Akik a Nyugatot, akik Európát, akik a történelem jó oldalát választják, akik a békét és a biztonságot szeretnék, csatlakozzanak a szabadságszerető magyarok tömegeihez – jelentette ki Márki-Zay Péter a nemzethez intézett Facebook-beszédben.
Európa területén háború dúl. Az új helyzet új választás elé állít mindannyiunkat – mondta Márki-Zay Péter „Beszéd a Nemzethez” címmel meghirdetett Facebook-bejelentkezésében. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint az ő generációjának megadatott Európa történelmének leghosszabb békés korszaka.
„A békét az európai integráció hozta el. Nem voltunk különösebben hálásak ezért a békéért, mert magától értetődőnek vettük”
– mondta, felidézve, hogy február 25-én egyik napról a másikra megváltozott körülöttünk a világ. Vlagyimir Putyin az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint
„rárontott egy szabad és büszke nemzetre. Mi, magyarok pontosan tudjuk, mit jelent, ha egy megszálló hadsereg fegyverrel próbálja letörni egy nemzet szabadságvágyát. Tudjuk 1848-ból és tudjuk 1956-ból. És tudjuk azt is, milyen az orosz birodalom szomszédságában és szorításában élni. Ráment negyven évünk, ráment a szabadságunk, és ráment a jólétünk.”
Márki-Zay azt mondta, mindenki azt hitte, ez nem ismétlődhet meg, de Putyin háborúja, Ukrajna sorsának alakulása befolyással lesz arra, hogyan élünk tovább Európában, ahogyan arra is, hogyan élünk tovább Magyarországon.
„Most újra át kell rendezzük az életünket. És ezt magunknak kell megtennünk, nem dönthet senki helyettünk. Ez a döntés nem lehet másé, csakis a népé”
– fogalmazott Márki-Zay, kijelentve:
mindannyiunk érdeke, hogy ez a gyilkos háború minél előbb véget érjen, és ne követeljen újabb és újabb életeket. Nők és ártatlan gyermekek életét. Életerős férfiak életét, akiknek joguk van látni felnőni gyermeküket. Kárpátaljai magyar testvéreink életét. Most nem téveszthetünk utat. Most nem véthetjük el az irányt.
Márki-Zay Péter szerint utat kell választani, irányt kell váltani, mert az orbáni politika megbukott Magyarországon. Az ellenzéki politikus szerint megbukott az a politika, amely 12 éve már „az agresszor Putyin modelljét követi”. Azt is mondta,
„az illiberális állam, korrupció, a kiváltságosok gazdagodása, iparágak ellopása, civilek és a kisebbségek elleni támadások, szabad sajtó felszámolása, a közpénzből fizetett politikai propaganda – mind-mind a putyini modellt honosította meg, lépésről lépésre. Orbán Viktor, a magyar Putyin az elmúlt években tíznél többször próbálta megakadályozni, hogy Európa felléphessen Putyin agresszív politikája ellen. Cserébe olyan üzleteket kapott Putyintól, amelyeken az oligarchák gazdagodtak, de a magyar emberek állták a számlát.”
De Márki-Zay Péter szerint Magyarország nem lehet megint, nem lehet újra orosz, sem kínai gyarmat. A háborúk mindig szavakkal kezdődnek. „Putyin háborúja is így kezdődött. A Nyugat szidalmazásával, az Európai Unió és a NATO egységét bomlasztó szavak kimondásával. Ez folyik évek óta az orosz propagandából és ez folyik a magyar propagandából is” – idézte fel.
Márki-Zay Péter szerint emlékezni kell a plakáterdőre: megállítjuk Brüsszelt, vagyis az EU-t és a NATO-t, a Nyugat pökhendi lesajnálásával alapozzuk meg az úgynevezett keleti nyitást, vagyis a diktátorokkal való üzletelést. A keleti nyitásból mára keleti bukás lett – jelentette ki. Márki-Zay szerint ezek ugyanazok a szavak.
„Ezek alapozták meg azt a politikát, amelynek Magyarországon 12 éve tartó háborúskodás, és most a határaink közelében dúló háború lett a vége.”
Ha nemcsak az emberéleteket követelő, milliókat menekülésre kényszerítő szörnyű háborúnak, de a lelkeket mérgező háborúskodásnak is véget akarnak vetni, ha békét akarnak,
márpedig mi békét akarunk, akkor először is ennek a politikának kell véget vetnünk.
Márki-Zay szerint ott, ahol az egyik oldalon az atomerőműveket lövető és Vöröskeresztes menekültoszlopokat bombázó agresszor pusztítása áll, ott a magyarok helye csak a szabadság, a béke és a szeretet oldalán lehet. „A hintapolitika ideje lejárt”, mondta, hozzátéve, a Nyugat nem pusztán elvont fogalom.
„A Nyugat a függetlenség, a Nyugat a szabadság és a Nyugat a szolidaritás. Az Európai Unió a Nyugat. A NATO a Nyugat. Azok a szövetségesek, amelynek egyedül képesek garantálni Magyarország jövőjét, fizikai és anyagi biztonságát”
– mondta a miniszterelnök-jelölt, aki szerint Magyarország érdeke, minden magyar érdeke határon innen és túl, hogy
„a gonosz agresszor igazságtalan háborúval, felfoghatatlan pusztítással ne érhessen célt. Elemi érdekünk, hogy a magyar határ túloldalán ne egy újraszervezett Szovjetunió álljon”
– fogalmazott. Márki-Zay Péter szerint az orosz érdekszféra helyett Európa felé, Keletről ismét Nyugatra kellene kormányozni Magyarország hajóját. Úgy vélte, Magyarország biztonságát ma az szolgálja, ha a magyar katonák a magyar határt védik.
