíregyházán 2010 óta végig fideszes képviselők szereztek mandátumot, korábban több baloldali képviselője is volt a városnak. Azért sem nevezhető hagyományosan fideszes körzetnek, mert a párt listán és egyéniben is csak 40 százalék körüli eredményt ért el a legutóbbi választáson.

Az ellenzéknek itt az előválasztáson győztes jelöltje a jobbikos önkormányzati képviselő, Lengyel Máté lett. Neki viszont Szabó mellett egy harmadik, helyben és országosan is ismert indulóval is meg kell majd küzdenie. A nyíregyházi közéletben is ismert Helmezczy Lászlóval, akinek neve sokaknak ismerősen csenghet. A korábban a Fidesz, majd az Együtt és a DK színeiben, idén pedig a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom jelöltjeként induló Helmeczy volt már MLSZ-alelnök, de ismerhetjük a csengeri örökösnő ügyvédjeként is.

Szabó Tünde 2018-ban is csak 40,34 százalékkal végzett az élen, így Lengyelnek matematikailag összejöhetne a győzelem. A 2018-as választáson ő kapta a harmadik legtöbb szavazatot Szabó, illetve a várost 16 évig vezető, korábbi polgármester és volt lakásügyi kormánymegbízott Csabai Lászlóné után. Sőt: Csabainé akkori csaknem 33 százalékos és Lengyel akkori 19 százalékos eredménye együtt már jóval több, mint amennyi szavazatot a fideszes jelölt kapott.

Az előválasztás győztesét a kampányban a támogatásáról is biztosította a korábbi baloldali képviselő, és Lengyelt az előválasztás során a Momentum kivételével az összes párt támogatta. Az előválasztáson erősebben is szerepelt, mint Debrecenben Varga Zoltán, az összesen leadott 6158 szavazatból 4463-at szerzett. Magyarán a fideszes fellegvárakban is van olyan, ahol az ellenzék együttműködéssel igencsak izgalmassá vált a verseny.