Repülőn, autón utaztatjuk ide a szúnyogokat és kullancsokat, amik trópusi betegségeket hozhatnak

Legfontosabb

2022. augusztus 15. – 15:08

frissítve

Repülőn, autón utaztatjuk ide a szúnyogokat és kullancsokat, amik trópusi betegségeket hozhatnak
Felnőtt, nőstény ázsiai tigrisszúnyogok mikroszkóp alatt a Sun Yat-Sen Egyetem és Michigan Egyetem közös, trópusi betegségekeket kutató központjában Guangzhou-ban, Kínában – Fotó: Kevin Frayer / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Az éghajlatváltozás, illetve a globális kereskedelem és turizmus következtében már Magyarországon is megjelentek a Távol-Keletről származó szúnyogfajok vagy olyan kullancsok, amelyek korábban csak a melegebb és szárazabb afrikai, ázsiai, dél-európai területeken fordultak elő. Ezek a fajok olyan trópusi kórokozókat képesek terjeszteni, mint a zika, a dengue, a chikungunya, a kullancsenkefalitisz vagy a krími-kongói vérzéses láz vírusa. A kutatók itthon is árgus szemekkel figyelik az inváziós fajok megjelenését, amelyeket repülőn, autón, vonaton utaztatunk Magyarországra, és kiválóan alkalmazkodnak az itteni éghajlathoz, könnyen áttelelnek, sokszor mi magunk segítjük a szaporodásukat a kertünkben. Szakértők szerint 2030-2050-re itt is nagyobb számban jelenhetnek meg ezek a betegségek, ha nem vagyunk éberek.

Lothar Wieler, a német Robert Koch Intézet vezetője a napokban arra figyelmeztetett, hogy az éghajlatváltozás miatt Németországban is jobban el fognak terjedni a trópusi betegségek, és erre időben fel kell készíteni az orvosokat. Az éghajlatváltozással ugyanis olyan új szúnyog- és kullancsfajokok jelennek meg, amelyek képesek vírusokat, baktériumokat, parazita kórokozókat terjeszteni. Wieler szerint ilyen a zika-, a dengue-, a nyugat-nílusi vírus vagy a kullancsenkefalitisz.

Erre mintegy rímelve a Magyar Orvosi Kamara éppen szerdán adott ki tájékoztatót a Facebook-oldalán a nyugat-nílusi vírus (WNV) hazai terjedéséről, amely gyengeséggel, fejfájással, lázzal, ízületi fájdalommal, kiütéssel, ritka esetekben pedig súlyos neurológiai érintettséggel járó betegséget okozhat. Az írás szerint a vírust elsősorban a Culex nemzetséghez tartozó szúnyogfajok terjesztik. Mivel magas vírusszám csak madarakban alakul ki, a szúnyogok a madarakról tudják átvinni a fertőzést emberekre vagy emlősállatokra (például lovakra), de emberről emberre szúnyogcsípés útján a vírus nem terjed.

A nyugat-nílusi vírusnál 2018-ban Magyarországon és egész Európában a fertőzéses esetszámok drasztikus növekedése volt jellemző. Ekkor 215 helyben kialakult (autochton) és 10 külföldről importált humán WNV-fertőzést igazoltak nálunk. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint akkor az előző évihez képest több mint hétszeresére nőtt a WNV-esetek száma Európában. Az orvosi kamara szerint szezonális időszakban ezért fontos a véradók és a vérkészítmények ellenőrzése, tesztelése.

Három szúnyogfajra figyelnek

Az éghajlatváltozásra utaló trendek már nálunk is érzékelhetőek. Magyarországon 50 őshonos csípőszúnyogfaj él. Rajtuk kívül van viszont három olyan faj, amelyek csak az elmúlt 10 évben jelentek meg itt: az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog megjelenését 2012-2014 között detektálták először
Magyarországon a kutatók.

Ezek a Távol-Keletről, Délkelet-Ázsia trópusi és szubtrópusi régióiból származó inváziós fajok sikeresen alkalmazkodtak a kontinentális éghajlatunkhoz. Az eredeti élőhelyükön, ahol nincs tél, a populációk egész évben aktívak, míg nálunk egy nyugalmi fázis beiktatásával képesek átvészelni a hidegebb időszakot is – mondta a Telexnek Garamszegi László, az Eötvös Loránd Kutatói Hálózathoz tartozó Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója.

