A világ legnagyobb és legrégebbi tudományos társulatában is nagyon kevés a nő
2022. május 6. – 11:18
Nagy port kavart a magyar tudományos életben, hogy lemondott az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságban betöltött tagságáról Kende Anna, hogy így tiltakozzon az ellen, hogy az Akadémikusok Gyűlése az akadémiai rendes tagok közé 26 férfit vett fel és egyetlen nőt sem.
Az MTA azt a helyzetet azzal magyarázta, hogy a levelező tagok kiválasztását jelentős tudományos eredményükhöz kötik, ami általában 3 évnél többet vesz igénybe. Vagyis nem jellemző, hogy egy frissen megválasztott levelező tagot már a következő akadémikusválasztáson rendes taggá válasszanak. „Az idei választáson 26 levelező tagot jelöltek rendes tagnak, és mindegyiküket meg is választották. Az tehát, hogy a jelöltek között nem volt nő, egy 6 évvel ezelőtti állapot lenyomata, vagyis még a nők érvényesülését segítő lépések előtti helyzetet tükrözi” – írták a Telexnek.
Az MTA-tól megtudtuk, hogy a hazai akadémikus száma rendes és levelező tagokat együtt számolva 364 fő, ebből 38-an vannak nők. Az újonnan megválasztott levelező tagok esetében pedig 35-ből 8 nő van. Az MTA hatfős vezetőségében is két nő ül, Erdei Anna főtitkárhelyettes és Lamm Vanda, az egyik alelnök. 2022-re a női akadémikusok aránya azt MTA-ban 10% fölé emelkedett, miközben ez az arány hat éve még 6% körül volt. Kiemelik, hogy ez a pontosan 10,4%-os arány megközelítette a brit Royal Society 2020-as teljesítményét, ahol a női akadémikusok aránya 11% volt.
A brit Royal Society a világ legrégebbi tudományos akadémiája, ami összegyűjti a világ meghatározó akadémikusait. A hivatkozott 2020-as sokszínűségi beszámoló egyébként kifejezetten érdekes adatokat rejt azzal kapcsolatban, hogyan alakulnak az arányok a tudományos világban kor vagy nem tekintetében.
A Royal Society tagjainak
- 45%-a 60 és 75 év közötti
- 40%-a 76 év feletti
- és mindössze 15%-a 59 éves vagy annál fiatalabb.
A nők arányát már korábban érintettük, de fontos adat, hogy a 2020-as 11%-os arány összesen 181 női akadémikust jelent az 1518 férfivel szemben. Érdekesség még az is, hogy a társaság külföldi tagjai esetében valamivel magasabb, 16%-os a nők aránya. Az etnikai összetétel még ennél is homogénebb, 74% fehér brit állampolgár, 21% fehér és külföldi állampolgár, és mindössze a maradék 5% tartozik valamilyen kisebbséghez.
Az is látszik, hogy 2014 és 2020 között hogyan változott az új tagok esetében a nők aránya. 2014-től 2016-ig folyamatosan nőtt, 2016-ban és 2017-ben is már 25%-os volt, majd ez az arány 2019-ig csökkenni kezdett. 2020-ban 23%-a volt az új tagoknak nő.
A Royal Societynek egyébként tavaly májusban lett magyar származású tagja, az Oxfordi Egyetem matematikaprofesszora, Dr. Süli Endre.