Élőben nézhettük végig, ahogy megmetszik valaki agydaganatát

Legfontosabb

2023. március 2. – 18:52

Élőben nézhettük végig, ahogy megmetszik valaki agydaganatát
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Egy február végi este egy tizenéves kisfiú hányással és fejfájással került az ügyeletre. A gyerekorvos megvizsgálta, képalkotó vizsgálatokat, CT-t, MR-t kért, és azonnal látta, hogy nagy a baj: a kisgyereknek olyan agytumora van, ami elzárja az agyvízáramlást. Ez súlyos probléma, mert növeli a koponyaűri nyomást, ez pedig károsíthatja az agyat, a gerincvelőt, létfontosságú agyi központokat, és csökkentheti az agyba áramló vér mennyiségét. Az ilyen állapotot átmenetileg gyógyszerrel lehet enyhíteni, de egyértelműen sürgősen műtétet igényel – a kisfiú az az ügyeletes idegsebészeten keresztül az ország egyetlen gyermek-idegsebészeti osztályára, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet frissen felújított, ultramodern műtőjébe került.

Mi pedig az intézet könyvtárában kivetített képen élőben végignézhettük, ahogy a kisfiú koponyájába lyukat fúrnak, endoszkóppal óvatosan kilyukasztják azt a hártyát, ami mögött már az alapi verőér húzódik, ha ez megsérül, a beteg szörnyethal. Ez azoknak talán, akik nem Vészhelyzeten és Grace klinikán edződtek, és kevésbé bírják a vért vagy a tű látványát, borzasztóan hangzik, de egyúttal elképesztő belegondolni: nem kell ott lennünk a műtőben ahhoz, hogy pontosan lássuk, mi történik a kisgyerek agyával. Valós időben láthattuk, ahogy az endoszkópon keresztül a sebész kilyukasztja a hártyát, majd a lyukba egy ballont enged, és azt felfújva és leeresztve kitágítja a lyukat. Így vezeti el az agyvizet, és csökkenti a koponyaűri nyomást, hogy aztán mintát tudjon venni a tumorból, és megnézze, ki kell-e műteni, vagy reagál a sugár- és kemoterápiára.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Az egész műtét nagyjából egyórás, az ilyen daganatoknál pedig nagy az esélye annak, hogy nem kell eltávolítani a kóros sejtburjánzást, jelentős részük ugyanis jól reagál az egyéb terápiára, mondta később a műtőkomplexum vezetője, miközben körbevezetett minket a négy ultramodern, frissen felújított műtőben, úgy, hogy közben kettőben éppen agy- és gerincműtét folyt, egyben a kisfiút ébresztették, egy másikban pedig éppen egy agyhártya-daganatos beteget készítettek elő a műtétre.

Nekik ez a napi rutin, nekünk pedig szürreális élmény, ahogyan az éppen mélyagyi stimulációs műtétet végző orvos a felnyitott koponyájú beteget otthagyva odajön magyarázni, éppen mit csinál, és ez miért fontos.

Fotó: Bődey János / Telex Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Százmilliós mikroszkópok, ultramodern orvosi eszközök

A látogatás apropója az volt, hogy befejeződött annak a négyműtős komplexumnak a felújítása, amivel a 2021-ben az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, valamint az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet fúziójával létrejött OMIII megszilárdította a helyét a kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb idegsebészeti és klinikai idegtudományi intézeteként.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

„Az Egészséges Budapest program 2016 környékén indult, aminek keretében az intézet már 2,3 milliárd forintos fejlesztési támogatást kapott” – mondta a Telexnek dr. Erőss Loránd, az intézet főigazgató főorvosa. „Ezzel érkeztek meg például a csúcskategóriás mikroszkópok, amelyek darabja 100-200 millió forint között van. Új műtőasztalok, betegágyak, mikroműszerek kerültek az intézetbe, ami óriási segítség volt, mivel az idegsebészetet 1994 óta nem fejlesztették. A mostani infrastruktúrafejlesztés az utolsó lépése volt ennek a folyamatnak.”

A főigazgató elmondta: fontos volt például, hogy megfelelő minőségű légkondit kapjanak a műtők, nemcsak az orvosok miatt, illetve azért, hogy a betegek minél komfortosabban érezzék magukat – infektológiai szempontból sem mindegy, hogy hány fok van a teremben. „Van olyan műtő Magyarországon, ahol műtét közben közel 30 fok van a helyiségben” – tette hozzá.

Az OMIII-nek Európa-szerte vezető szerepe van az epilepsziasebészetben, az agyi értorzképződmények következtében létrejött agyvérzések kezelésében, a gyermek-idegsebészetben, de az agytumorok kezelésében is. Világszinten is élen jár az innovatív idegsebészeti technikák kifejlesztésében, mint például a brain-machine interface kutatásban vagy új neuromodulációs technikák bevezetésében. Mesterséges intelligenciát használ a stroke-diagnosztikában, valamint a 3D képi megjelenítésre alkalmas exoscope technológiát is az intézetben alkalmazták először. A most felújított négy műtőben agy- és gerincműtéteket végeznek, átlagosan napi 3-4 gerincműtétet, illetve műtőnként 2-3 agyműtétet, de ez az átlagszám jelentősen változhat attól függően, hogy éppen milyen eljárásra van szükség.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A rengeteg gép az emberrel együtt dolgozik: a műtőben megosztott képernyőn láthatók az éppen aktuálisan legfontosabb adatok és kameraképek. Egy Parkinson-kóros beteg agyműtétje közben például a műtő képén, a műtési terven és az endoszkóp kameráján kívül ilyenek azok az elektrofiziológiai diagramok, amelyeken jól látszik, a magba helyezett elektródák közül melyik vesz fel olyan jeleket, amelyek alapján megállapítható, hová kerülhet végül a végső elektróda. Az, amelyet pacemakerhez hasonló szerkezettel később aktiválnak, és amely elektromos impulzusokkal az agy megfelelő területét stimulálja ahhoz, hogy a Parkinson tünetei enyhüljenek, vagy teljesen el is múljanak. A mesterséges intelligencia segíti és kiegészíti az orvos munkáját, a műszerek pedig valós időben analizálják, hol jár az endoszkóp, mi történik a beteg szervezetében.