Japán bozótszúnyog – Fotó: CDC / Frank Collins / Smith Collection / Gado / Getty Images
Japán bozótszúnyog – Fotó: CDC / Frank Collins / Smith Collection / Gado / Getty Images

„Azért tartunk tőlük, és azért tartjuk szoros megfigyelés alatt ezt a három fajt, mert egyrészt könnyen szaporodnak az emberközeli élőhelyeken, például a kisebb tárgyakon felgyűlt vízben, másrészt több olyan kórokozót tudnak potenciálisan terjeszteni, amelyek egy része Magyarországon még nem is ismert”.

A félreértések elkerülésére érdemes külön magyarázatot fűzni a „potenciális terjesztés” fogalmához. Ahhoz, hogy ezek a rovarok ténylegesen vírusokat terjesszenek, több tényező együttállása szükséges. Magyarországon például továbbra is jelen vannak azok a maláriaszúnyogok (Anopheles fajok), amelyek ismert terjesztői a betegségért felelős egysejtűeknek, de maláriahelyzetről már 50 éve nem beszélünk hazánkban. Hogy a szúnyogok közvetítésével tényleges járványhelyzet alakuljon ki, ahhoz az szükséges, hogy a kórokozó megfelelő mennyiségben legyen jelen a szúnyogokban és emberekben, illetve a szúnyogok megfelelő gyakorisággal csípjék az embereket. Ha e feltételek nem teljesülnek, akkor nem alakul ki a járvány, hiába vannak jelen a kórokozó közvetítésére alkalmas szúnyogok.

Bár ezek a trópusi betegségek szerencsére a legtöbb esetben nem súlyosak, maguktól gyógyulnak, nem szabad elbagatellizálni őket. Azt ugyanis már az influenzánál vagy a Covid-19 enyhébb válfajainál is megtapasztalhattuk, hogy járványos méretekben, tömegeket érintve bizony a mégoly ritka szövődmények is nagyon sok ember kórházi kezelését és halálát okozhatják.

Jönnek, szaporodnak, itt maradnak

A szakemberek a kórokozókat terjesztő ízeltlábú élőlényeket, például a szúnyogot, kullancsot vektornak nevezik. Ezek elterjedése többlépcsős folyamat – magyarázta a Telexnek Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetemen működő Virológiai Nemzeti Laboratórium adjunktusa:

  • Először megjelenik egy betegséget terjeszteni képes ízeltlábú (vektor) egy új területen.
  • Ha kedvezőek számára az életfeltételek, akkor fenn tud maradni, nem pusztul ki.
  • Ha kialakul egy stabil állománya, akkor az már önmagában hordozza a kockázatát annak, hogy idővel behurcolhatók lesznek azok a betegségek is, amelyeket az adott faj az őshazájában jól tud terjeszteni.

Vegyünk egy példát: egy turista hazatér Afrikából, és a vérében már ott van a chikungunyavírus. Ha a lakóhelyén vannak olyan szúnyogok, amelyek ezt képesek terjeszteni, és egy ilyen szúnyog megcsípi, akkor megfelelő környezeti körülmények mellett a vírust tovább tudja adni másnak, kialakulhatnak szórványos esetek vagy akár járványok is. Ez sajnos nem gondolatkísérlet, mondta Kemenesi Gábor, 2007-ben és 2017-ben Olaszországban konkrétan ez történt. Az is elképzelhető emellett, hogy az újonnan érkezett vektorok azokat a honos betegségeket kezdik el terjeszteni, amelyek helyben találhatók – erre is volt már példa, Magyarországon is vizsgálnak ilyen jelenséget.

Az inváziós csípőszúnyogok kifejezetten emberközeliek, nagyon kedvelik a mikrotenyészhelyeket a kertekben, a házak körül, ahol sok kis vízgyülem alakul ki, elég ha csak a tócsákra, gödrökben, hordókban, vödrökben, kertben hagyott gyerekjátékokban álló vízre gondolunk. Sokan csodálkoznak, hogy nagy szárazságok idején hogyan tudnak szaporodni, de a terjedésükhöz nem kell sok víz. Egy vizsgálatban két deci vízben több mint 2500 szúnyogtojást számoltak meg. Az inváziós fajok tojásai hosszú időt kibírnak a száraz melegben, aztán elegendő egy villámárvíz, ami után nagy tömegben rajzanak ki.

