2022 több szempontból is elhozta a legnagyobb vulkánkitöréseket

Ez az év sem szűkölködött nagy figyelmet kapó vulkánkitörésekben. A felébredések (2020) és a hosszú lávaöntések (2021) éve után idén a „legnagyobb” jelző szerepelt legtöbbször a vulkáni események leírásában. Rögtön az év elején a távoli Csendes-óceáni térségben történt egy olyan hatalmas robbanásos kitörés, amihez hasonlót még nem jegyeztek fel a modern műszeres megfigyelések óta. A nyár végén ismét működésbe lépett az izlandi Reykjanes-félszigeten a turistacsalogató Fagradalsfjall vulkáni terület, az év utolsó hónapjában pedig a Föld leghatalmasabb tűzhányója 38 év után ébredt fel. Ezek mellett, mintegy ezer év óta idén is folyamatosan működésben maradt a vanuatui Tanna-szigeten lévő Yasur és a Földközi-tenger világítótornyának is nevezett Stromboli. Míg az előző megbízhatóan mutatja azt a „tüzes és hangos” kitöréstípust, amit először James Cook figyelt meg 1774 júliusában, a Stromboli, ahová korábban turisták tízezrei másztak fel, hogy gyönyörködjenek a rendszeresen ismétlődő lávatűzijáték kitörésekben, most már évek óta kiszámíthatatlan és veszélyes.

Erősödnek a vulkánkitörések? Nos, nem, a médiafigyelem ellenére a kitörések statisztikája évek óta stabil, hasonló számadatokat mutat: idén csak egy hajszállal több vulkánkitörést jegyeztek fel (82), mint tavaly (80), 28 ország 78 vulkánja volt aktív (tavaly 75) és 31 tűzhányó kezdte meg idén működését. E vulkánkitörési eseményekről folyamatosan tudósítottunk és napi szinten lehetett ezeket követni a Tűzhányó Blog közösségi oldalán. Az alábbiakban jöjjön az általam az év tíz legjelentősebbnek tartott vulkánkitörés néhány mondatban (képes összegzés itt).

1. Tonga-Hunga

A Csendes-óceán nyugati részén húzódó Tonga vulkáni ív jórészt víz alatti tűzhányói közül több éves szünet után tavaly december 20-án ismét működésbe lépett a tongai atoll-szigetek térségében lévő Hunga vulkán. Idén január 14-én a megszokottnál nagyobb robbanásos kitörés következett be, aztán rá 24 órával egy ennél is erőteljesebb kitörés történt. Az eseményről először csupán űrfelvételek tájékoztattak, amelyek megdöbbentő képeket mutattak: több mint 30 kilométer magasságba jutó, mintegy 600 kilométer szélesre kiterjedő vulkáni hamufelhő jelent meg, amelyhez hasonlót évtizedek óta nem figyeltek meg! A kitörés hangját több mint 10 ezer kilométer távolságban, Alaszkában is hallották, szerte az óceáni térségben, még az Atlanti-óceán területén is szökőárak nyomultak a partokra, a légköri nyomáshullám pedig többször megkerülte a Földet.

A későbbi tudományos elemzések eredményei szintén ámulatba ejtették a szakembereket: a víz alatti tűzhányóból a magma és víz heves robbanásos kölcsönhatása következtében kiáramló vulkáni hamufelhő magassága elérte az 57 kilométert, azaz áttörte a sztratoszférát és a mezoszférába jutott. A sztratoszférába elképesztő mennyiségű vízgőz került, az általában jelenlévő vízmennyiség 10 százaléka (146 millió tonna)! A vulkánkitörés közel néhány óra alatt 10 köbkilométer vulkáni anyagot robbantott ki, ennek egyharmada a víz alatt oldalirányba zúdult szét több száz km/óra sebességgel. A nagy pontosságú radarfelvételek szerint a víz alatti hatalmas vulkán központi felszíne beszakadt és több mint 700 méterrel alacsonyodott. Ez volt eddig a 21. század legnagyobb vulkánkitörése, a leghatalmasabb a Fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es kitörése óta!

