Elsőként észlelt szén-dioxidot egy, a Naprendszeren kívüli bolygó légkörében a James Webb űrtávcső

A héten már a második komolyabb felfedezést jelentették be a 2021. december 26-án fellőtt James Webb űrtávcső (JWST) esetében, azok után, hogy a hét elején lenyűgöző felvételeket adtak ki a Jupiter sarki fényeiről, amiket a JWST készített, most azt közölte a NASA, hogy az űrteleszkóp elsőként azonosított egy, a Naprendszeren kívül eső bolygó légkörében szén-dioxidot.

A felfedezés a tőlünk nagyjából 700 fényévnyire található WASP-39 B gázóriás bolygóhoz kötődik, ami egy, a Naphoz hasonló csillag körül kering. Ez a bolygó nem összekeverendő azzal a WASP-96b nevű szintén gázóriással, amellyel a Webb első tudományos felvételei között találkozhattunk. Az űrtávcső akkor 1150 fényév távolságból állapította meg a gázóriás légkörét.

Egy bolygó légkörének összetételének megértése segíthet többet megtudni a bolygó eredetéről és fejlődéséről. A Webb sikere itt bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a jövőben a kisebb kőzetbolygók vékonyabb légkörében is képes lehet a szén-dioxid kimutatására és mérésére, írja a NASA.

A Webb erre a mérésre egy spektrográf segítségével képes – a bolygó légkörén keresztül érkező fényből spektrumot készítenek, ami alapján meg tudják állapítani, milyen atomok és milyen arányban alkotják a légkört. A júliusi nagyszabású bemutatón a NASA a légkör összetételénél látványosabb felvételeket is közreadott, azokról itt írtunk bővebben.

A tizennégy év csúszás és hússzoros drágulás után fellőtt James Webb űrtávcső küldetését eredetileg 10 évre tervezték, ám annyira tökéletesen ment minden a fellövéssel és a Földtől 1,5 millió kilométerre található pályára állással, hogy a NASA számításai szerint 10 helyett 20 évre elegendő üzemanyaga lesz a JWST-nek. A Hubble-től eltérő módon infravörös tartományban kutató Webbet elsősorban arra tervezték, hogy a világegyetem legkorábbi korszakait, annak születését, a friss csillagok létrejöttét és az exobolygókat kutassa, de a Naprendszeren belül is végez majd vizsgálatokat. A tudósok többek közt azt remélik, a JWST segít megérteni, hogyan alakultak ki a Jupiter gyűrűi, illetve, hogy valóban vízpárát lövell-e ki magából a Jupiter egyik jeges holdja, az Europa. A JWST-ről írt cikkeinket itt tudják elolvasni.