Pécsen 2013 óta vizsgálják az inváziós fajok elterjedését, és a város kicsit elhanyagolt, kertes házas övezetében, ahol szőlőhegyek is találhatók, nyüzsögnek a különböző szúnyogfajok, de közülük is kifejezetten jól érzi magát ott a koreai szúnyog.

Szúnyoglárvák egy kisebb pocsolyában – Fotó: pong aboy / Shutterstock
Szúnyoglárvák egy kisebb pocsolyában – Fotó: pong aboy / Shutterstock

A lakott területek környéke ideális a rovaroknak, mert folyamatos élelmiszerutánpótlásuk van: mindig van ember, akinek szívhatják a vérét. Az áttelelés is könnyebb nekik, a városokban jellemző, melegebb mikroklimatikus viszonyok közt a fagyos időszakot is át tudják vészelni.

  • Zika: A vírus ellen nincs védőoltás, sem gyógyszer. Enyhe, magától gyógyuló, legfeljebb egy hétig tartó, lázas, kiütéses, fejfájással és ízületi fájdalommal járó betegséget okoz, de bizonyos esetekben súlyos mellékhatásokkal járhat. A legsúlyosabb a megszülető gyerekeken tapasztalható kisfejűség (mikrokefália).
  • Dengue-láz (csonttöréses láz): A betegség hirtelen magas lázzal, ízületi, izom- és csontfájdalommal, hányással kezdődik, esetleg halvány kiütéssel jár. Mérsékelt vérzékenység (orr-, ínyvérzés) kísérheti, mely 3-10 napig tart. A lábadozás lassú, hetekig tarthat. Védőoltás nincs. A szúnyog csípésétől kell óvakodni.
  • Nyugat-nílusi vírus: A betegségek 80-85 százaléka tünetmentesen zajlik. 15-20 százalékban enyhébb tünetek jelentkeznek, amelyek nehezen különíthetők el más vírusbetegségektől. Hányinger, láz, fényérzékenység, izomfájdalom, kötőhártya-gyulladás, arcpirulás, testszerte nyirokcsomó-duzzanat, bőrkiütések jelennek meg a törzsön és a végtagokon. Idősekben, a betegség második periódusában agyhártya-agyvelőgyulladás alakulhat ki, a halálos szövődmények is náluk gyakoribbak.
  • Chikungunya-láz: A 3-12 napos lappangás után hirtelen kezdődő lázzal, hidegrázással, fejfájással, hányással és hányingerrel járó betegség. Az ízületek főleg a végtagokon duzzadnak meg, és fájdalmassá válnak. Később kiütések is jelentkeznek a törzsön és a végtagokon. Felnőtteknél az ízületi fájdalom hónapokig megmaradhat, gyerekeknél neurológiai tünetek léphetnek fel. Védőoltás nincs, a tünetek maguktól enyhülnek 3-5 napon belül.
  • Krími-kongói vérzéses láz: A fertőzött kullancs csípésével terjedő fertőzésnél láz, bágyadtság, ingerlékenység, fejfájás, súlyos végtag- és ágyéki fájdalmak, feltűnő étvágytalanság, véres széklet jelentkezhet. A vírus súlyosabb esetben nyálkahártya- és bőrvérzést, a kapilláris erek szétesését okozhatja. A betegség általában néhány nap, egy-két hét alatt lezajlik, bizonyos esetekben azonban súlyosbodik, és a halálozási aránya 30 százalék körül van.

Vonattal, repülővel, autóval érkeznek

Ezek az új csípőszúnyogfajok nem természetes módon jelennek meg olyan területeken, ahol korábban még nem voltak, egyértelműen emberi tevékenységhez köthető a terjedésük. A szúnyogok a globális kereskedelemnek és turizmusnak köszönhetően repülőn, vonaton, autóban utazhatnak, mi magunk szállítjuk el őket több ezer kilométerre eredeti élőhelyüktől.

A tojásaik hosszú utazásokat is kibírnak. A kereskedelemnek köszönhetően az autóabroncsokban megmaradt vízben jutott be több új szúnyogfaj Európába, de a horvát tengerpartról mi magunk is bármikor hazahozhatunk az autóban ázsiai tigrisszúnyogokat. Erről számos vizsgálat készült, jól látható az autópályák, autópálya-pihenők szerepe a terjedésben.