2. Mauna Loa, Hawaii, USA

A Föld leghatalmasabb vulkánja (az óceántalapzattól közel 10 ezer méter magasra emelkedik, amiből 4168 méter a tengerszint feletti magasság, térfogata meghaladja a 75 ezer köbkilométert) a történelmi idők feljegyzései szerint még sohasem szunnyadt olyan hosszú ideig mint most. Idén, november 27-én éjfél előtt nem sokkal, 38 év után kezdődött újra vulkánkitörés a széles pajzsvulkán tetején. A gyorsan folyó láva a közel 2 hétig tartó vulkáni működés alatt 19,5 kilométer távolságba jutott el, elvágta a híres, a légköri szén-dioxid koncentráció értékét folyamatosan mérő Mauna Loa Obszervatóriumhoz vezető utat és csupán 3 kilométer választotta el, hogy elöntse a hawaii Nagy-sziget nyugati és keleti partvidékét összekötő autóutat. A láva vastagsága a laposabb térszínen elérte a 25 métert, azaz nagyjából egy nyolcemeletes épület magasságát! A felszínre került lávamennyiség térfogata 230 millió köbméter volt, ami meghaladja a tavalyi, 3 hónapon keresztül tartó La Palma vulkánkitörés lávatérfogatát (ami kb. 200-220 millió köbméter volt) és a 6 hónapon keresztül tartó 2021-es Fagradalsfjall kitörés lávamennyiségét (ami 150 millió köbméter volt)! Azaz a Mauna Loa kitörési intenzitása messze nagyobb volt e nagy figyelmet kapó tavalyi vulkánkitörésekhez képest!

3. Etna, Szicília, Olaszország

A legnagyobbak után Európa legnagyobb tűzhányója következik. Az Etna bár viszonylag ritkán tört ki az idén, azonban működése most is ámulatba ejtő volt: magasba csapó lávaszökőkút, pompás lávatűzijáték és a Valle del Bove völgyébe folyó izzó lávafolyamok jellemezték az év első felét, majd hosszabb csend következett. Decemberben azonban meghasadt a délkeleti kúp oldala és az év utolsó napjaiban is lassan csörgedezett ki belőle a messziről is jól kivehető vöröslően izzó láva.

4. Stromboli, Eoli-szigetek, Olaszország

A Stromboli több mint 2000 év óta folyamatosan működő tűzhányó, ahol átlagosan 20 percenként történik látványos lávatűzijátékszerű robbanásos kitörés. Emiatt a turisták kedvelt célpontja volt, hiszen a közel 1000 méter tengerszint feletti magasságba emelkedő csúcsról pazar éléményt lehetett szerezni. 2019 óta azonban lezárták a felvezető útvonalat, mert a vulkán működése megváltozott. Kiszámíthatatlanul következtek a szokottnál erőteljesebb robbanásos kitörések, amelyek során nem ritkán vulkáni törmelékek és gázok elegye, azaz piroklaszt-árak rohantak le a tűzhányó meredek északnyugati oldalán. Idén három ilyen esemény is történt, a december eleji eset során a tengervízbe zúduló vulkáni anyag kisebb szökőárat is kialakított.

5. Fagradalsfjall, Reykjanes-félsziget, Izland

Tavaly 800 év szünet után indult lávaöntő vulkánkitörés e területen, ami fél éven keresztül tartott. A korábbi vulkánkitörések elemzései alapján a szakemberek további hasonló vulkáni működéseket várnak a következő években. Idén, augusztusban a 2021-es helyszín közelében hasadt fel a föld és indult újra látványos, turistacsalogató kitörés. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy a láva kilépjen a völgyes területről és onnan akár az óceán felé vegye az irányt, de ez végül nem következett be. A kitörés ismét az év legnagyobb vulkánattrakciója volt, több tízezren látogattak ki a fárasztó gyalogút ellenére.

6. Semeru, Indonézia

Napra pontosan egy évvel a tavalyi, halálos áldozatokat is követelő kitörés után ismét messzire eljutó piroklaszt-árak zúdultak le a felhővel borított vulkán oldalán. Egyes piroklaszt-árak szokatlanul messze, 12-14 kilométer távolságba is eljutottak, a vulkán közeléből ezért több mint 4000 lakost telepítettek ki. Szerencsére most nem volt tragikus kimenetelű e vulkáni esemény. A tűzhányó folyamatosan aktív, rendszeresek a csúcsi területen zajló kitörések, azonban ez a decemberi kitörés is mutatja, hogy a békésebb kitörések gyorsan átválthatnak a vulkán lábánál élő lakosokat is veszélyeztető működésre.

7. Piton de la Fournaise, Réunion, Indiai-óceán, Franciaország

A távoli, francia fennhatóság alatt lévő szigeten van a Föld egyik legaktívabb vulkánja, ahol évente többször történik néhány napig, hétig tartó vulkánkitörés. Ennek jellege a hawaii vulkánosságot tükrözi: lávafüggöny, lávaszökőkút, kígyózó lávafolyamok, amelyek vonzzák a látogatókat. Idén, január első napjait követően szeptemberben indult látványos kitörés, ami közel 3 hétig tartott.