Fotó: Bődey János / Telex Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Ilyen műtétet, vagyis mélyagyi stimulációt végez egyébként a 2018 óta az OMIII-ban dolgozó ROSA is, amelyet az intézetben először Stephan Chabardes, a Michael Schumachert is műtő Grenoble-i Idegsebészeti Klinika intézetvezető professzorának segítségével vetettek be élesben. Az OMIII-ban tartott sajtótájékoztatón dr. Erőss Loránd, az intézet főigazgató főorvosa bemutatta azt a beteget, akit először műtött ROSA.

A férfi a Telex kérdésére óriási mosollyal az arcán azt mondta: a műtét előtt remegett keze-lába, egy pohár vizet sem tudott megfogni, de miután felébredt, mintha „a mennyországra került volna”.

A műtét nem volt fájdalmas, és napokkal később elhagyhatta a kórházat. A mai napig, öt évvel később sem tértek vissza a parkinsonos tünetei.

ROSA-t munka közben is láthattuk: éppen megint egy Parkinson-kóros beteget műtött, méghozzá altatás nélkül. „A képernyőn a műtéti tervet látjuk, amit átküldtünk a robotba, vagyis a terven látható koordinátákat a szoftverébe” – magyarázta dr. Erőss Loránd. „A robot regisztrálta a beteg térbeli elhelyezkedését, ettől kezdve pedig pontosan tudja, hogy a betáplált koordináták hol helyezkednek el a beteg fejében.”

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

„Öt minielektródát küldtünk le az agyba, az orvosok most fogják kiválasztani, melyik legyen a végleges út a végleges elektróda számára” – mutatta a főorvos az elektrofizológiai méréseket. A mozgászavar-neurológusra nincs szükség helyben, akár az épületen kívül is lehet – elég egy asszisztens, hogy a mérést el tudja végezni, az orvos pedig messziről tudja irányítani a lépéseket.

„Ez az az okos kórházi technológia, ami Magyarországon egyedül itt áll rendelkezésre. Ezt a rendszert itt fejlesztettük ki, olyan módon, hogy jövőtálló legyen, tehát az a kábelezés, ami a falak mögé bekerült, az jelenleg Európa legjobb digitális hálózatának kábelrendszere. A legnagyobb sebességgel tudjuk ezeket a képi adatokat küldeni akár ide oktatási céllal, akár pedig ezen a kórházon kívülre” – mondta a főorvos.

Hiába az ultramodern gépek, ha a hálózat nem bírja

Nemcsak az orvosi eszközöket és az infrastruktúrát, de az informatikai rendszert is fejleszteni kellett, hiszen a megfelelő hálózat nélkül nem lehet összekötni az ultramodern gépeket egymással. A komplexumban, ami most már Európa egyik legmodernebb eszköztárával rendelkezik, a 350 millió forintos fejlesztésnek köszönhetően a betegellátás és a műtét folyamán keletkező adattömeg tárolására, továbbítására és valós idejű megjelenítésére alkalmas informatikai hálózatot építettek ki. Mindez jelentősen megkönnyíti a különböző munkacsoportok számára a műtétek közbeni döntéshozatalt, a szakszemélyzet hatékony együttműködését, a műtői munka szervezését és a biztonságos betegellátást.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

„Az, hogy az informatikai rendszereket idegsebészeti eszközökbe integráljuk nagy felbontású képi és videóanyagokkal, a műtétek előtti képalkotó vizsgálatok adataival és további betegadatokkal, digitalizációt igényel. Az egymástól függetlenül létező eszközök egy központi rendszerbe migrálhatók, ami nemcsak a betegellátást könnyíti meg, hanem a nagy mennyiségű adat központosításával javítja a betegbiztonságot, az adattárolás és az adatfeldolgozás folyamatát is.” Az új rendszerek és a digitalizáció segíti az orvosi döntéshozatalt a műtőben azonnali információkkal, ezzel pedig növeli az esélyét a sikeres műtétnek is.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

„Egy olyan rugalmas, pillanatnyi orvos igényeknek megfelelő írott és képi adathozzáférést biztosítunk már a műtőben a specialisták számára, ami egy digitális központtá varázsolta a műfajt. Dinamikusan tudjuk akár multiplatformon is vezérelni ezt a rendszert.”

Horváth Lajos, a kórház stratégiai és informatikai igazgatója elmondta: az egész rendszer tulajdonképpen az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) szerves folytatása, „intézményi ráépülése”, a cél pedig az, hogy intelligens, egységes úton lehessen kezelni a betegadatokat.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Az OMIII-ben dolgoznak az ország legjobb idegsebészei, a szakértőgárda tudását ezek az eszközök jelentősen megtámogatják. Az intézet arra gyúr, hogy európai szinten is az élvonalban tudjon maradni, ebben az ilyen ultramodern műtők rengeteget tudnak segíteni. A magyar egészségügy helyzetét ismerve simogatja az ember lelkét, ha ilyen helyen jár – dr. Erőss Loránd pedig azt mondta, hogy modern, felszerelt idegsebészeti műtők az európai uniós pályázati pénzeknek köszönhetően vidéki nagyvárosokban is vannak, és most már Budapesten is.

Kedvenceink