A krími-kongói vérzéses láz vírusát terjesztő Hyalomma kullancs korábban nem volt jelen Törökországban. Aztán egyszer csak megjelent, és meg is maradt. Most már ott tartunk, hogy Törökországban évről évre vannak krími-kongói vérzéses lázas megbetegedések. Ez a kullancs már Magyarországon is jelen van.

A kullancsoknak három fejlődési alakjuk van. Lárva- és nimfakorukban a vándormadarakon élősködve könnyen jutnak el új területekre, ahol, ha kedvezőek nekik a feltételek, akkor meg is telepedhetek. Újdonság ugyanakkor, hogy az amúgy Afrikban és Dél-Európában honos Hyalomma kullancsok felnőtt alakjai is megfigyelhetőek a mérsékelt övben, mert újabban át tudják vészelni az őszt és a telet. Az éghajlatváltozás következtében az utóbbi években egyre több szomszédos országban figyelnek meg felnőtt Hyalomma kullancsokat, ami aggasztó, mert ezek az állatok képesek kórokozók, például a krími-kongói vérzéses láz vírusának terjesztésére – mondta a Telexnek Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének biológusa, a Kullancsfigyelo.hu vezetője.

Ezek a vírusok már jelen lehetnek hazánkban is, hiszen nyulak, rágcsálók, sőt emberek vérében is kimutatták már az ellenük termelt ellenanyagot. Azért is hozták létre a Kullancsfigyelőt, hogy szoros ellenőrzés alatt tarthassák a hazánkban megjelenő invazív kullancsfajokat. Tavaly Magyarországon két felnőtt Hyalloma kullancsot találtak, idén eddig már négyet.

A vírusok terjesztésére alkalmas Hyalomma kullancsok nagyon jól alkalmazkodnak a változó környezeti feltételekhez, így az éghajlatváltozás nyerteseinek tekinthetők. Ezek az állatok nem igényelnek árnyékos helyeket, lombos erdőket: kifejezetten szárazságtűrőek, akár egy félsivatagos területen is életben maradnak. Dél-Franciaországban már látható, hogy a Hyalomma kullancsok képesek elterjedni és populációjukat stabilizálni. Ez pedig megteremti annak a feltételeit, hogy megjelenjenek az általuk terjesztett kórokozók is. Magyarországon még ennek a folyamatnak az elején tartunk, egyelőre csak véletlenszerűen jelenik meg egy-egy példány, és folyamatos monitorozással van esély a változások követésére.

Elpusztult, szőrös hyalomma – Fotó: Marijan Murat / DPA / AFP
Elpusztult, szőrös hyalomma – Fotó: Marijan Murat / DPA / AFP

Fontos tudni, hogy a Lyme-kórt és a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást terjesztő közönséges kullancsok sem csak az erdőkben vagy a réteken veszélyeztethetik az embert, hanem a városi környezetben is. Földvári Gábor szerint ez nem azért van, mert a kullancsok „terjeszkednek”, hanem mert „mi megyünk egyre közelebb hozzájuk”, mi teremtünk nekik megfelelő életfeltételeket a városi parkokban, a locsolt, buja aljnövényzettel rendelkező kertekben.

A legjobb védekezés a megelőzés vagy az irtás

A kutatók árgus szemekkel figyelik a trendeket, és a klímaváltozás mértékét is figyelembe véve modellszámításokat végeznek, hogy az új fajok elterjedése után mennyi időn belül várható az általuk hordozott betegségek megjelenése. Kemenesi Gábor azt mondta, a zika a mostani számítások szerint 2030-2050-re jelenhet meg akár Magyarországon is. Európa jelentősebb területein leginkább a zika és a chikungunya elterjedésére van esély, de a rosszabb éghajlatváltozási szcenáriók alapján a dengue is várólistás. Horvátországban már voltak olyan dengue-lázas esetek, amelyeket nem behurcoltak az országba, hanem helyben alakultak ki.

A fent felsorolt vírusok közül egyedül a kullancsok által terjesztett kullancsenkefalitisz ellen van védőoltás. Kísérletek folynak ugyan a zika és a dengue elleni vakcinával is, de a fejlesztések különböző okok miatt lassan haladnak. Magyarországon a védőoltásoknak köszönhetően a kullancsenkefalitisz szerencsére visszaszorulóban van, az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutatott a megbetegedések és a halálesetek száma Németországban vagy éppen egy legutóbbi tudományos közlemény alapján Svédországban ugyanakkor egyre több ilyen megbetegedés és haláleset történik – mondta Földvári Gábor.