8. Sivelucs, Kamcsatka, Oroszország

Kamcsatka legészakibb, lakott területektől távol lévő aktív vulkánja az 1964-es lejtőösszeomlással járó hatalmas erejű kitörése óta is lankadatlanul működik. Ha nagy népsűrűségű területen lenne, akkor a Föld egyik legveszélyesebb tűzhányója volna! Az 1964-es kitörés után visszamaradt patkó alakú sebhelyen lassan türemkedik ki az izzó láva és épít meredek oldalú vulkáni kúpot (lávadómot). Ennek oldala ismétlődően lecsúszik és ez több mint 10 kilométer távolságba elrohanó, mindent elsodró piroklaszt-árakat hoz létre. Időszakonként, a kürtőt eldugaszoló lávadómot áttörve a légiközlekedést veszélyeztető, magasba emelkedő vulkáni hamufelhőt eredményező robbanásos kitörések történnek, ahogy ez idén júniusban is bekövetkezett.

9. Fuego, Guatemala

A közép-amerikai országban található „Tűz-hegye” nevéhez illően aktív, egy évtizede megállás nélkül zajlanak kitörései. Ezek többsége látványos robbanásos kitörés, azonban időszakosan piroklaszt-árak zúdulnak le a meredek hegyoldalon, amelyek a környező településeket is elérhetik. 2018-ban közel kétszázan haltak meg egy ilyen kitörés következtében. Idén márciusban és decemberben is volt ehhez hasonló esemény, de szerencsére ezek nem jártak tragédiával.

10. Lascar, Chile

Chile egyik legaktívabb vulkánján (az elmúlt bő évszázadban több mint 30 robbanásos kitörése volt) utoljára 1993-ban volt jelentősebb kitörés. Ezt követően egy nyugodtabb periódus következett és az 5000 méter tengerszint feletti magasságba emelkedő tűzhányó rendszeres célpontja lett az Atacama térségbe érkező turistáknak. A veszély azonban fennáll, a vulkán akár minden előjel nélkül is képes kitörésre! 1993 óta több mint egy tucat robbanásos kitörés történt, ezek mindegyike előjel nélkül következett be és rövid ideig tartott. E kitörések oka az, hogy a kürtőt lezáró kőzetdugó már nem képes tartani az alatta lévő gázok (+esetenként magma) nyomását és az mint egy pezsgősdugó robban ki hirtelen. Idén, december 10-én történt egy ilyen váratlan kitörés. Bár turisták ekkor is voltak a vulkánon, szerencsére nem a kráterperemen és így nem történt tragédia. A vulkánt ezt követően 5 kilométeres távolságban lezárták, turisták nem mehetnek fel rá, mivel hasonló kitörések bevezethetnek akár egy nagyobb kitörést is.

A 2022-es év jelentős vulkánkitörései mellett meg kell említeni azt is, hogy nagy előrelépés történt a vulkánkitörések megértése terén is. Több tízezer földrengés elemzése alapján amerikai vulkanológusok rekonstruálták a hawaii Nagy-sziget alatti magmatározó rendszert, ami a Mauna Loa mellett a szomszédos Kilauea vulkáni terület kitöréseit is táplálja. Több tanulmány számolt be a tongai Hunga vulkánkitörés okait és következményeit feltáró tudományos eredményekről, ami segíthetnek megérteni a víz alatt lévő és eddig nem kellően ismert vulkánkitörések folyamatait és veszélyeit. Több szakcikkben számoltak be a szakemberek az izlandi Reykjanes-félsziget vulkáni működésének okáról is, rámutatva arra, hogy hetek-hónapok alatt mobilizálódott és tört a felszínre a földkéreg alatt felhalmozódó magmatömeg, illetve rekonstruálták a magmaképződés és a kitörést megelőző magmakeveredés körülményeit. Feltárták azt is, hogy a földrengésjelek és felszínemelkedési adatok miképpen utaltak a tektonikai mozgásokra, illetve a magmafelnyomulásra. A hatékony vulkáni kitörés előrejelzéshez ismerni kell a forrástól, azaz a magmaképződéstől, a magmatározó folyamatokon keresztül a kitörést közvetlenül megelőző és azt előidéző eseményeket és ezek jeleit. Ezt szolgálják a „békeidőkben” zajló vulkanológiai kutatások. A vulkáni kőzetek elemzései, a földrengés- és felszíndeformáció jelek, valamint a felszínre tóduló gázok jellemzései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük e potenciálisan nagy veszéllyel járó természeti események okait és lefolyását. A 2022-es év nagy lépést, nagy eredményeket hozott a vulkanológia tudományterületén is!

Dr. Harangi Szabolcs, geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató, kutatócsoport-vezető
ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport