Befejeződött az igazítás, újabb mérföldkőhöz érkezett a James Webb űrteleszkóp

2022. május 02. – 13:39

Másolás

Vágólapra másolva

Befejeződött a James Webb űrteleszkóp műszereinek igazítása és fókuszálása, így most már mind a négy tudományos műszere képes tűéles képeket készíteni. Az űrteleszkóp igazítása durván három hónapja kezdődött, ennek lezárultával pedig jöhet az üzembe helyezést megelőző utolsó felkészülési folyamat, melyben azt ellenőrzik majd le, hogy a műszerek a körülményektől függetlenül alkalmasak legyenek a tudományos munkára – olvasható a NASA hivatalos blogján.

Az űrteleszkóp igazítása február elején vette kezdetét, néhány nappal később pedig be is mutatták az első képet, amelyet a James Webb készített. A 18, véletlenszerűen elrendezett csillagfénypontból álló, homályos képmozaik nem volt különösebben szép, ám mindenképpen kulcsfontosságúnak számított, többek közt azért is, mert ez volt a teleszkóp igazításának és fókuszálásának alapja. Bő egy hónappal később megérkezett az első teljes kép is, amely bebizonyította, hogy a távcső képes összegyűjteni a távoli objektumok fényét, és gond nélkül eljuttatni azt a műszereihez.

A NASA a most bejelentett eredményhez is mellékelt képeket, hogy demonstrálja, minden műszer éles képeket készít: az űrteleszkóp ezúttal a Tejútrendszer körül keringő, Nagy Magellán-felhő nevű törpegalaxist vette célba. Az alább látható képek ennek szeleteit ábrázolják, és azt is megmutatják, hogy az egyes műszerek pontosan merre néznek egymáshoz képest. A képélesség mellett ez is fontos szempont volt, ezért van az, hogy bár a Webbnek alapvetően három képalkotó műszere van – a NIRCam, a NIRISS és a MIRI –, ezúttal az elsősorban színképelemzésre használt, de erre szintén alkalmas spektográf, a NIRSpec, illetve a precíz fókuszálást segítő finomhangoló érzékelők is küldtek képet:

Forrás: NASA/STScI
Forrás: NASA/STScI

A szakemberek a korábbi két alkalommal is le voltak nyűgözve az űrteleszkóp teljesítményétől, ez pedig az igazítás lezárulta után sem változott. A NASA közlése szerint a távcső optikai teljesítménye továbbra is meghaladja a mérnökök legoptimistább becsléseit is, a képminőség pedig a lehető legjobb, ami fizikailag lehetséges egy ekkora méretű teleszkópnál. A tükröket így a továbbiakban már nem fogják piszkálni, csak a fő szegmenseken fognak apró, időszakos korrekciókat végrehajtani. Azt, hogy még mindig megfelelően állnak-e az űrteleszkóp tükrei, kétnaponta fogják majd ellenőrizni.

A mostani állapot jól mutatja, a James Webb mennyivel hatékonyabb, mint az elődei, például a 2003-20 között működő, addig szintén infravörös tartományban vizsgáló Spitzer űrtávcső. A két távcső képeit Detre Örs Hunor, a JWST egyik főműszere, a MIRI európai elektronikai vezetője, a Max Planck Institute for Astronomy munkatársa vetette össze, ezeken jól látszik, mennyivel élesebb képet készít ugyanarról a James Webb.

A következő és egyben utolsó feladat viszont még hátravan: a tudósok a következő két hónapban különféle kombinációkban fogják működtetni és kalibrálni, hogy biztos legyen, hogy megfelelően működnek. Ennek részeként egyébként azt is ellenőrzik majd, hogy a különböző mértékű napsugárzással járó célpontok közötti váltásnál is stabil marad-e az űrteleszkóp hőmérséklete. Ez a folyamat nagyjából két hónapig tart majd, így a korábbi terveknek megfelelően továbbra is úgy tűnik, hogy nyáron szolgálatba állhat majd az űrtávcső.

A 14 év csúszással fellőtt, végül közel 11 milliárd dollárba került James Webb űrtávcső – amelynek jelentőségét, működését, eszközeit ebben a cikkünkben ismertettünk részletesen – a Hubble kvázi utódjaként felbecsülhetetlen tudományos munkát végez majd a Földtől 1,5 millió kilométerre található úgynevezett L2 Lagrange-pontban. A Hubble-től eltérő módon infravörös tartományban kutató űrteleszkóp a világegyetem legkorábbi korszakait, a galaxis születését, a friss csillagok létrejöttét és az exobolygókat kutatja majd. Az űrteleszkópról írt cikkeinket ide kattintva olvashatják el.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!