A legjobb védekezés jelenleg az, ha nem engedjük elterjedni az ezeket a trópusi vírusokat terjesztő ízeltlábúakat, a betegség számára honos területen pedig megelőzzük a szúnyogcsípéseket. Ezek ellen az egyén és az állam összehangolt módon tudna leghatékonyabban védekezni. A legjobb egyéni védekezés, ha az ember riasztó spray-vel kerüli a szúnyogcsípést, és megakadályozza, hogy a háza körül megfelelő élőhelyet találjanak maguknak az ízeltlábúak. Az öntözővizet tároló hordókat például érdemes lefedni szúnyoghálóval.

Kemenesi Gábor szerint sokkal problematikusabb az, amit a hatóságok tesznek szúnyoggyérítés címén. „Azt mondhatom, hogy mi ebben több évtizednyi lemaradásban vagyunk. Régóta elavult a kémiai gyérítés gyakorlata, ami az ökoszisztémára is káros, mi még mégis ezt csináljuk, miközben már vannak integrált, modern megoldások.”

Az integrált szúnyoggyérítés egyik eleme épp a lakosság, az egyén bevonása a szúnyogok elleni küzdelembe. A másik fontos oszlopa a biológiai gyérítés, amely már a lárvaalakjukban elpusztítja a rovarokat. Ezt Magyarországon sajnos csak elvétve és rosszul alkalmazzák. Még fejlettebb módszer a sterilszúnyog-technológia. Ehhez a hím szúnyogokat sugárzással sterilizálják, és azok ezek után hiába párosodnak a nősténnyel, nem lesznek életképes utódaik. Még újabb módszerek genetikailag módosított rovarokat alkalmaznak. A genetikai módosításokkal járó eljárásokat Európában tiltják, így ez nálunk nem is alkalmazható.

Küldjön képet szúnyogokról és kullancsokról!

Abban, hogy az inváziós szúnyogfajok elterjedésének folyamatát látni lehessen, nagyon nagy szerepe van a közösségi tudománynak (citizen science). „Magyarországon nagyon kevesen foglalkozunk a szúnyogokkal és az általuk terjesztett vírusokkal, nem tudunk mindenhol ott lenni, a lakosság azonban segíteni tud nekünk a szúnyogok elterjedésének megfigyelésében” – mondta Kemenesi Gábor. A Mosquito Alert nevű telefonos alkalmazás segítségével például a kertjében bárki lefotózhat egy gyanús szúnyogot, a kutatók ez alapján elemezni tudják az információkat, és térképre rajzolják az egyes szúnyogfajok elterjedtségét. A fejlődés most már ott tart, mondta Kemenesi, hogy a laboratórium három szakértője egy nagy európai összefogásban, más hasonló szakértőkkel együtt egy mesterséges intelligenciának tanítja a beküldött képek csípőszúnyogjainak azonosítását.

Hasonló szerepet tölt be a Kullancsfigyelő és a Szúnyogmonitor is. Utóbbit Garamszegi Lászlóék indították útjára 2019-ben az Ökológiai Kutatóközpont irányításával az inváziós szúnyogfajok hazai elterjedésének nyomon követésére. A projekt most 3500 lakossági bejelentés alapján térképezi fel az inváziós fajok elterjedtségét, és igyekszik meghatározni az azt befolyásoló ökológiai tényezőket.

A közösségi tudományban óriási segítséget jelent a lakosságtól nyerhető adatmennyiség, de igen fontos a bejelentések minőségi ellenőrzése, ami továbbra is a kutatókra hárul. E validálási folyamat nemcsak a lakossági minták rendszertani beazonosítását jelenti, hanem kiterjed az adatok statisztikai elemzésére is. A lakossági adatszolgáltatás ugyanis – a tudományos mintavételezés szigorú alapelveivel szemben – esetleges, azaz bizonyos területekről több megfigyelés érkezik, máshonnan alig. A kutatóknak ezért több háttértényezőt is figyelembe kell venniük az elemzésnél. De az adatokból már most látszik, hogy az inváziós szúnyogfajok mára több helyen stabil populációikat alkotnak, míg minden évben találnak új élőhelyeket is.

Kövess minket Facebookon is!