Lenyűgöző képeket készített a James Webb űrtávcső a Jupiter sarki fényeiről

Korábban sosem látott arcát mutatta meg a James Webb űrtávcső (JWST) legfrissebb felvételein a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter. Az új képeken a gázóriás északi és déli pólusain ragyogó sarki fények mellett hatalmas ciklonokat, halvány gyűrűket és a bolygó hetvenkilenc ismert holdja közül kettőt, az Amaltheát és az Adrasteát is látni lehet, a háttérben pedig néhány távoli galaxis is feltűnik – írja a Gizmodo.

A most közzétett két felvételt a JWST elsődleges képalkotója, a NIRCam készítette még július 27-én, az egyiken csak a Jupiter látszódik, a másik pedig egy távolabbi kép, ahol a bolygón túl egy sor más érdekességet is fel lehet fedezni. Az első, több felvételből összeállított képen az északi és a déli pólus felett viszonylag magasra nyúló sarki fények tűnnek igazán izgalmasnak, illetve a Nagy Vörös Folt néven ismert, amatőr csillagászati távcsövekkel is látható anticiklon. Ez, a többi hasonló légköri formációhoz hasonlóan vörös helyett fehérnek látszik, mert nagyon sok napfényt ver vissza. Heidi Hammel csillagász elmondta, az anticiklon azért tűnik ennyire fényesnek, mert az egyenlítőhöz hasonlóan itt is nagyon magasra nyúlnak a felhők a légkörben.

A másik képen a sarki fények mellett a Jupiternél milliószor halványabb gyűrűk is látszódnak a bolygó körül, két holdat, az Adrasteát és az Amaltheát is látni lehet, a kép alsó felében lévő fényes pöttyök pedig valószínűleg távoli galaxisok lehetnek a NASA beszámolója szerint. Thierry Fouchet, a Párizsi Obszervatórium professzora erről a képről azt mondta, hogy a teljes Jupiter-programjuk tudományos hátterét lefedi, a kutatók pedig már el is kezdték vizsgálni a JWST által visszaküldött adatokat, hogy többet tudjanak meg a Naprendszer legnagyobb bolygójáról. Imke de Pater, a Kaliforniai Egyetem kutatója azt is hozzátette, hogy nem számítottak arra, hogy ilyen jó lesz a végeredmény, mint mondta, lenyűgöző, hogy egyetlen képen láthatják részletekbe menően a Jupitert, annak gyűrűit, holdjait és még más galaxisokat is.

A tizennégy év csúszás és hússzoros drágulás után fellőtt James Webb űrtávcső küldetését eredetileg 10 évre tervezték, ám annyira tökéletesen ment minden a fellövéssel és a Földtől 1,5 millió kilométerre található pályára állással, hogy a NASA számításai szerint 10 helyett 20 évre elegendő üzemanyaga lesz a JWST-nek. A Hubble-től eltérő módon infravörös tartományban kutató Webbet elsősorban arra tervezték, hogy a világegyetem legkorábbi korszakait, annak születését, a friss csillagok létrejöttét és az exobolygókat kutassa, de a Naprendszeren belül is végez majd vizsgálatokat. A tudósok többek közt azt remélik, a JWST segít megérteni, hogyan alakultak ki a Jupiter gyűrűi, illetve, hogy valóban vízpárát lövell-e ki magából a Jupiter egyik jeges holdja, az Europa. A JWST-ről írt cikkeinket itt tudják elolvasni.