Aszódi Attila szerint emberi tevékenység is kiválthatta a Békés vármegyei földrengéseket

A Szarvas, Kondoros, Mezőberény, Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt nagyon nagy számú, összesen 99 darab földrengés pattant ki, és Aszódi Attila energetikus mérnök felvetette a Portfólión, hogy ezek akár emberi tevékenységek által indukált földrengések is lehettek.

Augusztus 19-én Békés vármegyében először egy 1,7-es magnitúdójú földrengést mértek, majd fél óra múlva egy 4,0-s és egy 4,1-es rengés is kipattant, és ezeket már sok ember is érzékelte. Ilyen nagyságú rengések néhány évtizedenként előfordulnak Magyarországon, de az nem tipikus, hogy közel száz, felhőszerűen elhelyezkedő, rövid idő alatt kipattanó földrengés legyen. A másik furcsaság, hogy rengések kis mélységben pattantak ki.

Aszódi szerint jogosan merülhet fel kérdésként, hogy emberi tevékenység eredménye-e a nagyszámú, felhőszerűen elhelyezkedő epicentrum.

A térségben több olyan tevékenység is folyik, ami ennek magyarázata lehet. Az egyik a Corvinus-projekt, amelyben a szénhidrogén-kitermelést akarják fokozni, A földrengés epicentrumoktól északkeleti irányban már zajlanak a kutatások, és akár négy kilométer mély földgáztermelő kutakat is fúrhatnak. „Az új módszerek szerint manapság sokszor a mélységi rétegek repesztésével igyekeznek fokozni a kihozatalt. Nem tudom, ilyen technológiát alkalmaznak-e vagy terveznek-e alkalmazni a Corvinus-projektben, de a dolog mindenképpen vizsgálandó, hiszen a nemzetközi gyakorlat szerint pont ilyen felhőszerű földrengéseloszlást képes generálni a szénhidrogén-kutatás és kitermelés. Mind az USA-ban, mind Nyugat-Európában számos példa volt erre az elmúlt időszakban” – írta Aszódi.

A mérnök szerint a térségben lévő geotermikus energiaprojekteket is vizsgálni kell. Mezőberényben például 2011–12-ben olyan geotermikus erőmű épült, amelynél olyan technológiát használtak, amelyek a világ más pontjain bizonyítottan hozzájárultak az indukált földrengések kiváltásához. Ennél a típusnál rétegrepesztést szoktak alkalmazni, ami egy törésvonal mellett indukált, emberi beavatkozás által kiváltott földrengést okozhat.

Aszódi arra figyelmeztet, hogy mivel egyre több geotermikus energiaprojekt fut, felül kellene vizsgálni a magyarországi törésvonalakat, mert szeizmológiai kockázatokkal is szembe kell néznünk.