Lenyűgözték a tudósokat a James Webb űrtávcső első képei az Orion-ködről

Soha nem látott részletességű felvételeket készített az Orion-csillagképről a NASA december végén felbocsátott teleszkópja, a James Webb űrtávcső (JWST) – írja az AFP. A munkában 18 ország több mint száz tudósa vett részt. A képeket hétfőn tette közzé egy résztvevő kutatócsoport.

Az Orion-köd egy gázfelhő, amely csillagközi porból, gázból és plazmából áll, és új csillagok születésének ad helyet, ezért jó terep lehet megfigyelni, hogy a csillagok hogyan alakítják át a gázt és portfelhőt, amelyben születnek. Az Orion-csillagképben található, a Földtől 1350 fényévre.

A csillagködök megfigyelését nehezíti, hogy a látható fény tartományában dolgozó teleszkópok, mint a JWST elődjének tekinthető Hubble űrtávcső, a nagy mennyiségű por miatt nem sok mindent látnak belőle. Itt jön a képbe a JWST, amely elsősorban az infravörös tartományban lát, így a por sem állja útját annak, hogy részletgazdag – 40 csillagászati egységnyi, azaz nagyjából Naprendszer méretű felvételeket készítsen a Orionról.

Az Orion-ködben a csillagok ahhoz hasonló körülmények között jönnek létre, mint amilyenekben csillagrendszerünk, a Naprendszer megszületett 4,5 milliárd évvel ezelőtt. A csillagászoknak ezért különösen érdekes, mert a megfigyelése segíthet pontosabban megérteni, hogyan születnek a csillagok, és mi zajlott a saját csillagrendszerünk születésének hajnalán, az első egymillió évben.

„Lenyűgöztek bennünket az Orion-köd lélegzetelállító képei”

– mondta a munkában részt vevő Els Peeters, a kanadai Western Egyetem asztrofizikusa.

A tizennégy év csúszás és hússzoros drágulás után tavaly év végén útjára indított James Webb űrtávcső küldetését eredetileg 10 évre tervezték, ám annyira tökéletesen ment minden a fellövéssel és a Földtől 1,5 millió kilométerre található pályára állással, hogy a NASA számításai szerint 10 helyett 20 évre elegendő üzemanyaga lesz. A Hubble-től eltérő módon infravörös tartományban kutató Webbet elsősorban arra tervezték, hogy a világegyetem legkorábbi korszakait, annak születését, a friss csillagok létrejöttét és az exobolygókat kutassa, de a Naprendszeren belül is végez majd vizsgálatokat. A tudósok többek közt azt remélik, a JWST segít megérteni, hogyan alakultak ki a Jupiter gyűrűi, illetve, hogy valóban vízpárát lövell-e ki magából a Jupiter egyik jeges holdja, az Europa.

Magát az űrtávcsövet, az elkészültét és a munkába állásához vezető utat ebben a cikkben mutattuk be, az űrkutatásban új korszakot nyitó első képeiről pedig ebben a cikkben írtunk. Azóta a Jupiter sarki fényeiről is érkeztek tőle lenyűgöző felvételek, majd elsőként észlelt szén-dioxidot egy, a Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.