„Magyar katona maradjon Magyarországon, ez biztosítja, hogy távol tartsuk az országhatártól ezt a háborút”
– jelentette ki a kormányzathoz közelálló médiumok, és a kormányzati retorika állításait cáfolva, ugyanakkor Márki-Zay hozzátette: ez önmagában nem elég, ki kell mondani, hogy Magyarország biztonságát csak az EU és a NATO garantálja. Az európai egység bomlasztása helyett Magyarországnak újra a szövetség hűséges tagjává kell válnia, vélekedett.
Márki-Zay Péter szerint az elmúlt 12 év hazugságai között az egyik legnagyobb, hogy Paks2-nek köze van a rezsicsökkentéshez.
„A magyar energiaárakat nem egy ma is hétéves késében lévő, még papíron sem működő erőmű befolyásolja, amellyel szembeni szankciókat egyébként a Fidesz is megszavazta az Európai Parlamentben. Ukrajna lerohanása után a napnál is világosabb, hogy Magyarország energiabiztonságát nem a Putyintól való függés erősítése, hanem éppen az ettől a béklyótól való fokozatos elszakadás szolgálja”
– jelentette ki. Márki-Zay Péter szerint fel kell tölteni a télen lemerült gáztárolói kapacitásokat, hogy semmilyen őrült háború ne veszélyeztesse a magyarok energiabiztonságát, és ezután mindent el kell követni a megújuló energiaforrásokra való átállás érdekében. Ez a biztonságos és az EU törekvéseivel összhangban lévő energiapolitika Magyarországon, fogalmazott.
Márki-Zay arról is beszélt, azért érintheti most ezt ilyen súlyosan az ukrajnai helyzet a magyar gazdaságot, mert éppen a háború kitörése előtt vált világossá: a magyar kormány tévútra vezette a magyar gazdaságot.
„Nincs világosabb bizonyítéka ennek annál, mint hogy összeomlott a forint. A magyar valutánál csak az orosz rubel veszített többet az értékéből, még a háborúban álló Ukrajna fizetőeszköze sem zuhant annyit, mint a forint. Az euróárfolyam bizony már elérte a 400 forintot is”
– emlékeztetett a miniszterelnök-jelölt, aki felidézte azt is, Magyarországon már januárban is Európa legnagyobb inflációja volt, a háború hatásai újabb súlyos áremelkedésekkel fenyegetnek, az élelmiszerárak további növekedésével. Márki-Zay arról is beszélt, hogy már a háború előtt is soha nem látott magasságokba jutott az államadósság.
„Elvesztette azt a harcot is Orbán, mint az összes többit, amit az elmúlt 12 évben folytatott”
– mondta, úgy vélve,, hogy a hatósági árak politikája kudarc, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésével, a bérek emelésével, az adórendszer igazságos átalakításával, a minimálbér adómentessé tételével kell és lehet kezelni az elszabadult árak hatásait.
„A magyar emberek pénzének értékét, a stabilitását pedig az erős forint, hosszabb távon pedig az euró bevezetése garantálja”
– jelentette ki. Márki-Zay Péter szerint a forint és a gazdaság talpra állítását, a magyarok anyagi biztonságát csak az garantálja, hogy ha Magyarország megkapja az Orbán korrupciója miatt eddig visszatartott uniós forrásokat, az uniós támogatásokat.
„Fejenként 1,5 millió forintnyi támogatás jár mindenkinek, amit most Orbán Viktor korrupciója miatt az Európai Unió nem akar nekünk kifizetni”
– mondta, hozzátéve azt is, hogy szerinte az Európai Unió megelégelte a magyar kormány putyini korrupcióját, a rendszerszintű lopást, és itt lenne az ideje csatlakozni az Európai Ügyészséghez, hogy elszámoltassák a bűnösöket, visszaszerezzék a nemzet ellopott vagyonát, és megkaphassák a Magyarországnak járó Európai Uniós forrásokat.
“Fizikai biztonság, anyagi biztonság és energiabiztonság – ezeket április 3-án egy kormányváltással biztosíthatjuk”
– mondta végül Márki-Zay Péter, megismételve: Magyarország elemi érdeke a béke. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint az elmúlt években a kormány hatalmi számításból viszályt szított magyar és magyar között. +Háborús hangulatban éltünk már akkor is, amikor még nem dúltak harcok Európában. De hiszem, hogy ha testvérként és nem ellenségként tekintünk egymásra, magyar a magyarra, bőrszíntől, szexuális orientációtól, származástól függetlenül, akkor megtaláljuk együtt a felemelkedés útját, és elindul ez az ország végre csak felfelé" – fogalmazott, majd pedig kijelentette, a választás tétje most tiszta és világos.
„A történelem sötét oldala, vagy végre valahára a történelem jó oldala? Akik a Nyugatot, akik Európát, akik a történelem jó oldalát választják, akik a békét és a biztonságot szeretnék, csatlakozzanak a szabadságszerető magyarok tömegeihez. Álljunk ki közösen a háború ellen, álljunk ki a békéért, a biztonságért és a szabadságért március 15-én délután 3 órától Budapesten, a Műegyetem rakparton. Majd a választáson, április 3-án is a szavazófülkékben”
– fejezte be a nemzethez intézett beszédét Márki-Zay Péter.
