Öt év alatt megháromszorozódott a nádirtási aktivitás a Balatonnál, és ezzel a tó veszít

Összességében nőtt a balatoni nádasok területe öt év alatt, de jogi partvonalon belül több mint háromszorosára nőtt a nádirtási aktivitás, közölte az új balatoni nádtérképet elkészítő munkacsoport vezetője az MTI-vel.

Az ötévente készülő nádtérképet most 2020-as légi fotók és terepbejárások alapján állították össze az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz tartozó VIZITERV Environ Kft. megbízásából, mondta Pomogyi Pirosa hidrobiológus.

Jelenleg még a 2015-ös légi fotók alapján készített nádtérkép van érvényben, az alapján adnak ki engedélyeket. Ezért és a készülő vízparti tervek miatt is fontos az új nádtérkép hatályossá válása, amelyről az illetékes Veszprém Megyei Kormányhivatal dönt majd – mondta Pomogyi.

A hidrobiológus arról számolt be, hogy a tó jogi partvonalán belül található nádas az 1217 hektárnyi sokéves átlaghoz képest 2020-ra 9 hektárral csökkent. A 2015-ös felvételek szerint 3,6 hektárról, 2020-ban már 12,6 újabb hektárnyi területről tűnt el nádas, ami azt is mutatja, hogy több mint háromszorosára nőtt a nádirtási aktivitás öt év alatt.

Ha a Balaton tágabb környezetét vizsgáljuk, akkor a nádasok növekedést figyelhetjük meg. A 481 hektárnyi sokéves átlaghoz képest 570 emelkedett az összterület, ami a Balaton vízszintjének megemelésével is kapcsolatban van.

Pomogyi hangsúlyozta, örömre nincs ok,

mivel a tó vízminőség- és partvédelmében, valamint az élővilág megőrzésében kulcsfontosságú nádasok minősége tovább romlott az utóbbi években. Ennek oka 90 százalékban az, hogy hosszú évek óta folyamatosan nő az illegális bejárók, feltöltések, kikötők száma.

Azzal, hogy megbontják az összefüggő nádast, kiteszik a hullámzás eróziójának, az idegenhonos növények betelepülésének – magyarázta Pomogyi Piroska.

A minőségromlást mutatja, hogy jelentősen csökkent a jó besorolású, köztük a gazdaságilag is hasznosítható nádasok területe. Míg 2008-ban 371 hektár, 2015-ben 157 hektár, 2020-ban már csak 112 hektár volt ez utóbbiak területe a Balatonnál az adatok szerint.

A munkacsoport vezetője megjegyezte, a 30 centiméteres felbontású légi fotókon pontosan beazonosítható minden illegális vízi bejáró, feltöltés és kikötő, ami segítheti a vízügyi és a természetvédelmi hatóság fellépését.

Pomogyi Piroska kitért arra is, hogy a Balaton pár évvel ezelőtt emelt vízszintjének hosszú távú hatása még bizonytalan, de az már látható: ott, ahol léteznek természetes partszakaszok, és a vízben lévő nádas meg tudja őrizni a kapcsolatát a szárazföldi nádassal, nincs probléma. Megjegyezte, a 2018-as területrendezési törvény nem véletlenül védi kiemelten a természetes partszakaszokat, de a jogalkotók még adósok a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelettel, amely pontosan, térképileg is meghatározza ezek helyét, kiterjedését.