Ha minden marad, Magyarország a század végére erdőssztyeppévé változik
2022. augusztus 16. – 08:13
frissítve
Magyarországon nem kell különösebb kutatást végezni ahhoz, hogy megtudjuk, éppen kiszáradófélben van az ország, a Sziget Fesztivál mindent belepő porától a kiszáradó vizeken keresztül egészen a kiégett fűig minden jele ennek elérhető távolságba került. A Másfélfok legújabb kutatásából az is kiderül, hogy ha nem változik meg a káros anyagok kibocsátásának mértéke az országban, és minden így marad, akkor a századunk végére még súlyosabb lehet a helyzet, olyannyira, hogy a bükkösök is eltűnhetnek Magyarországról.
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa; Szabó Péter, éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ szakértője; és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa közös kutatásából kiderül, hogy Magyarország erdőssztyeppévé fog változni, ha nem tesz valamit az ország a klímaváltozás ellen.
A tanulmány szerint napjainkra 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya az országban az 1971–1990-es időszakhoz képest, amikor ez az arány még 84 százalék volt.
„A klímamodell-szimulációk szerint ha ugyanilyen ütemben folytatódnak a globális üvegházhatású-gázkibocsátások és erősödik az éghajlatváltozás, akkor tovább fog növekedni a száraz területek aránya hazánkban” – írják.
A tanulmány szerint a legpesszimistább előrejelzések szerint a század végére augusztusban a teljes Alföld a száraz kategóriába eshet a klímaszimuláció-modelljük alapján, a legoptimistább számítások szerint csak a Tiszántúl egyes része van ilyen veszélyben. A kutatók kalkulációja szerint, forgatókönyvtől függően
2021–2040-re az erdőssztyeppklíma kiterjedésének növekedése valószínűsíthető, amely így átlagosan 43–62%-ot foglalhat el az országból.
A század végére viszont az ország szinte teljes területére lesz jellemző.
A tanulmány szerint különösen fontos, hogy „mielőbb elkezdjük az éghajlatváltozás mérséklését itthon, és támogassuk az erre irányuló uniós és globális törekvéseket”, ugyanis ezektől függ, hogy a században hogyan változhat meg a klíma az országban.
